Aacheni egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aacheni egyházmegye
Bistum Aachen
(Dioecesis Aquisgranensis)
Elhelyezkedés
OrszágNémetország
Területi fennhatóságÉszak-Rajna-Vesztfália nyugati része
FőegyházmegyeKölni
é. sz. 50° 46′ 29″, k. h. 6° 04′ 57″
Statisztikai adatok
Terület4 022 km²
Lakosság
Teljes2 007 911
Egyházmegyéhez tartozók1 021 002 (50,85%)
Plébániák326
Templomok850
Egyházi iskolák26
További jellemzők
Egyházrómai katolikus
Rítusrómai rítus
Alapítás ideje1802 (először),
1930. február 18. (másodszor)
AlapítóVII. Piusz pápa (I.)
XI. Piusz pápa (II.)
SzékesegyházAacheni dóm
VédőszentMária, Isten Anyja
Vezetése
PápaFerenc
PüspökHelmut Dieser
MetropolitaRainer Maria Woelki
SegédpüspökJohannes Bündgens,
Karl Borsch
Általános helynökAndreas Frick
Nyugalmazott püspökHeinrich Mussinghoff
Térkép
Aacheni egyházmegye
Aacheni egyházmegye
Honlap
[
Aacheni egyházmegye weboldala]
Aacheni egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Aacheni egyházmegye témájú médiaállományokat.

Az Aacheni egyházmegye (latinul: Dioecesis Aquisgranensis, németül: Bistum Aachen) egy római katolikus egyházmegye Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.

Az egyházmegye a kölni érsek alá tartozik, jelenlegi püspöke Helmut Dieser. Székesegyháza az egykori császári koronázási templom, az aacheni Mária, Istenanya-katedrális, mely 1979 óta a világörökség része.


Története[szerkesztés]

Az aacheni dóm

Aachen városa már a kora középkorban igen nagy jelentőségre tett szert. 800-tól Nagy Károly székvárosa, birodalma központja lett. 795-ben kezdi meg a császári kápolna építtetését, mely a ma is álló aacheni dóm alapja. 936-ban itt koronázták I. Ottót német királlyá. Ottó és utódai a várost és a templomot folyamatosan bővítették, a 16. századig ez lett a német királyok koronázási temploma, a 14. századtól búcsújáróhely, számtalan birodalmi gyűlés és zsinat helyszíne. Aachen ezidő alatt a Kölni főegyházmegye része, ám a város és a dóm különleges státusza miatt nagyfokú önállósággal bírt. A 16. századtól a város fokozatosan elveszítette jelentőségét.

Az önálló egyházmegye létrehozásának gondolata csak a 19. század elején, a napóleoni hódítások hatására merült föl. Ekkor a terület francia fennhatóság alá került, s a korábban működő német püspökségeket felszámolták. Napóleon nyomására VII. Piusz pápa 1802-ben alapítja meg az egyházmegyét, első püspökének is a császár által támogatott Marc-Antoine Berdolet-t jelöli ki. Berdole 1809-es halála után Napóleon újabb hívét, Jean Dénis Francois Le Camus-t jelöli a hivatalra, VII. Piusz azonban ezt már megtagadja, felszentelését megtiltja. Le Camus ennek ellenére elfoglalja a hivatalt, és a káptalan támogatásával adminisztrátorként kormányozza az egyházmegyét. 1821-ben, Napóleon bukása után, VII. Piusz pápa De salute animarum kezdetű bullájával rendezte az egykori Német-római Birodalom területén fekvő egyházmegyék sorsát. Ekkor az Aacheni egyházmegyét megszüntette, területének javát Köln kapta vissza.

Az egyházmegye újraalapításáról az 1929-es konkordátumban egyezett meg Poroszország és a Szentszék. XI. Piusz pápa 1830. február 18-án kelt Pastoralis officii nostri kezdetű bullájával állította fel a püspökséget, melynek határai azóta változatlanok.

Az egyházmegye a 20. század közepe óta küzd a hívők számának csökkenésével és paphiánnyal. Ennek következtében 2000 óta több mint 20 templomot zártak be, és számtalan egyházközséget vontak össze az egyházmegyében.

Egyházszervezet[szerkesztés]

Az egyházmegye Észak-Rajna-Vesztfália nyugati részén fekszik, területe 4022 km². 8 espereskerületben 326 plébánia működik. A hívők létszáma az utóbbi évtizedekben folyamatos csökkenést mutat, 2018-ban a kétmilliós lakosság fele vallotta magát katolikusnak. A szentmisén rendszeresen résztvevő hívők aránya a 10%-ot sem éri el.

Helmut Dieser

Az egyházmegye püspökei[szerkesztés]

Az egyházmegyét megszüntették, újraalapítására 1930-ban került sor.

  • Joseph Heinrich Peter Vogt (1931-1937)
  • Hermann Joseph Sträter (1937-1943), apostoli kormányzó, 1931-től segédpüspök
  • Johannes Joseph van der Velden (1943-1954)
  • Johannes Pohlschneider (1954-1974)
  • Klaus Hemmerle (1974-1994)
  • Heinrich Mussinghoff (1994-2015)
  • Helmut Dieser (2015- )

Szomszédos egyházmegyék[szerkesztés]

Források[szerkesztés]