Albion hadművelet
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Albion hadművelet | |||
 | |||
| Konfliktus | Első világháború | ||
| Időpont | 1917. szeptember 29.-október 20. | ||
| Helyszín | Balti-tenger | ||
| Eredmény | német győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
_no_rivers.svg)
 Albion hadművelet
Pozíció Észtország térképén
| |||
 é. sz. 58° 30′, k. h. 23° 00′Koordináták: é. sz. 58° 30′, k. h. 23° 00′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albion hadművelet témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Az Albion hadművelet német támadó hadművelet volt, melynek célja a Nyugatészt szigetvilág elfoglalása volt.
Előzmények[szerkesztés]
Az első világháború elején sem az oroszok, sem a németek nem tekintették stratégiailag fontosnak a szigeteket. Azonban az 1917-ben kitört orosz forradalom miatt kialakult zűrzavar okán a német főparancsnokság úgy gondolta, hogy ez a terület jó kiinduló pontnak számíthat egy esetleges Szentpétervár elleni offenzíva során. Így elkezdték kidolgozni az Albion fedőnevet viselő hadműveletet, melynek célja a szigetek elfoglalása volt. Az oroszok viszont már rég felismerték ezt a veszélyt és elkezdték kiépíteni a védelmet.
Helyszín[szerkesztés]
A hadművelet a Rigai-öböl, valamint a Hiiumaa és a Saaremaa szigetek területén zajlott le.
A csatában részt vevő egységek[szerkesztés]
Német egységek[szerkesztés]
- 42. hadosztály
- 2. Infanterie kerékpáros brigád
- Különleges harci különítmény: Ehrhard Schmidt altengernagy
- Zászlóshajó: Moltke
- III. szakasz, Paul Behncke altengernagy: König, Bayern, Grosser Kurfürst, Markgraf, és a Kronprinz csatahajók
- IV. szakasz Wilhelm Souchon altengernagy: Kaiser, Friedrich der Grosse, Kaiserin, Prinzregent Luitpold, és a König Albert csatahajók
- II. Aufklarungsgruppe Ludwig von Reuter: Königsberg, Karlsruhe, Danzig, Frankfurt, és a Nürnberg cirkálók
- VI. Aufklarungsgruppe Albert Hopman: Kolberg, Strassburg, Augsburg, Nautilus, és a Blitz cirkálók
- Torpedónaszádok zászlóshajója: Emden
- II. flottilla (10 hajó)
- VIII. flottilla (11 hajó)
- VI. flottilla (11 hajó)
- X. flottilla (11 hajó)
Orosz egységek[szerkesztés]
- Csatahajók: Tsesarevich, Slava
- Páncélozott cirkálók: Admiral Makarov
- Rombolók: Desna, Novik, Pobeditel, Zabijaka, Grom, Konstantin
- Ágyúnaszádok: Chivinetz, Grozyashchi
- Aknarakó hajók: Pripyat
Brit egységek[szerkesztés]
A hadművelet[szerkesztés]
A szárazföldi hadműveletek a Tagalaht-öbölben történő partraszállással kezdődtek meg, a Saaremaa sziget területén 1917. október 11-én, miután a haditengerészet felderítette az aknákat és megsemmisítette az oroszok tengerparti tüzérségét. A németek október 16-ig biztosították a szigetet és az orosz hadsereg október 18-án evakuálta a területet.
Két sikertelen kísérlet után a németeknek sikerült partraszállni Hiiumaa sziget területén október 19-én, és következő napon elfoglalták a sziget. Az orosz Balti Flottának vissza kellett vonnia a Moon-szorosban elszenvedett nagy veszteségek miatt. A németek, 20.000 foglyot és több mint 100 ágyút zsákmányoltak a csaták során.
Következmények[szerkesztés]
A hadművelet teljes német sikerrel zárult. A német csapatok minden kitűzött célt elértek, így a siker nem csak taktikai, hanem stratégiai jelentőségű is volt. Az oroszok december elején fegyverszünetet kötöttek Németországgal, így nagy mennyiségű német csapat szabadult fel, amelyeket át lehetett csoportosítani a nyugati frontra.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Operation Albion című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.png){kind=small}
