Ugrás a tartalomhoz

„Berény Róbert” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Robot dolgozik: Helyesírás, elütések, nagykötőjel, gondolatjel
Lynu (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor: 36. sor:
*[[Bernáth Aurél]]: Berényi Róbert. ([[Látóhatár]], [[1966]]. 5–6. sz.)
*[[Bernáth Aurél]]: Berényi Róbert. ([[Látóhatár]], [[1966]]. 5–6. sz.)
*[[Passuth Krisztina]], A Nyolcak festészete Budapest, [[Corvina]], [[1967]]
*[[Passuth Krisztina]], A Nyolcak festészete Budapest, [[Corvina]], [[1967]]

==Külső hivatkozások==

* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=708 Berény Róbert festményei - TerminArtors.com]


[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar festők]]

A lap 2007. október 4., 15:57-kori változata

Berény Róbert (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) magyar festő, grafikus.

Élete

Berény Róbert a magyar, avantgárd mozgalom jeles képviselője. Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar Mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt, Cézanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílus irányzatokat tanulmányozta, művelte. Hazatérte után, a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1911-ben tagja lett a Nyolcak csoportjának. Tevékeny szerepet vállalt a Tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált Németországba, Berlinben élt 1926-ig. Az 1930-as években, stílusa közeledett a nagybányai tradíciókhoz, nagy hatással volt rá Ferenczy Károly művészete. 1934-től ideje nagy részét Zebegényben töltötte. A festészeten és plakát tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt, vöröskrétát, diófa pácot, hígított tust, alkalmazott, így egyedik lettek, nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék.

Kiállítások

Díjak

Festmények

Festmények:1910-től

Forrás

Életrajz

Irodalom

Külső hivatkozások