Zsibrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rakás (vitalap | szerkesztései) 2019. július 1., 10:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Baranya vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
Zsibrik
Közigazgatás
TelepülésMőcsény
Városhoz csatolás1959
Korábbi rangjaközség
Irányítószám7163
Népesség
Teljes népesség24 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól3 km
Elhelyezkedése
Zsibrik (Magyarország)
Zsibrik
Zsibrik
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 13″, k. h. 18° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 13″, k. h. 18° 35′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsibrik témájú médiaállományokat.

Zsibrik (németül: Sibrick) 1959 óta Mőcsényhez tartozó egykori község a Völgységben, Mőcsénytől mintegy 3 km-re délre, Ófalutól 5 km-re északkeletre. A 6-os számú főközlekedési úttól (Bonyhádtól) mintegy 15 km-re fekszik.

Neve

Nevét a németek úgy magyarázták, hogy a falu felé vezető rossz úton elakadt szekeresek lovaiknak ezt kiabálták: sib-curükk (told vissza!).

Története

Aprófalvas térségben található, de a környező településekhez képest is kis népességű volt. Evangélikus temploma 1823-ban épült.

Vályi András szerint „Német falu Baranya Várm. földes Ura Pertzel Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Bonyhadtól 1 órányira; szántó földgyei egyenetlenek, borai sem derekasak, határja 3 nyomásbéli, réttye alkalmatos szénát terem.”[1]

1851-ben Fényes Elek ezt írta róla: „Zsibrik német falu, Baranya vmegyében, 317 evang., 34 ref., 7 kath., 79 zsidó lak. Az evang. fiókgyülekezet az apáti anyaekklézsiához tartozik. Dohányt és bort termeszt. F. u. a Perczel család, s ut. p. Bonyhád.”[2]

Népessége kedvezőtlen közlekedési helyzete és mezőgazdasági adottságai miatt a 20. században folyamatosan csökkent, e folyamatot a népességének nagy részét kitevő német anyanyelvű lakóinak második világháború utáni kitelepítése tovább gyorsította.

A korábban önálló község Baranya megye Pécsváradi járásához tartozott. 1959-ben a szomszédos, de Tolna megyéhez tartozó Mőcsényhez csatolták.[3] Sokáig nem kapott bekötőutat, így rohamosan elnéptelenedett. 1990-ben a református egyház rehabilitációs központot nyitott.

2001-ben 24 lakosa volt.[4]

Érdekességek

A mőcsényiek csúfneve régen opszë (ökör) volt. A zsibrikieket krószë-óvere (nagy sütő), krószë-tepszi (nagy tepsi), sivërëkë-jászl (zsibriki kelekótyák), sivrëkë-jászlmann (zsibriki kelekótya emberek) csúfnevekkel illették a környező német falvak lakói.

Nevezetességek

  • Evangélikus templom és temető. A templomot 2015 októberében lebontották [5]
  • Fachwerk (hagyományos német favázas) épületek
  • Halastó
  • KIMMTA Drogterápiás Intézet

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Zsibrik. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Zsibrik története a KSH online helységnévtárában
  4. Mőcsény adatai a KSH online helységnévtárában

Külső hivatkozások