Wikipédia-vita:Wikimédia Magyarország/2019-es pályázat

Ide várjuk az észrevételeiteket, javaslataitokat. Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. október 20., 14:09 (CEST)

új szerkesztők fogadása

"Az új szerkesztők szisztematikus, lehetőség szerint személyes köszöntése és útbaigazítása"

Jelenleg az új szerkesztőket bekötött szemmel bedobjuk a háborgó tengerbe, az éhes cápák közé, és figyeljük a vergődésüket. Aki életben marad 2 hónap múlva is, az hosszabb időre meg szokott maradni.

Ehelyett én életmentési céllal azt javaslom, hogy kötelező jelleggel csatlakoznia kell egy vagy több műhelyhez, ami az érdeklődési körének megfelel (mi az, hogy "inaktív műhely"? Az egész WP "inaktív", hiszen nem vagyunk napi 24 órában, minden nap, online...).

A műhelyek tagjai általában folyamatosan gondoznak olyan listát, hogy milyen témákat kellene megírni, meglévő szócikkeket miben kellene javítani, stb. A kezdő szerkesztő ezek közül szabadon választhatna, és az adott szócikk feljavításában a témához érő szerkesztő támogatná (egyúttal az "inaktív"-nak nevezett mentorálás is működne).

Pici statisztikai ismeret azért nem árt, hogy valakikkel ne szálljon el a ló. Hány aktív szerkesztőt szeretnének látni az elefántcsonttoronyban élők? Mondjuk jelenleg 200 aktív szerkesztőnk van, akik csinálnak is valamit. Ezt (eddig ismeretlen csodaszerrel) növeljük először 2000-re, majd 20.000-re, aztán 200.000-re, majd 2 millióra, utána pedig 20 millióra? (hopp, nincs annyi magyarul beszélő ember???)

A fenti eszmefuttatással belátható, hogy az aktív szerkesztők létszáma "felülről korlátos" (nem kell megijedni, ez amolyan szakszó). Ez azt jelenti, hogy van egy maximális érték, amit képtelenség átlépni! Ha a szerkesztők számának növekedése elkezdett belassulni, akkor valószínűleg elértük ezt a plafont (vagy a közelében vagyunk) ezen kár tovább rugózni ("új szerkesztők bevonása", stb, ez felesleges erőfeszítés, mert nincsen potenciális jelölt, vagy le kell mennünk az általános iskolákba, majd az óvodákba...). Idejön az, akit érdekel a dolog, és el sem lehet hajtani (bár sokan próbálkozni fognak vele).

Megismétlem azt a javaslatomat, hogy a kezdő szerkesztők "cikkei" automatikusan külön névtérbe kerüljenek (nem úgy, hogy megkérjük, hogy a próbalapján írja meg, mert nem fogja). Így ki lehet szűrni az önjelölt feltalálókat, marketingeseket, másolókat, stb, stb. Tovább nem járatjuk le magunkat a csapnivaló cikkekkel.

A belső működés hatékonyságának javításához nagyon hiányzik az, hogy ha egy-egy témáról egyetértés, szavazás, határozat alakult ki, azokat össze kellene gyűjteni egy olyan oldalon, ahol ezeket könnyen meg lehet találni (jelenleg az archívumokban kell bogarászni, ami elég macerás, és vagy megtalálja az ember vagy nem, hogy pár évvel korábban hogyan döntöttünk valamiről).

Számtalanszor javasoltuk és kértük, hogy rendszeresen legyen olvasói felmérés: mit keresnek az olvasók, mennyire könnyű/nehéz megtalálni az adott cikket, mennyire könnyű/nehéz az adott szócikk szövege, min kellene változtatni, stb.

Egyelőre ennyi, még oldalakat lehetne írni, de ezek 10%-a sem fog megvalósulni. misibacsi*^üzenet 2018. október 20., 20:23 (CEST)

Kedves Misibácsi! Köszönöm a visszajelzésedet! Hozzászólásodban nagyon sok hasznos észrevétel, javaslat található, amiket igyekszem majd felhasználni.

