„Berény Róbert” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot dolgozik: Helyesírás, elütések, nagykötőjel, gondolatjel |
Lynu (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
*[[Bernáth Aurél]]: Berényi Róbert. ([[Látóhatár]], [[1966]]. 5–6. sz.) |
*[[Bernáth Aurél]]: Berényi Róbert. ([[Látóhatár]], [[1966]]. 5–6. sz.) |
||
*[[Passuth Krisztina]], A Nyolcak festészete Budapest, [[Corvina]], [[1967]] |
*[[Passuth Krisztina]], A Nyolcak festészete Budapest, [[Corvina]], [[1967]] |
||
==Külső hivatkozások== |
|||
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=708 Berény Róbert festményei - TerminArtors.com] |
|||
[[Kategória:Magyar festők]] |
[[Kategória:Magyar festők]] |
A lap 2007. október 4., 15:57-kori változata
Berény Róbert (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) magyar festő, grafikus.
Élete
Berény Róbert a magyar, avantgárd mozgalom jeles képviselője. Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar Mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt, Cézanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílus irányzatokat tanulmányozta, művelte. Hazatérte után, a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1911-ben tagja lett a Nyolcak csoportjának. Tevékeny szerepet vállalt a Tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált Németországba, Berlinben élt 1926-ig. Az 1930-as években, stílusa közeledett a nagybányai tradíciókhoz, nagy hatással volt rá Ferenczy Károly művészete. 1934-től ideje nagy részét Zebegényben töltötte. A festészeten és plakát tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt, vöröskrétát, diófa pácot, hígított tust, alkalmazott, így egyedik lettek, nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék.
Kiállítások
- 1906, Salon d'Automne-ban
- 1911, Nemzeti Szalon (Nyolcak), Budapest
- 1928, Ernst Múzeum, Budapest
- 1935, Fränkel Szalon
- 1963, Magyar Nemzeti Galéria, gyűjteményes kiállítás
Díjak
- 1936, Szinyei-díj
- 1947, Pro Arte
- 1950, Munkácsy-díj
- 1951, Kossuth-díj
- 1952, Munkácsy-díj
Festmények
Forrás
Irodalom
- Oltványi Ambrus-Artinger Imre: Berényi Róbert (Magyar Művészet, 1936)
- Végvári Lajos: Berényi Róbert (Szabad Művészet, 1953. 5. sz.)
- Szij Béla: Berényi Róbert (Budapestp, 1964)
- Bernáth Aurél: Berényi Róbert. (Látóhatár, 1966. 5–6. sz.)
- Passuth Krisztina, A Nyolcak festészete Budapest, Corvina, 1967