Ugrás a tartalomhoz

Alsóbélatelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóbélatelep
A Kossuth térről kivezető utca
A Kossuth térről kivezető utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeSomogy
JárásFonyódi
JogállásFonyód településrésze
Alapítás éve1931[1]
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104-110 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 47″, k. h. 17° 32′ 02″46.729700°N 17.533900°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 47″, k. h. 17° 32′ 02″46.729700°N 17.533900°E
Alsóbélatelep (Somogy vármegye)
Alsóbélatelep
Alsóbélatelep
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóbélatelep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alsóbélatelep Fonyód egyik településrésze, üdölőtelep. Északon a Balaton, keleten Bélatelep városrész, délről a Nagy-Berek vidéke, nyugatról pedig Balatonfenyves határolja. Nincsen jelentős állandó lakossága, többnyire nyaralóhelyként használják.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Nagy-Berek Alsóbélatelepnél

Fonyód legnyugatibb üdülőtelepe, Alsóbélatelep a Balaton homokturzásán (népi nyelven kösköny) helyezkedik el. A földnyelvet a hullámzás hozta létre, lefűzve a tó fő medencéjéről Nagy-Bereket, amely először mocsárrá alakult, majd a 20. század első évtizedében csatornák segítségével nagyrészt lecsapolták.[2] A Berek vizét az üdülőtelepnél a Zichy-csatorna vezeti a Balatonba, ez a vízfolyás képezi a határt Bélatelep és Alsóbélatelep között. A település mintegy 1,7 km hosszan húzódik végig a Balaton partjával párhuzamosan, a homokturzás szélessége körülbelül 500 m. Közepén a 7-es főút és a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal halad végig, a nyaralóházak pedig a 3-4 párhuzamos utcában helyezkednek el.[3]

Története[szerkesztés]

Fonyód és környéke a kőkorszak óta lakott. 1934-ben tőzegkitermelés közben munkások egy mintegy 8-10 cölöpházból álló falu romjait találták meg Alsóbélateleptől délre a Nagy-Berekben, a régészek cserépedény és búzaszem-maradványokat is feltártak a helyszínen. A lelet jelentőségét mutatja, hogy ez volt az első Magyarországon feltárt cölöpfalu maradvány, de arról nincs információ, melyik történelmi korszakban volt lakott a hely.

A mai üdülőtelep területét egészen a 20.század elejéig kukorica, burgonya és árpaföldek borították. A szomszédos Bélatelepen dr. Szaplonczay Manó kezdeményezésére már 1895-ben megépültek a helyi földesúr, Gróf Zichy Béla tulajdonában lévő felparcellázott földeken az első villák, Zichy halála után pedig örökösei az alsóbélatelepi területeket is eladták a nyaralóknak, kialakítva a Bélatelep-Kertváros üdülőövezetet. A településrész nyugati felét eleinte külön, Fonyódszéplak néven emlegették, azonban ez hamar beleolvadt Alsóbélatelepbe. 1931-ben megalakult a Bélatelep Kertváros Egyesület, amely innentől kezdve a nyaralók érdekeit képviselte és ugyanebben az évben felépült az első lakóház is a telepen. 1933-ban a nyaralóhelyet Balatonfenyveshez csatolták, azonban a helyiek tiltakozására 1935-ben a településrész ismét Fonyódhoz önkormányzatához került. 1934-ben megkapta mai nevét, az Alsóbélatelepet, hogy jobban meg lehessen különböztetni a Fonyódi-hegyre épült párjától.[4] Az évtizedek során a telep a „szolid középosztály” egyik legnépszerűbb nyaralóhelységévé vált.[5]

Szent Anna kápolna[szerkesztés]

A Szent Anna kápolna

Az alsóbélatelepi üdülőtulajdonosok templomuk felépülése előtt a fonyódi Nagyboldogasszony plébániatemplomba, illetve az árvaházi üdülőben tartott szabadtéri misékre jártak. A Szent Anna kápolna építése 1939-ben kezdődött meg a központi elhelyezkedésű Szent István téren, a munkálatok egészen 1941 tartottak. Az épület belsejének férőhelye 10-20 fő, a templom előtt felállított padokon további 100-150 hívő számára van hely a téren álló nyírfák és fenyőfák árnyékában.[6]

Gyermekotthon[szerkesztés]

A II. Rákóczi Ferenc gyermekotthon épülete

Ripka Ferenc, Budapest egykori főpolgármestere rendszeresen nyaralt a Fonyódhoz tartozó bélatelepi villájában, ennek a kapcsolatnak is volt köszönhető, hogy a fővárosi árvaházak üdülői közül több is a városban épült fel. Gróf Zichy Béla 4 holdnyi területet adományozott alsóbélatelepi birtokából a József-árvaháznak erre a célra. Az alsóbélatelepi fiúárvaházat 1925-ben adták át ünnepélyesen. Főépületében kaptak helyet a gyerekek hálótermei és az ebédlő, a gazdasági épületben helyeszkedett el a konyha és a betegszoba, a harmadik épület pedig az igazgató irodája volt. A komplexumot 1944-ben átmenetileg hadikórházként használták, a következő évben visszanyerte eredeti funkcióját. Az intézmény jelenlegi neve II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon. A három épület jelenleg is csaknem teljesen eredeti formájában látható.[7][8]

Strandok[szerkesztés]

A Badacsony látképe a Báthory utcai strandról

A Balaton parton három szabadstrand húzódik végig, a Huszka Jenő, a Strand utcai és a Báthory utcai strand. A partról szép kilátás nyílik az északi part szemközti hegyeire, a Badacsonyra, a Gulácsra és Szigligetre.

Közlekedés[szerkesztés]

Az alsóbélatelepi vasútállomás 1967-ben

A településrész elérhető vonattal, Alsóbélatelep megállóhelyen és Bélatelep állomáson is megállnak személyvonatok. A 7-es út vonalán buszok közlekednek, Fonyód belvárosa ezekkel a járatokkal érhető el. A játatok:

Híres villatulajdonosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://alsobelatelep.info/wp-content/uploads/2016/11/Als%C3%B3b%C3%A9latelep1935.pdf
  2. Nem maradt láp, nem lett szántó – Félálomban van a Nagy-Berek (magyar nyelven). welovebalaton.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  3. Google Maps adatai alapján
  4. Fonyód Alsóbélatelep ismertetése és tájékoztató a fürdőegyesületi tagok részére - 1935. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  5. CSUTORÁS LÁSZLÓ ÉS VARGA ISTVÁN: „A FONYÓDI ÖREG FŰZFÁK...” pp. 40. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  6. Hóvirág: Az alsóbélatelepi Szent Anna kápolna története | Alsóbélatelepi Fürdőegyesület (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  7. 70 ÉVES LETT A II. RÁKÓCZI FERENC GYERMEKOTTHON. fonyod.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  8. „A FONYÓDI ÖREG FŰZFÁK...” pp. 49. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)