• Jó gondolatnak tartom a kezdő szerkesztők figyelmébe ajánlani az érdeklődési területükbe eső (akár inaktív, de ezzel együtt is hasznos) portálokat és műhelyeket, ahol ötleteket gyűjthetnek, és láthatják, hogy „nincs még készen” a Wikipédia.
• Az aktív szerkesztők számával kapcsolatban azt gondolom, hogy elsődleges cél a szerkesztők fogyásának, a szerkesztők számának és aktivitásának csökkenésének megállítása. Hosszabb, sok éves időtávon elképzelhetőnek tartom a 2008-as csúcs újbóli elérését, ami a közösség nagyjából duplázását jelenti. Azt gondolom, hogy ehhez (vagy akár még ennél ambiciózusabb, de nem reális célokhoz is) még bőven van tartalék és lehetőség a magyar nyelvű társadalomban.
• Az új szerkesztők cikkeinek külön névtérbe való átirányításához végig kell gondolni, hogy ehhez mire van szükség és milyen következményekkel jár. Érdemes lehet elgondolkodni rajta, pl. az angol Wikipédián létezik is egy hasonló kezdeményezés vázlatok néven, de ennek használata opcionális. Ebben a formában itt is megvalósíthatónak tartom (a feljavításra váró szócikkekhez hasonlóan).
• A közösségi döntések összegyűjtésével kapcsolatos javaslatot feljegyeztem.
• Az olvasói felmérés igénye indokolt, de ebbe a programba nem illik és fér bele (legalábbis részemről). A következő évre tervezett programba érdemes lehet belevenni, addig is vagy megnézzük más nyelvi közösségek vagy az Alapítvány hasonló felméréseit (volt már több ilyen), vagy vállalkozik erre valaki a magyar közösségből (megszerveznéd és lebonyolítanád?).

Még egyszer köszönöm a reakciókat! Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. október 21., 12:03 (CEST)

A szerkesztők számának növelése szempontjából nagyon károsnak tartom azt a – jelenleg sajnos nagyon gyakran előforduló – gyakorlatot, hogy egy kezdő (vagy akár anon) szerkesztő szócikkét azonnal törlési megbeszélésre viszik, ha nem ad meg forrást. Szinte minden nap előfordul, hogy a forrással nem rendelkező szócikket a nevezetesség hiányára hivatkozva viszik TMB-re. Az érvelés az, hogy ilyen kor a valóban "életképes" szócikkek feljavulnak olyan szintre, amely már megtartható. Az ilyen azonnali TMB-re vitel az új szerkesztőket inkább elriasztja, még akkor is, ha végül a feljavított szócikk megmarad. Létezik ugyan egy feljavítandó szócikkeket tartalmazó névtér, ez azonban alig látogatott. Lehetséges, hogy a "törlési megbeszélés" címet elegendő lenne módosítani valami olyan címre (mondjuk esetleg: "Minőségellenőrző megbeszélés", vagy valami hasonló), amely nem okozna azonnal keserű szájízt, de a funkciója a mostani TMB-vel azonos lenne. Azaz az olyan szócikkek esetében, amelyek a nevezetesség hiánya vagy a minőségük miatt valóban nem valók a wikipédiába, azok törlésre kerülnének, a feljavítottak pedig maradnának. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 14:30 (CEST)

@Dodi123: elnézést, hogy ilyen hosszú ideig nem reagáltam tartalmas javaslataidra, de közben előbb dolgoztam, majd kórházban voltam. Igyekszem alaposan végignézni és végiggondolni őket, és legalább minimálisan reagálni rájuk. A forrás nélküli új szócikkek esetén én is el tudok képzelni olyan megoldást, ami türelmi időt ad a létrehozó szerkesztőnek a források feltüntetésére. Bár egyes esetekben ez csökkenti annak a valószínűségét, hogy a szerkesztőt még el lehet érni, és meg lehet tudni az információk forrását, de ennél valószínűleg fontosabb, hogy a kezdő szerkesztőket ne ijesszük el. Az elnevezéseken is érdemes elgondolkodni, pl. a kocsmafal vagy a nevezetesség elnevezéseket szerintem érdemes lehet megváltoztatni. A törlési megbeszélés viszont pontosan azt fejezi ki, amiről a lap szól, én személy szerint meghagynám. De erről majd később beszéljünk, döntsünk, ne itt :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. november 14., 23:32 (CET)

Gratuláció a nagy munkához

A fentiekkel némileg ellentétben én rendkívüli módon tudom értékelni a részletesen kidolgozott, nagy szakmai tudásra és sok-sok munkára alapozott tervezetet. Nem tartom irreálisnak a célkitűzéseket, én nem látom a doksiban azokat a buktatókat, amiket valaki már belelátott.

