Visztulai csata
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Visztulai csata | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Visztulai csata témájú médiaállományokat. |
A visztulai csata, más néven varsói csata, a keleti fronton zajlott az első világháború idején, 1914 őszén. Miután az orosz hadsereg legyőzte az osztrák-magyar hadsereget a lembergi csatában, és elfoglalta Galícia nagy részét, a német keleti front főparancsnoka, Paul von Hindenburg offenzívát rendelt el a varsói térségben lévő orosz vonalak ellen, hogy felmentse az osztrákokat. A csata orosz védelmi sikerrel zárult a központi hatalmak ellen, és nem hozott változást a helyzeten.
Háttere
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia csapatait kivonták Galíciából, a galíciai csata után, a német ipari körzet, Szilézia védtelen maradt, és azzal fenyegetett a helyzet, hogy az oroszok megindítanak egy offenzívát, és egyenesen Németország központi területei felé veszik az irányt. Annak érdekében, hogy megelőzzék az orosz készülődéseket, és megsegítsék a meggyengült osztrák-magyar csapatokat, Erich von Falkenhayn, a német főparancsnok elrendelte a 8. német hadtest nagy részének átvezénylését Kelet-Poroszországból Krakkóba, hogy egy támadást hajtsanak végre az oroszok ellen.
A csata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hindenburg október 9-ére elérte a Visztulát, és csak 19 km-re volt Varsótól. Ekkor a német támadás elkezdett megtorpanni. Nyikolaj Ruzszkij, az orosz északkeleti front parancsnoka jelentős erősítést hozott a kilencedik hadsereg ellen.