Óriás ázsiai imádkozó sáska
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Hierodula tenuidentata (Saussure, 1869) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriás ázsiai imádkozó sáska témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás ázsiai imádkozó sáska témájú kategóriát. |
Az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) a rovarok (Insecta) osztályába, a fogólábúak (Mantodea) rendjébe, és az imádkozó sáskák (Mantidae) családjába tartozó faj. Sokszor említik Hierodula transcaucasica néven, amit egy elterjedt állítás eredményeként a faj szinonimájaként kezelnek.
Általában zöld színű, de teste barna vagy sárga árnyalattal is rendelkezhet. Megkülönböztető jegyei az első pár szárnyain jelenlévő fehér foltok. A Magyarországon őshonos imádkozó sáskánál erősebb felépítésű, sőt még nyakpajzsa is rövidebb és szélesebb. A faj rendkívül széles területen van jelen, mintegy 18 millió négyzetkilométeren. Előfordulása eredetileg a Szunda-szigetektől Kelet-Európáig terjedt. Magyarországon inváziós fajként jelent meg, elsőnek 2019-ben bukkantak rá Zákányszéken.
A faj nőstényei öt kis petetokot (ootheca) raknak le általában a platánfák sima törzsére, amikből száz lárva is kibújhat. A nőstények feromonjai magukhoz csalhatják az őshonos imádkozó sáska hímjeit, amivel gátolhatják szaporodásukat. Otthonául a fák és cserjék lombkoronái szolgálnak, ahol az ott rejtőző kártevőkkel, mint például az invazív poloskákkal táplálkozik segítve ezzel az irtásukban. Mivel a faj melegkedvelő, túlélése biztosított az egyre magasodó hőmérséklet miatt. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az óriás ázsiai imádkozó sáska a nem veszélyeztetett kategóriába tartozik, Magyarországon nem védett faj.
Taxonómiája[szerkesztés]
A faj taxonómiája vitatott, mivel a korábban Kaukázusban azonosított Hierodula transcaucasica populációk azonosak lehetnek a Hierodula tenuidentata fajjal. A korábban használt megkülönböztető jegy, amely a két fajt elválasztotta egymástól, az elülső combokon található tüskék színére vonatkozott, nem bizonyult érvényesnek. Azonban még a hím ivarszervek átfogó morfológiai összehasonlítása sem mutatott jelentős különbségeket. A két faj közötti hagyományosan használt jellemzők változékonyak a populációk között, ami nehezíti a példányok azonosítását eredeti elterjedési területükön kívül. Ennek következtében ideiglenesen mindazokat a populációkat, amelyek a két faj valamelyikéhez sorolhatók, azonos fajként kezeljük Hierodula tenuidentata néven, egészen addig, amíg az egyes populációk státusza tisztázva nem lesz.
Előfordulása[szerkesztés]
Az óriás ázsiai imádkozó sáska elterjedése rendkívül széles terjedelemmel rendelkezik, mintegy 18 millió négyzetkilométeres területen. Ismert, hogy a faj alapvetően a Szunda-szigetektől Közép-Ázsián át egészen Kelet-Európáig tartó tartományon volt jelen.
Az óriás ázsiai imádkozó sáska a 21. század elejéig a Fekete-tenger keleti partvidékétől Délkelet-Ázsiáig volt elterjedt. Az első említett példány 1916-ból a Krím-félszigetről került elő, majd hosszú szünet után a 2000-es évek elején ismét megtalálták. Innen elindult a terjeszkedése a Fekete-tenger partvidékén, és emberi közvetítéssel már 2007-ben Görögországban is megjelent. Azóta számos országban feltűnt a Balkán-félszigeten is, melynek természetes eredetének valószínűleg a törökországi populációkhoz van köze. Még több Magyarországgal szomszédos országban is megfigyelték, például Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában.
Magyarországon[szerkesztés]
Az első ismert példányt Magyarországon 2019-ben Zákányszéken találták meg, és a következő években további példányokat is sikerült azonosítani. 2020-ban Budapesten, Dél-Budán is észleltek egy példányt, melyet további találatok követtek 2021-ben és 2022-ben. 2021 őszén a Városligetben is rátaláltak nőstény példányok jelenlétére platánfák törzsén. Az óriás ázsiai imádkozó sáska stabilan megtelepedett Szegeden és a vele nyugati irányban határos kisebb településeken, és 2022-ben még Kiskunhalason is megjelent.
A pontos terjedési mechanizmusokról különböző elméletek vannak, például azt is fontolóra veszik, hogy az első példányok Szeged környékére akár Szerbia felől is érkezhettek. A budapesti előfordulások keletkezésének okai valószínűleg emberi beavatkozásra vezethetők vissza, és a frissen kialakított parkok miatt következtetve valószínűleg olyan dísznövények kerültek behozatalra, amelyre a faj petetokjait (ootheca) rakta le.
Alfajai[szerkesztés]
Az óriás ázsiai imádkozó sáska két alfajjal rendelkezik:
- Hierodula tenuidentata darvasica (Lindt, 1963)
- Hierodula tenuidentata tenuidentata (Saussure, 1869)
Megjelenése[szerkesztés]
Látványos és kifejezetten nagy méretű rovar. Teste rendszerint zöld, de időnként barnás vagy sárgás árnyalatú is lehet. Az óriás ázsiai imádkozó sáska összehasonlítva a hazai, őshonos imádkozó sáskával, testfelépítésben erőteljesebb, és a nyakpajzsa is rövidebb és szélesebb. Az első pár szárnyán két feltűnő fehér folt található. A belső oldalán nincsenek sötét színű foltok a fogólábának csípőjén, ellentétben az őshonos imádkozó sáskával.
Szaporodása[szerkesztés]
Egy megtermékenyített nőstény egyidejűleg akár öt petetokot (ootheca) is elhelyezhet, amelyek kicsik és mindegyikből akár száz lárva kelhet ki. A faj inkább a platán (Platanus) nemzetség tagjait kedveli petézés szempontjából a sima felületű törzsük miatt más fafajok durvább törzseivel ellentétben.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az évek enyhe telei valószínűleg segítették ezen melegkedvelő rovarok új generációinak túlélését Közép-Európában. Ráadásul, a faj legtöbb magyarországi megfigyelése olyan városi területekről származik, ahol a túléléséhez hozzájárul a hősziget hatás is. ami a környező vidéki területeknél magasabb hőmérsékletet eredményező jelenség a városokban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) az óriás ázsiai imádkozó sáskát nem fenyegetett kategóriába helyezi, és Magyarországon sem tartozik a védett állatok közé.
Míg az invazív óriás ázsiai imádkozó sáska élőhelye főként a fák és cserjék lombkoronája, az őshonos imádkozó sáska inkább a nyílt területek lágy szárú növényzeteiben találja meg otthonát. Bár eltérő életterület-preferenciájuk valamelyest csökkenti a két faj közötti versengés esélyét, az inváziós sáska nőstényeinek feromonjai még az őshonos sáska hímjeit is vonzhatják, ezzel veszélyeztetve az utóbbiak szaporodását. Ugyanakkor a óriás ázsiai imádkozó sáska abban a tekintetben hasznosnak is mondható, hogy a lombkoronában rejtőző kártevőkre vadászik, beleértve az inváziós poloskafajokat is.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. október 27.)
- Falánk ragadozó Ázsiából – egy golyóstoll méretű „óriás” (Hozzáférés:2023-10-27)
- Spread of the invasive Giant Asian Mantis (Hierodula tenuidentata) in Europe with new Hungarian data (Hozzáférés:2023-10-28) (angolul)
