Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Al. Papiu Ilarian Főgimnázium (Colegiul Național Alexandru Papiu Ilarian)

Papiu kollegium.JPG
Alapítva 1919
Hely Románia, Marosvásárhely
Korábbi nevei Kereskedelmi Iskola
Mottó Per aspera ad astra
Típus főgimnázium
Műemlékvédelmi besorolás műemlék
Oktatók száma 80
Tanulólétszám 950
Igazgató Cristina Someșan
Elérhetőség
Cím Piața Bernády György 12, 540072 Tg. Mureș
Elhelyezkedése
Papiu (Marosvásárhely)
Papiu
Papiu
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 32′ 46″, k. h. 24° 34′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 46″, k. h. 24° 34′ 07″
Az Al. Papiu Ilarian Főgimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Al. Papiu Ilarian Főgimnázium témájú médiaállományokat.

A marosvásárhelyi Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium (románul: Colegiul Național Alexandru Papiu Ilarian) egy nyolc évfolyamos elméleti líceum, ahol jelenleg román és német nyelven folyik az oktatás. A 20. század elején építették a Felsőtagozatos Leányiskola számára, Trianon után itt működött Maros megye első román tannyelvű középiskolája. 1960 és 2005 között magyar nyelvű osztályai is voltak.

Története[szerkesztés]

Az épületet 1912–1913 között emelték a Bem téren (ma Bernády György tér) az 1908-ban alapított Felsőtagozatos Leányiskola számára, Bernády György utasítására. Tervezője Radó Sándor városi építész, kivitelezője a budapesti Grünwald és Schiffer cég volt. A háború kitörése miatt csak rövid ideig töltötte be eredeti szerepét; 1916–1918 között hadikórházként működött, Trianon után pedig a román állam tulajdonába került. 1919-ben az újonnan alakult, Alexandru Papiu-Ilarian forradalmárról elnevezett román fiúlíceum kapta meg az épületet; ez volt Maros megye első román tannyelvű középiskolája. 1930-ban az épület előtt felavatták Alexandru Papiu-Ilarian mellszobrát. A második emeleten egy ideig bentlakás és étkezde is működött.

1940–1944 között Marosvásárhely ismét Magyarország részét képezte, az épületet a magyar Kereskedelmi Iskola és Tanítóképző használta, a szobrot a románok Nagyenyedre menekítették. 1944-től Állami Román Fiúlíceum, 1948-tól 1-es számú vegyes líceum. 1957-ben visszakapta a Papiu Ilarian nevet, a mellszobor pedig visszakerült az épület elé. 1960-ban létrehozták a magyar nyelvű tagozatot, a Bolyai Farkas Líceum néhány osztályának áthelyezésével. 1999-ben megkapta a főgimnázium (colegiu național) minősítést. 2002-től nem indítottak több magyar osztályt a Papiuban, így 2005-re megszűnt a magyar nyelvű oktatás (hasonlóképpen a Bolyaiban megszűnt a román nyelvű oktatás).

Leírása[szerkesztés]

A szecessziós stílusú négyszintes épület 60 méter hosszú, 45 méter széles, és 112 helyiséget foglal magába. A romániai műemlékek jegyzékében az MS-II-m-A-15478 sorszámon szerepel. Alaprajza a századforduló iskoláira jellemző E forma, két belső udvarral. A főbejárat mögött díszes előcsarnok, az első emeleten díszterem nyert elhelyezést. A díszterem azon kevés helyiségek egyike, melyek eredeti állapotukban maradtak fenn az első világháború előtti időből.

Jelenleg nyolc évfolyamos gimnázium, román és német tannyelvű osztályokkal. A megye egyik legerősebb középiskolájaként tartják számon, diákjai számos versenyen értek el kiemelkedő teljesítményt. Minden év őszén megrendezik a Papiu Napokat, egy ünnepséggel záruló rendezvénysorozatot, mely keretében több vetélkedôt és tudományos diákköri értekezlet tartanak.

A Papiu kiemelkedő tanárai és diákjai voltak: Antalffy Endre nyelvész, Ovidiu Papadima irodalomtörténész, Alexandru Clenciu grafikus, Constantin Silvestri karmester, Ioan Gliga költő, Ion Horea író, Ion Vlad irodalomkritikus.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]