Óriás ázsiai imádkozó sáska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óriás ázsiai imádkozó sáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Fogólábúak (Mantodea)
Család: Imádkozó sáskák (Mantidae)
Nem: Hierodula
Faj: H. tenuidentata
Tudományos név
Hierodula tenuidentata
(Saussure, 1869)
Szinonimák
  • Hierodula transcaucasica Brunner von Wattenwyl, 1878
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriás ázsiai imádkozó sáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás ázsiai imádkozó sáska témájú kategóriát.

Az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) a rovarok (Insecta) osztályába, a fogólábúak (Mantodea) rendjébe, és az imádkozó sáskák (Mantidae) családjába tartozó faj. Sokszor említik Hierodula transcaucasica néven, amit egy elterjedt állítás eredményeként a faj szinonimájaként kezelnek.

Általában zöld színű, de teste barna vagy sárga árnyalattal is rendelkezhet. Megkülönböztető jegyei az első pár szárnyain jelenlévő fehér foltok. A Magyarországon őshonos imádkozó sáskánál erősebb felépítésű, sőt még nyakpajzsa is rövidebb és szélesebb. A faj rendkívül széles területen van jelen, mintegy 18 millió négyzetkilométeren. Előfordulása eredetileg a Szunda-szigetektől Kelet-Európáig terjedt. Magyarországon inváziós fajként jelent meg, elsőnek 2019-ben bukkantak rá Zákányszéken.

A faj nőstényei öt kis petetokot (ootheca) raknak le általában a platánfák sima törzsére, amikből száz lárva is kibújhat. A nőstények feromonjai magukhoz csalhatják az őshonos imádkozó sáska hímjeit, amivel gátolhatják szaporodásukat. Otthonául a fák és cserjék lombkoronái szolgálnak, ahol az ott rejtőző kártevőkkel, mint például az invazív poloskákkal táplálkozik segítve ezzel az irtásukban. Mivel a faj melegkedvelő, túlélése biztosított az egyre magasodó hőmérséklet miatt. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az óriás ázsiai imádkozó sáska a nem veszélyeztetett kategóriába tartozik, Magyarországon nem védett faj.

Taxonómiája[szerkesztés]

A faj taxonómiája vitatott, mivel a korábban Kaukázusban azonosított Hierodula transcaucasica populációk azonosak lehetnek a Hierodula tenuidentata fajjal. A korábban használt megkülönböztető jegy, amely a két fajt elválasztotta egymástól, az elülső combokon található tüskék színére vonatkozott, nem bizonyult érvényesnek. Azonban még a hím ivarszervek átfogó morfológiai összehasonlítása sem mutatott jelentős különbségeket. A két faj közötti hagyományosan használt jellemzők változékonyak a populációk között, ami nehezíti a példányok azonosítását eredeti elterjedési területükön kívül. Ennek következtében ideiglenesen mindazokat a populációkat, amelyek a két faj valamelyikéhez sorolhatók, azonos fajként kezeljük Hierodula tenuidentata néven, egészen addig, amíg az egyes populációk státusza tisztázva nem lesz.

Előfordulása[szerkesztés]

Az óriás ázsiai imádkozó sáska elterjedése rendkívül széles terjedelemmel rendelkezik, mintegy 18 millió négyzetkilométeres területen. Ismert, hogy a faj alapvetően a Szunda-szigetektől Közép-Ázsián át egészen Kelet-Európáig tartó tartományon volt jelen.

Az óriás ázsiai imádkozó sáska a 21. század elejéig a Fekete-tenger keleti partvidékétől Délkelet-Ázsiáig volt elterjedt. Az első említett példány 1916-ból a Krím-félszigetről került elő, majd hosszú szünet után a 2000-es évek elején ismét megtalálták. Innen elindult a terjeszkedése a Fekete-tenger partvidékén, és emberi közvetítéssel már 2007-ben Görögországban is megjelent. Azóta számos országban feltűnt a Balkán-félszigeten is, melynek természetes eredetének valószínűleg a törökországi populációkhoz van köze. Még több Magyarországgal szomszédos országban is megfigyelték, például Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában.

