Őszapó (madárfaj)

Őszapó
	A Magyarországon is előforduló északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus) alfaj
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Őszapófélék (Aegithalidae);
Nem:	Őszapó (Aegithalos);
Faj:	Északi őszapó (A. caudatus);
Tudományos név
	Aegithalos caudatus; Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Őszapó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Őszapó témájú médiaállományokat és Őszapó témájú kategóriát.

Ez a szócikk nem az azonos nevű madárnemről, hanem a madárfajról szól. Hasonló címmel lásd még: Őszapó (egyértelműsítő lap).

Az őszapó (Aegithalos caudatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának és azon belül az őszapó (Aegithalos) nemének névadó madárfaja. Számos alfaja ismert.

Megjelenése[szerkesztés]

A fajra a 13–15 centiméteres átlagos testhossz jellemző, melyből csak a madár farka 7–9 centiméter hosszú. Szárnyának fesztávolsága 16-19 centiméter, testének tömege 7–10 gramm. Csőre általában nagyon rövid, feketés. A nemek tollazatukban egyformák. Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszínes barna beütéssel, bár az egyes alfajok – melyekből az 1990-es évekre közel 20-at írtak le – jelentősen eltérők. Három fő csoportra osztják megjelenésüket, de közöttük átmenetek és elszigetelt populációk is előfordulnak. Ezekből Európában kettő példányi figyelhetők meg: az egyikek világosak, fehér fejjel, a másikak sötétebben, fejoldalon és a többségben a mellen is csíkokból vagy foltokból összeálló keskeny sötét sávval.

Életmódja[szerkesztés]

Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra, ilyenkor többször megfordul a madáretetőknél.

Állandó madár. A költési időszakon kívül csapatosan kóborol, sokszor cinegefélékhez csatlakozik.

Hangja éles „szri-szri-szri” és gyöngyöző „szerrrr”, melyek mellett még a társalgó „tp” (vagy „zepp”) is ismert. Ha nyugtalan, trillája elnyújtott és magas. Éneke ritkán hallható lágy csiripelés.

Szaporodása[szerkesztés]

Dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított erdőkben költ. Fészkük zárt, puha, ovális alakú, alapanyaga főként pókszálakkal összefogott [[Mohák|moha, amit ágvillákba épít, indák közt és nyírfakéreggel, zuzmóval álcázza. Egy kis, tollakkal fedett nyílás vezet a belsejébe. A párok közösen építik a fészket. Ha a költés többször is meghiúsul, akkor a párok besegítenek más, közelben található őszapópár fiókáinak felnevelésébe.

Évente egyszer költ. Ilyenkor 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A csupaszon és vakon születő fiókákat mindkét szülő táplálja, és azok 18-19 napos korukban repülnek ki.^[forrás?]

Előfordulása[szerkesztés]

Csaknem egész Európában, valamint Ázsia nagy részén előforduló madár.

Nagyrészt állandó, ősszel és télen kisebb csapatokba verődve kóborol. Erdőkben, bokrosokban, árterekben, parkokban, lakott területeken egyaránt megtalálható. Költőhelye a dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított lombhullató és lombelegyes tűlevelű erdős területek.

A közel 20 alfaj nagyjából fele előfordul Európában.

Magyarországon két alfaja honos:

az európai őszapó (közép-európai őszapó, Aegithalus caudatus europaeus) és
az északi őszapó (Aegithalus caudatus caudatus).

Alfajai[szerkesztés]

