Przemyśl harmadik ostroma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Przemyśl harmadik ostroma
Przemysl Map WWI.png

Konfliktus Első világháború
Időpont 1915. május 31. - 1915. június 3.
Helyszín Przemyśl
Eredmény Osztrák–német győzelem
Szemben álló felek
Osztrák-Magyar Monarchia Osztrák–Magyar Monarchia
Német Birodalom Német Birodalom
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Orosz Birodalom
Parancsnokok
Osztrák-Magyar Monarchia Conrad von HötzendorfFlag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg ?

Przemyśl harmadik ostroma 1915. május 31-én kezdődött meg, az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Birodalom által.

Előzmények[szerkesztés]

A Galíciában zajló Gorlicei áttörés 1915. május 2. és 5. között az osztrák–magyar és német szövetséges csapatok által végrehajtott frontáttörés volt az 1915-ös tavaszi hadjárat előzményeként. Ezen akció következtében az egyesült osztrák–magyar és német csapatok sikeres áttörést hajtottak végre az Orosz Birodalom ellen. A gorlicei áttörés bár sikeres volt, nem hozta meg az összes várt eredményt, mivel Olaszország az Antant mellé állt. Ennek ellenére a Központi hatalmak ezzel meggyőzték Bulgáriát, s így az ő oldalukon lépett be a háborúba. Mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett.

A csata[szerkesztés]

A gorlicei áttörés következtében az egyesült osztrák–magyar és német csapatok gyorsan közeledtek Przemyśl erődrendszeréhez. A második ostromot követően az orosz csapatok bevonultak a szinte teljesen szétlövetett és használhatatlanná tett erődítménybe, azonban nem kezdtek hozzá az erődítmény védelmének helyreállításához. Csupán akkor kezdtek erődítéseket építeni a fontos város körül amikor már a Központi Hatalmak csapatai a közelbe értek. Ebből a célból a védők megpróbálták a még szinte ép állapotú épületekben berendezni a védelmet. Ebből a célból felhasználták a kevésbé elpusztított erődítéseket.

Az ellenséges csapatok május 18-án vette körül az erődítményt és május 31-én kezdődött meg az erőd ostroma. A támadó csapatok az erőd északnyugati részén összpontosították erejüket, és itt próbálták áttörni az orosz védelmet, amelyet heves tüzérségi előkészítés előzött meg. A tüzérségi előkészítés befejeződése után német részről bajor és porosz ezredek, míg osztrák–magyar részről egy lövészkülönítmény indított rohamot az orosz védelem felmorzsolására. A roham ereje visszalökte a mozsarak tüzérségi előkészítése után kitörő orosz ellentámadást a falak mögé. Ezután véres harc kezdődött ám az orosz csapatok sorra vesztették területüket. Délután a 22. bajor ezred katonái elfoglalták az Orzechowce és a Duńkowiczki erődöt. Ezalatt az osztrák–magyar csapatok a Werner fedőnevű erődöt foglalták el, ugyanakkor megadásra kényszerítették a Zagrodnia és a Krzyż erődök védelmét. Ám az orosz csapatok a városban jelentős számú katonaságot állomásoztattak, így az erődökön való átjutás után az egyesült hadsereg katonáinak az utcai harcra felkészült orosz csapatokkal kellett szembenéznie. A városba először a bajor csapatok hatoltak be június 3-án, majd őket követte a 4. osztrák–magyar lovassági divízió. Az oroszok rendezett visszavonulásba kezdtek, felrobbantották a San folyó még ép hídjait majd elmenekültek a városból.

1915. június 6-án az elfoglalt városba látogatott az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka Frigyes főherceg.

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]