Ugrás a tartalomhoz

„Koszta József” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lynu (vitalap | szerkesztései)
57. sor: 57. sor:
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08471.htm Élete]
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08471.htm Élete]
*[http://hungart.euroweb.hu/magyar/k/koszta/muvek/index.html Festmények]
*[http://hungart.euroweb.hu/magyar/k/koszta/muvek/index.html Festmények]
*[http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=742 Koszta József festményei - TerminArtors.com]



[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar festők]]

A lap 2007. október 5., 16:40-kori változata

Koszta József (Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.) magyar festő

Élete

Festészeti tanulmányait, 1885-1888 közt a Mintarajziskolában kezdte. Majd a Müncheni Akadémia hallgatója lett. Hazatérte után, a Benczúr Gyula Mesteriskola növendéke volt. Neves festők irányítása alatt képezte magát, Lotz károly és Székely Bertalan voltak a tanárai. Több díj és kiállítás után 1902-től 1903-ig Nagybányán alkotott. Szorosan ugyan nem tartozott a nagybányai iskola tagjai közé. Tanulmányutakat tett, Párizsban, Rómában, Hollandiában. Miután visszatért a Szolnoki Művésztelep tagja lett. Visszahúzódó természetének legjobban, a tanyasi élet magánya felelt meg. Közel 30 évig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott. 1937-ben a Szinyei Társaság tiszteletbeli tagjává választották.

Főbb művei

Fájl:Kukoricatörők.jpg
Kukoricatörők
  • Hazatérő aratók
  • Három királyok
  • Muskátlis kislány
  • Kukoricatörők
  • Tányértörölgető nő
  • Csigabiga
  • Domboldalon

Stílusa

Koszta József, a Munkácsy-tradíciókat folytató, alföldi festészet egyik, legjelentősebb képviselője. Sajátságos, rá jellemző látásmódja az 1920-as években kezdett kialakulni. Főleg a paraszti életet, témákat, az alföldi tájakat dolgozta fel műveiben. Erőteljesen használta a fény-árnyék adta lehetőségeket, erős tónusos színeket alkalmazott. Ábrázolás módjára, leginkább, a drámai, expresszív realista formázás jellemző. A tanyán töltött évek alatt, új elemeket is vitt művészetébe, erőteljesen alkalmazta a sötét háttérből előugró világosabb színeket, így különleges hatást keltő tájképek születtek. Élete végig nem változtatott stílusán. Témái, alkalmazott motívumai sem változtak, portrék, csendéletek, tájképek alkották munkássága gerincét.

Kiállítások

Emlékezete

Díjak

Irodalom

Jegyzetek, hivatkozások

  1. http://www.magyarvarak.hu/info/egyeb.htm