Amerikai törpejégmadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Amerikai törpejégmadár
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád: Cerylinae
Nem: Chloroceryle
Faj: C. aenea
Tudományos név
Chloroceryle aenea
(Pallas, 1764)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai törpejégmadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai törpejégmadár témájú kategóriát.

A amerikai törpejégmadár (Chloroceryle aenea) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt George Shaw angol zoológus írta le 1790-ben, az Alcedo nembe Alcedo aenea néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Chloroceryle aenea aenea (Pallas, 1764)
  • Chloroceryle aenea stictoptera (Ridgway, 1884)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Mexikóban, Közép- és Dél-Amerikában, Argentína, Belize, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Francia Guyana, Salvador, Guatemala, Guyana, Honduras, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela területén honos, valamint Bonaire, Sint Eustatius, Saba, Sint Maarten, Curaçao szigetén is megtalálható.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők és tengerpartok, mocsarak, tavak, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 13 centiméter, testtömege 10–16 gramm.[3] A hím és a tojó különböznek.

CeryleKeulemans.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Tápláléka kishalak, ebihalak, kisebb békák és rovarok.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 22.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 22.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 22.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. május 15.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]