2021-es chilei általános választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chilei általános választás
Első forduló: 2021. november 21.
Második forduló 2021. december 19.
Párt Méltóság Erősítése Keresztényszociális Front
Elnökjelölt Gabriel Boric Jose Antonio Kast
A végeredmény:
Szavazatok 4,620,890 3,650,088
% 55.87 44.13

A 2021-es chilei általános választásokat két fordulóban tartották meg: 2021. november 21-én és 2021. december 19-én. A választáson megválasztották az ország új elnökét 4 éves ciklusra, valamint a Szenátus 50 mandátumából 27 helyre választottak szenátorokat, a Képviselőházi 155 mandátumra a képviselőket.

Választási rendszer[szerkesztés]

Chilében kétfordulós rendszerben választanak elnököt, a második fordulót akkor tartják ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50%-át.

A képviselőket a 28 többmandátumos választókerületekből, kerületenként 3-8 mandátumot nyílt listás, arányos képviseleti rendszerben választják meg, a mandátumokat D'Hondt-módszer szerint osztják ki. A szenátorokat 8 éves ciklusra választják meg, de a 4 évente megtartandó általános választásokon csak a Szenátus mandátumainak a felét lehet megválasztani. A szenátorokat többmandátumos választókerületekben választják meg.

Háttér[szerkesztés]

A választások jellemzője volt, hogy az egyik legkiélezettebb kampány volt. A helyzetet különösképpen befolyásolta a 2019 óta zajló országos tüntetések, az új alkotmányozó törvényhozás felállása és a COVID-19 járvány. A 2021-es választásra láthatóvá vált, hogy azok a jobbközép és balközép koalíciók, amelyek a Pinochet-rezsim bukása óta kormányozták az országot, jelentősen veszítettek támogatottságukból.[1]

2019-es tüntetések[szerkesztés]

2019 októberében Santiagóban a metrójegyárak megemelése ellen tömegtüntetések indultak, amivel a rendfenntartó szervek erőszakkal válaszoltak. A tüntetések nem csillapodtak, így a kormány lezáratta a metróállomásokat. Az éj leple alatt a szegények és a középosztálybeliek által lakott negyedekben barikádokat emeltek. Másnapra egyes külvárosi metróállomások lángokban álltak.

Alkotmány[szerkesztés]

A 2019-es tüntetések alatt felmerült hogy egy új alkotmányra van szükség. A hatályos chilei alkotmányt még 1980-ben Augusto Pinochet uralma alatt fogadták el, azóta több módosítást is kapott. A 2011-es diáktüntetéseken merült fel sürgetőbb javaslatként egy új alkotmány, ugyan a balközép Bachelet-kabinet felkarolta a kezdeményezést, de politikai akarat híján nem ment végbe, csak nyugdíj és oktatási reformok történtek meg. 2019. november 15-én többpárti megállapodással elindult egy új alkotmány-tervezet írása. Az alkotmányozó törvényhozásról szóló választást 2020 októberében tartották volna meg, a koronavírus-világjárvány miatt 2021. áprilisára halasztották el, majd 2021 áprilisában az esetszámok újbóli emelkedése miatt májusra halasztották. Végül az alkotmányozó törvényhozás tagjait 2021 májusában választották meg a chilei szavazók. A választás eredményeképp az alkotmányozó törvényhozásnak baloldali többsége lett.[2][3] A választások jellemzője volt, hogy az egyik legkiélezettebb kampány volt

Jelöltek[szerkesztés]

A jelölteknek 2021. augusztus 27-ig kellett magukat regisztrálnia a Chilei Választási Szolgáltatónál. Gabriel Boric és Sebastian Sichel jelöltségét automatikusan elfogadták, hiszen saját előválasztást tartottak és a Választási Bizottság annak eredményét elismerte.

Jelölt Támogató pártok Ideológia

Gabriel Boric
Szociális Konvergencia		 Méltóság Erősítése:
* Demokratikus szocializmus

José Antonio Kast
Republikánus Párt		 Keresztényszociális Front:
* Konzervativizmus

Yasna Provoste
Kereszténydemokrata Párt		 Új Szociális Paktum:
* Kereszténydemokrácia

Sebastián Sichel
Független		 Chile, Többre Vagyunk Képesek:
* Reformizmus

Eduardo Artés
Hazafias Unió		 Hazafias Unió:
* Kommunizmus

Marco Enríquez-Ominami
Progresszív Párt		 Progresszív Párt
* Demokratikus szocializmus

Franco Parisi
Néppárt		 Néppárt
* Populizmus

Választási kampány[szerkesztés]

Gabriel Boric[szerkesztés]

Boric kampányában a 2019-es tüntetések legfőbb követeléseit hangoztatta: a szociális háló kibővítése, magasabb adókat a gazdagoknak, klímaválság elleni küzdelem, társadalmi igazságosság és a privatizált nyugdíjrendszer megváltoztatása. Emellett javaslatot tett, hogy új alkotmányt írjanak Chilének. Kampánya alatt azt állította, hogy megválasztása esetén véget vet a neoliberalizmusnak Chilében.[4]

José Antonio Kast[szerkesztés]

Kast kampányában konzervatív értékekkel és a törvényes rend betartatásról beszélt. Megválasztása esetén megakadályozta volna az új alkotmány elkészítését. Kampánya alatt többször említette, hogy nosztalgiával gondol a Pinochet rendszerre.[5] Választási programjában fontosnak tartotta a drogkereskedelem illetve az illegális bevándorlás elleni harcot. Megválasztása esetén nők ügyeiért felelős minisztériumot állítana fel valamint csökkentené a nők és férfiak közti egyenlőtlenséget a munkaerőpiacon. Ellenzi az azonos nemű párok házasságát.[6]

Sebastian Sichel[szerkesztés]

Sichel, aki a Chile, Többre Vagyunk Képesek koalíció jelöltje volt - kampányában arról beszélt, hogy áfa-visszatérítést tesznek majd lehető a rászoruló családoknak és a gyógyszerek esetében. Kampányában kiemelten foglalkozott a munkahelyteremtéssel a nyugdíjemeléssel valamint hogy a közszférában jelenjen meg a digitalizáció.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2021-es_chilei_általános_választás&oldid=26323128”