Ídra
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ídra (Υδρα) | |
 | |
| Ídra kikötője | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Attika |
| Prefektúra | Pireusz |
| Székhely | Ídra |
| Legnagyobb település | Ídra (város) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1966 fő (2011) |
| Népsűrűség | 42,19 fő/km² |
| Ídra (város) népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Szigetcsoport | Szaróni-szigetek |
| Terület | 64,4 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 593 m |
| Legmagasabb pont | Vlichosz (590 m) |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 Ídra
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 19′ 52″, k. h. 23° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 37° 19′ 52″, k. h. 23° 28′ 00″ | |
| Ídra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ídra témájú médiaállományokat. | |
Ídra (görögül Υδρα [ídra]), ismertebb nevén Hydra, a Szaróni-szigetek egyike Görögországban. A Peloponnészosz-félszigettől a keskeny Ídrai-öböl választja el.
Története
Az ókorban Hüdrea (Υδρέα) volt a neve, ami vizet jelent, és a szigeten található forrásokra utal. Ezek a kutak a 20. század közepén földmozgások miatt eldugultak, a sziget ma már száraz.
A középkorban velencei uralom alatt állt. A törökök elkerülték, nem hódították meg.
A sziget alkalmatlan a mezőgazdasági művelésre, ezért lakói kereskedésből éltek. Hatalmas kereskedelmi flotta felett rendelkeztek, meghatározó szerepet játszottak a görög szabadságharcban. A flotta 130 hajóját hadi célokra átalakították, és ezzel jelentős mértékben hozzájárultak a törökök elleni küzdelemhez.
Két híres vezért is adtak a felkelésnek. Jorgosz Kunduriotisz volt a megalakuló görög parlament elnöke 1822 és 1827 között. Andreasz Miaulisz tábornok pedig a hadiflotta parancsnoka volt. Mindkettőjükről utcákat neveztek el Görögország-szerte.
Ídra ma
Ídra ma meghatározóan a turizmusból él. Gazdag athéniak tartanak itt fenn maguknak villákat. A szigetet komppal lehet megközelíteni Pireuszból, Ermioniból, Póroszból, Szpéceszből, illetve a Peloponnészosz középső része felől, a közeli Nafplióból.
A szigeten a szemétszállító járművek kivételével tilos a motoros járművek közlekedése, a szállítást szamarakon és vízitaxin végzik. A lakott terület azonban viszonylag kicsiny, ezért a többség egyszerűen gyalog jár.
A sziget fő települése az északi parton fekvő Ídra kikötőváros, amely hold alakú, közepén éttermekkel, boltokkal. Innen minden irányba meredek utcácskák vezetnek felfelé a hegyoldalra. A félhold két végén erődök állnak ágyúkkal, régen ezekkel védték a kikötőt. A félhold bal oldali végén jellegzetes szélmalmok láthatók már messziről.
Kultúra
Késő júniusban a sziget lakói egy játékos csatát rendeznek a függetlenségi harc emlékére, amelyet Miaulisz tábornok emlékére Miaulia Fesztiválnak neveztek el.
Minden évben október közepén rendezik Hydrán a rembetika zenei irányzat konferenciáját, amely lelkes rajongókat vonz Görögországból és külföldről is.
A szigeten volt egy ideig villája a híres kanadai zenésznek, Leonard Cohennek.
Külső hivatkozások
- A sziget honlapja (görögül és angolul)
- Az önkormányzat honlapja (görögül és angolul)
