Ökörmezői járás
Az Ökörmezői járás Kárpátalja északi középső részén helyezkedik el, keletről a Técsői, délről a Huszti, Ilosvai és Szolyvai, nyugatról a Volóci járásokkal, északról a Lvivi és az Ivano-frankivszki területtel határos.
Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként.
Történelem
A járás alapvetően mindig gyér lakosságú terület volt, távol mindenféle központtól. A magyar uralom megszilárdulása a 13. században történik. Ekkor a terület Máramaros vármegyéhez kerül. A 15. században már kialakul Ökörmező település.
Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként, hegyláncok által kijelölt természetes határai alig változtak az évszázadok alatt. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. 1946-tól a Szovjetunióhoz tartozik.
Gazdaság
A környék abból a szempontból egyedülálló, hogy nem halad erre egyetlen vasútvonal sem. Emellett a közúti infrastruktúra is komoly hiányosságokkal küzd a térségben. Mindazonáltal a környék idegenforgalma fellendülőben van, amit elsősorban a környező tájak érintetlenségének (falusi turizmus) és a jó levegőnek (gyógyturizmus) köszönhet. A turizmuson kívül az élelmiszeripar, amely a helyi burgonyatermesztésre és a környékbeli gombákra települt, és a könnyűipar is jellemző.
Népesség
A lakosság nagy része ortodox – esetenként görögkatolikus – hívő, ukrán nemzetiségű.
Települések
(Zárójelben az ukrán név szerepel.)
Városi jellegű települések
- Ökörmező (Міжгір'я)
Községi tanácsok
- Alsóhidegpatak (Нижній Студений)
- Alsókalocsa (Колочава)
- Alsószinevér (Синевир)
- Bükköspatak (Буковець)
- Cserjés (Лозянский)
- Csuszka (Тюшка)
- Felsősebes (Верхній Бистрий)
- Felsőkalocsa (Негровець)
- Felsőszinevér (Синевирська Поляна)
- Fülöpfalva (Пилипець)
- Iszka (Ізки)
- Kelecsény (Келечин)
- Kispatak (Річка)
- Lengyelszállás (Лісковець)
- Majdánka (Майдан)
- Pereszlő (Присліп)
- Repenye (Репинне)
- Tarfalu (Голятин)
- Tarújfalu (Новоселиця)
- Toronya (Торунь)
- Vízköz (Сойми)
- Vucskómező (Вучкове)
Külső hivatkozások
