Zebramungó

Zebramungó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia) Család: Mongúzfélék (Herpestidae) (Bonaparte, 1845) Nem: Mungos (Geoffroy Saint-Hilaire & Cuvier, 1795) Faj: M. mungo
Tudományos név
Mungos mungo (Gmelin, 1788)
Szinonimák
Viverra mungo Gmelin, 1788
Elterjedés
Az elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Zebramungó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zebramungó témájú médiaállományokat.

A zebramungó vagy más néven sávos manguszta (Mungos mungo) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mongúzfélék (Herpestidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A zebramungó a Szaharától délre sokfelé előfordul, kivéve az esőerdők vidékét, a száraz éghajlatú délnyugati részt és a legdélibb területeket. Előfordulási területén elég gyakori faj.

Alfajai

• Mungos mungo adailensis
• Mungos mungo bororensis
• Mungos mungo caurinus
• Mungos mungo colonus
• Mungos mungo grisonax
• Mungos mungo mandjarum
• Mungos mungo marcrurus
• Mungos mungo mungo
• Mungos mungo ngamiensis
• Mungos mungo pallidipes
• Mungos mungo rossi
• Mungos mungo senescens
• Mungos mungo somalicus
• Mungos mungo talboti
• Mungos mungo zebra
• Mungos mungo zebroides

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 30-40 centiméter, farokhossza 20-25 centiméter, marmagassága 18-20 centiméter és testtömege 1-1,5 kilogramm. Jellegzetesen mongúz alakú, de valamivel tömzsibb, rövidebb farkú és rövidebb pofájú, mint a rokonai. Szőrzete barnásszürke, durva és nincs alatta aljszőrzet. Hátán 10-12 sötét keresztsáv látható, melyek a vállövtől a faroktőig húzódnak. A nedves területeken élő populációk bundája sötétebb színű. Farkát sűrű szőrzet fedi, a hegye felé elkeskenyedik. A talpa csupasz. Valamennyi mancsán öt, hasonló méretű ujj található. Karmai a mellső végtagján kétszer olyan hosszúak, mint a hátsón.

Életmódja

A zebramungó nappali állat, és legfeljebb 30 állatot számláló csapatban él. A csapaton belül, az állatok között szoros a kötelék. Tápláléka gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, madarak, tojások és kisebb emlősök. Ha nagyobb állatot akarnak fogni vagy kígyóval állnak szembe, több zebramungó összefog. Táplálkozás közben csipogó hangokkal tartják a kapcsolatot. Az állat a szabad természetben 8, fogságban 11 évig is élhet.

Szaporodása

A nőstény 9-10, a hím 12-14 hónapos korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak meleg, párás éghajlatú területeken egész évben, szárazabb vidékeken az esős évszakban. Ahol egész évben szaporodó képes, négy alom is születhet évente. A vemhesség 60 napig tart, ennek végén akár nyolcat is fialhat a nőstény, de rendszerint csak 2-3 kölyök születik. Születésükkor 20 grammos súlyúak, és tíznapos korukban nyílik ki a szemük. Háromhetesen jönnek először ki az üregből.

Rokon fajok

A zebramungó legközelebbi rokona és a Mungos nem másik faja a gambiai mungó (Mungos gambianus).

Egyéb

Mivel csoportosan élő, nappal aktív és elég attraktív faj állatkertekben elég gyakran tartják. Magyarországon a szurikáta mellett ez a másik mongúzfaj, mellyel lehet állatkertben találkozni. Hazánkban csak a Nyíregyházi Állatparkban gondozzák, egy kisebb csapata él ott.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Juliet, Clutton-Brock. Emlősök, Határozó Kézikönyvek sorozat. Panem-Grafo. ISBN 963-545-052-4 (2002) 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

További információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)