északi őszapó (wd) (Aegithalos caudatus caudatus), [Linnaeus, 1758] – Észak-Európa, Észak-Ázsia déli valamint Kelet-Ázsia keleti része;
közép-európai őszapó (wd) (Aegithalos caudatus europaeus), [Hermann, 1804] – Közép-Európától északnyugat-Törökországig;
brit őszapó (wd) (Aegithalos caudatus rosaceus), [Mathews, 1938] – Egyesült Királyság és Írország;
Aegithalos caudatus aremoricus [Whistler, 1929] – északnyugat-Franciaország;
Aegithalos caudatus taiti [Ingram, 1913] – dél-Franciaország, észak-Spanyolország, észak-Portugália, Mallorca;
dél-spanyol őszapó (wd) (Aegithalos caudatus irbii) [Sharpe & Dresser, 1871] – Spanyolország és Portugália déli része, Korzika (ezt korábban Aegithalos caudatus tyrrhenicus névvel külön alfajnak tekintették);
olasz őszapó (wd) (Aegithalos caudatus italiae) [Jourdain, 1910] – Olaszország, délnyugat-Szlovénia;
szicíliai őszapó (wd) (Aegithalos caudatus siculus) [Whitaker, 1901] – Szicília;
görög őszapó (wd) (Aegithalos caudatus macedonicus) [Dresser, 1892] – Albánia, Macedónia, Görögország, dél-Bulgária, északnyugat-Törökország;
Aegithalos caudatus tauricus [Menzbier, 1903] – dél-Krím-félsziget;
kis-ázsiai őszapó (wd) (Aegithalos caudatus tephronotus) [Günther, 1865] – kelet-Görögországtól észak-Irakig;
kaukázusi őszapó (wd) (Aegithalos caudatus major) [Radde, 1884] – Kaukázus;
hegyi őszapó (wd) (Aegithalos caudatus alpinus) [Hablizl, 1783] – a Kaszpi-tenger déli partvidékéhez közel eső területek;
iráni őszapó (wd) (Aegithalos caudatus passekii) [Zarudny, 1904] – délkelet-Törökország, nyugat-Irán;
Aegithalos caudatus magnus [A. H. Clark, 1907] – közép- és dél-Korea;
Aegithalos caudatus trivirgatus [Temminck & Schlegel, 1848] – közép-Japán;
Aegithalos caudatus kiusiuensis [Nagamichi Kuroda, 1923] – dél-Japán.

Védettsége[szerkesztés]

A fajt a Természetvédelmi Világszövetség a nem fenyegetett (Least Concern, rövidítése LC) kategóriába sorolja mind globálisan, mind Európban, mind pedig az EU-ban.^[2]

Magyarországon ennek ellenére védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.^[3]

Galéria[szerkesztés]

Közép-európai őszapó (wd) (Aegithalos caudatus europaeus)
Északi őszapó (wd) (Aegithalos caudatus caudatus)
Brit őszapó (wd) (Aegithalos caudatus rosaceus)
Dél-spanyol őszapó (wd) (Aegithalos caudatus irbii)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Védett és fokozottan védett állatok (Természetvédelmi hivatal, 2001)
↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
↑ Pénzben kifejezett érték lekérdezése (MME): 2021. április 13., 13:23 (CEST)

Források[szerkesztés]

Lars Svensson: Útmutató az európai énekesmadarak határozásához (eredeti: Identification guide to European passerines ; fordította: Györgypál Zoltán); Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE), Budapest - 1995
Lars Svensson: Madárhatározó : Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója (eredeti: Fågelguiden ; szöveg és térképek Lars Svensson ; közreműködött Grant Peter J. ; ábrák és feliratok Killian Mullarney és Dan Zetterström ; fordította: Magyar Gábor, Schmidt András és Sós Endre) Hetedik kiadás ; Budapest : Park Könyvkiadó - 2018.
Az MME Monitoring Központ adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
Madáradatbázis: őszapó, mme.hu (hozzáférés: 2021. április 13.)

További információk[szerkesztés]

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)
Alfred Edmund Brehm. 2. Őszapó (Aegithalus Herm.), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2021. április 14. „Brehm2000”
Justin J.F.J. Jansen, Wim Nap; Szabolcs Kókay: Identification of White-headed Long-tailed Bushtit and occurrence in the Netherlands (angol nyelven). Dutch Birding 30(5). birdingveneto.eu, 2008. January
43. Az őszapó. In Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról: A földmivelő, kertészkedő, halászó és pásztorkodó magyarság használatára. (magyarul) Képekkel ellátta Csörgey Titusz. Budapest: Természettudományi Kvk. 1901. = M. Kir. Földmivelésügyi minister Kiadványai, Hozzáférés: 2021. ápr. 15. arcanum.hu

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Védett és fokozottan védett állatok (Természetvédelmi hivatal, 2001)

[2] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. április 14.)

[3] Pénzben kifejezett érték lekérdezése (MME): 2021. április 13., 13:23 (CEST)

[1]

[2]

[3]