Álarcos törpepapagáj
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-Auckland_Zoo.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Agapornis personatus (Reichenow, 1887) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Feketefejű törpepapagáj, Agapornis personata | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Álarcos törpepapagáj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Álarcos törpepapagáj témájú médiaállományokat és Álarcos törpepapagáj témájú kategóriát. |
Az álarcos törpepapagáj vagy feketefejű törpepapagáj (Agapornis personatus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Rendszertana
Régebben két alfaját különböztették meg: a fekete álarcos típusalfajt és a vörös álarcos Agapornis personata nigrigensist. Ez utóbbit azonban önálló fajként ismerték el, Agapornis nigrigensis néven.
Előfordulása
Északkelet-Tanzániában honos, betelepítették Kenyába és Burundiba is. Nairobi és Dar-es-salam környékén is megtalálható.[1] Az 1100–1500 m magasan fekvő száraz fás, majomkenyérfás és akáciás, cserjés szavannák lakója. A Kanári-szigeteken kiszabadult példányai vadon költő állományt hoztak létre. Díszmadárként világszerte elterjedt, fogságban jól tenyészthető.
Megjelenése
A madár hossza 10–15 centiméter között változik. A madár alapszíne zöld, csőre korallvörös, a begye sárga, a feje teteje barnásfekete, írisze sötétbarna, és jól látható fehér szemgyűrűje van. Szárnyai rövidek kb. 9,5 cm hosszúak és lekerekítettek, az evezők sötétebb zöldek, a szárnyfedők szürkéskékekbe átmenő zöldek. A színek a hason halványabbak. A tojót és a hímet nehezen lehet egymástól megkülönböztetni, általában különböző nagyságuk alapján lehet: a tojó valamivel nagyobb, és színei halványabbak, mint a hímé.[2] Átlagos testméretük 15 cm, ehhez a tojók 56, a hímek 50 grammot nyomnak.
Életmódja
Az álarcos törpepapagáj hívóhangja
Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.
Viselkedésük élénk, nagyon aktív madarak, csapatban szeretnek tartózkodni. A természetben négyen-öten élnek együtt, de kialakulhatnak 100 fős rajok is. A tojók gyakran harciasak más madarakkal szemben, de kevésbé agresszív, mint a rózsásfejű törpepapagáj. Szívesen fürdenek. Gyümölcsökkel, magokkal, rügyekkel, levelekkel táplálkoznak. Hangja csivitelő, kellemes.
Szaporodása
Laza csapatokban, kolóniákban költ, fák odvába, sziklahasadékba esetleg elhagyott üregekbe rakja a fészkét, gallyak és fakéreg felhasználásával, amit a tojó hord a fészekhez a csőrében. Ebben különbözik a hegyi papagájtól és a rózsásfejű törpepapagájtól, amelyek a szárnyuk alatt hozzák az építőanyagot. Néha a sarlósfecske fészkeibe is beköltözik. Az építkezésben mindkét nem részt vesz. Költési időpontja függ a csapadéktól, általában március és augusztus között lehetséges. A fészekbe általában 4-5 tojás kerül. Csak a tojó kotlik;ennek ideje 23 nap. A fiókák szeme a 10. napon nyílik ki. 43 naposan röpképesek, és elhagyják a fészket.[3]
Színváltozatai
A vad mellett először a természetben is előforduló kék mutációt fedezték fel az 1920-as években. Ez a nem legkorábban megtalált színmutációja.[3][4] A többi változat a szelektív tenyésztés eredménye, például a kobalt szülők utódai fekete színű mauve-ok lesznek.[4] Számos változat létezik, például kék, kobalt, mauve, slate, dilute slate, viola, lutino (ino) és albínó. Az utóbbi két változat esetén az egyed nem örökölte szülei bizonyos, színeket kódoló génjeit. A lutino nem örökölte a zöld színanyagot, az albínó semmilyen színanyagot kódoló allélhoz nem jutott. A legújabb színmutáció az albínó.
Képek
-
Agapornis personata -
A madár kék színű változata -
Zöldes árnyalatú színváltozat -
Jól látható a fehér gyűrű a szemük körül -
Tojó a fészkén ülve
_pet_on_cage.png)
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Low, S. 173
- ↑ Az Álarcos törpepapagáj leírása
- ↑ a b Alderton, David. The Ultimate Encyclopedia of Caged and Aviary Birds. London, England: Hermes House, 218. o. (2003). ISBN 1-84309-164-X
- ↑ a b Le Breton, Kenny. Lovebirds...getting started. USA: T.F.H. Publications, 94–96. o. (1992). ISBN 0-86622-411-4
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schwarzköpfchen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Yellow-collared Lovebird című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
- A papagájok világa - Álarcos törpepapagáj
- Rosemary Low: Das Papageienbuch, Ulmer Verlag, Stuttgart 1989, ISBN 3-8001-7191-0
- Werner Lantermann: Papageienkunde: Biologie – Verhalten – Haltung – Artenauswahl der Sittiche und Papageien, Parey Buchverlag, Berlin 1999, ISBN 3-8263-3174-5
- Georg A. Radtke: Unzertrennliche (Agaporniden): Haltung, Zucht und Farbspielarten, Franckh, Stuttgart 1981, S. 13-28, ISBN 3-440-04947-7
