Ugrás a tartalomhoz

Északi csuszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen BinBot (vitalap | szerkesztései) 2019. október 21., 12:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez)
Északi csuszka
Litvániai példány
Litvániai példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Certhioidea
Család: Csuszkafélék (Sittidae)
Nem: Sitta
Faj: Sitta europaea
Alfaj: S. e. europaea
Tudományos név
Sitta europaea europaea
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi csuszka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi csuszka témájú kategóriát.

Az északi csuszka (Sitta europaea europaea) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó csuszka (Sitta europaea) alfaja.

Előfordulása

Az északi csuszka Skandinávia, Kelet-Európa és Oroszország területein fordul elő.

Megjelenése

Az északi csuszka testhossza 14 centiméter, testtömege 20-24 gramm. Eltérően a törzsfajtól, az északi csuszkának a hasán lévő tollazat teljesen fehér. Csőre olyan, mint a harkályé: rendkívül hegyes, még kemény magvak felnyitására is alkalmas. A madár három lábujja előre, egy pedig hátrafelé néz.

Életmódja

A költési időn kívül is többnyire párban él. Tápláléka rovarok és lárváik, hernyók, magvak. A leghosszabb ismert élettartam több mint 10 év.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április–június között van. Évente egyszer költ. A fészek egy faodúban található. A fészekalj 5-8 fehér, vörösesbarnán pettyezett tojásból áll. A tojásokon 13-15 napig kotlik a tojó, eközben a hím látja el táplálékkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 23-25 nap után repülnek ki.

Források

További információk