Magyarországon[szerkesztés]

Az első ismert példányt Magyarországon 2019-ben Zákányszéken találták meg, és a következő években további példányokat is sikerült azonosítani. 2020-ban Budapesten, Dél-Budán is észleltek egy példányt, melyet további találatok követtek 2021-ben és 2022-ben. 2021 őszén a Városligetben is rátaláltak nőstény példányok jelenlétére platánfák törzsén. Az óriás ázsiai imádkozó sáska stabilan megtelepedett Szegeden és a vele nyugati irányban határos kisebb településeken, és 2022-ben még Kiskunhalason is megjelent.

A pontos terjedési mechanizmusokról különböző elméletek vannak, például azt is fontolóra veszik, hogy az első példányok Szeged környékére akár Szerbia felől is érkezhettek. A budapesti előfordulások keletkezésének okai valószínűleg emberi beavatkozásra vezethetők vissza, és a frissen kialakított parkok miatt következtetve valószínűleg olyan dísznövények kerültek behozatalra, amelyre a faj petetokjait (ootheca) rakta le.

Alfajai[szerkesztés]

Az óriás ázsiai imádkozó sáska két alfajjal rendelkezik:

  • Hierodula tenuidentata darvasica (Lindt, 1963)
  • Hierodula tenuidentata tenuidentata (Saussure, 1869)

Megjelenése[szerkesztés]

Látványos és kifejezetten nagy méretű rovar. Teste rendszerint zöld, de időnként barnás vagy sárgás árnyalatú is lehet. Az óriás ázsiai imádkozó sáska összehasonlítva a hazai, őshonos imádkozó sáskával, testfelépítésben erőteljesebb, és a nyakpajzsa is rövidebb és szélesebb. Az első pár szárnyán két feltűnő fehér folt található. A belső oldalán nincsenek sötét színű foltok a fogólábának csípőjén, ellentétben az őshonos imádkozó sáskával.

Szaporodása[szerkesztés]

A faj petetokja (ootheca) egy fás szárú növény ágán

Egy megtermékenyített nőstény egyidejűleg akár öt petetokot (ootheca) is elhelyezhet, amelyek kicsik és mindegyikből akár száz lárva kelhet ki. A faj inkább a platán (Platanus) nemzetség tagjait kedveli petézés szempontjából a sima felületű törzsük miatt más fafajok durvább törzseivel ellentétben.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az évek enyhe telei valószínűleg segítették ezen melegkedvelő rovarok új generációinak túlélését Közép-Európában. Ráadásul, a faj legtöbb magyarországi megfigyelése olyan városi területekről származik, ahol a túléléséhez hozzájárul a hősziget hatás is. ami a környező vidéki területeknél magasabb hőmérsékletet eredményező jelenség a városokban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) az óriás ázsiai imádkozó sáskát nem fenyegetett kategóriába helyezi, és Magyarországon sem tartozik a védett állatok közé.

Míg az invazív óriás ázsiai imádkozó sáska élőhelye főként a fák és cserjék lombkoronája, az őshonos imádkozó sáska inkább a nyílt területek lágy szárú növényzeteiben találja meg otthonát. Bár eltérő életterület-preferenciájuk valamelyest csökkenti a két faj közötti versengés esélyét, az inváziós sáska nőstényeinek feromonjai még az őshonos sáska hímjeit is vonzhatják, ezzel veszélyeztetve az utóbbiak szaporodását. Ugyanakkor a óriás ázsiai imádkozó sáska abban a tekintetben hasznosnak is mondható, hogy a lombkoronában rejtőző kártevőkre vadászik, beleértve az inváziós poloskafajokat is.

Források[szerkesztés]