(Misibácsi, észrevételeid sajnos annyira távol állnak az előttünk fekvő javaslat realitásaitól, hogy még a Veled itt eltöltött ennyi idő után is meg vagyok lepődve. Az új szerkesztők kötelezése erre vagy arra szerintem nem segítene fikarcnyit sem, sőt. Türelem, udvariasság, segítőkészség kellene inkább, a Te részedről is! Az inaktív műhelyek fogalma szerintem teljesen világos, meg kell nézni a laptörténetüket. Ez nem azonos azzal, hogy általában a szerkesztők nem dolgoznak éjjel-nappal. A statisztikai ismeretek hiányát a szemére vetni a fenti részletes, gazdag kimutatásokon alapuló anyag kidolgozójának egyszerűen nonszensz, az elefántcsonttorony emlegetése badarság. A tervezet például kimondottan nem tűz ki konkrét célszámot a szerkesztők számának növelésére. Egyszerűen el sem olvastad, csak séróból vagdalkozol. Sajnos. Viszont teljesen egyetértek azzal a javaslatoddal, hogy a régi viták eredményeit letisztázva könnyen hozzáférhetővé kéne tenni.)

Miután kifejtettem, hogy a magam részéről igen nagyra értékelem a tervezetbe fektetett munkát és annak eredményeit, hangsúlyozom, hogy én sem várok csodákat a megvalósításától. Azonban minden bizonnyal sokkal jobban tisztában leszünk majd a tényleges helyzettel és a reális fejlesztési lehetőségekkel annak végrehajtása után.

A konkrétumokra térve én az új szerkesztők megfelelő támogatása mellett (persze szigorúan kiszűrve a századszor is visszatérő trollokat és a zoknigyárosokat) a legfontosabbnak most az irányelvek, korábbi döntések egységesítését, szükség esetén bővítését, megfelelő formába öntését és főleg a könnyen hozzáférhetővé tételét tartom fontosnak, ez a régi szerkesztők számára sem lenne haszontalan. Ebben messzemenően egyetértek Misibácsival.

Sajnos azonban, a magam részéről korom miatt, és talán azért is, mert a projekt félelmetesen hasonlít az aktív koromban végzett nagy munkákra, nem tudok/szeretnék tevőlegesen részt venni ebben a munkában. Én már csak arról írogatok, ami éppen érdekel, amihez kedvem van. Szerencsére ez is elég sok téma, és talán hasznos mint munka is, nem csak az én passzióm.

Még egyszer gratulálok a tervezet kidolgozójának. Üdv – Szilas ^vita 2018. október 21., 10:38 (CEST)

Kedves Szilas! Köszönöm a visszajelzést és az elismerő szavakat! Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az összefoglalt javaslatok többsége mások ötleteinek és tapasztalatainak a felhasználásából származik, és maga a programterv (illetve az alapjául szolgáló stratégiai tervezet) is több más szerkesztőtársunkkal közös munka eredményeként született meg. Ezért én elsősorban nekik szeretnék köszönetet mondani!

• Konkrét javaslatod volt, hogy a közösségi döntéseket, a nagyobb közösségi viták eredményeit gyűjtsük valahol áttekinthető(bb) formában.
• Az irányelvek áttekinthetőségének javítása már a tervezet része, magam is fontosnak tartom, és ez valóban mind az új, mid a régi szerkesztők számára hasznos lenne.

Már azzal is sokat segítettél, hogy elolvastad és javaslataiddal segítetted a tervezetet. Az ilyen közösségi visszajelzések nélkül nem fog működni a megvalósítása, így legalább az ilyen formájú közreműködésedre a jövőben is számítok! Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. október 21., 12:26 (CEST)

Ötlet/vállalás

Nagyon jó, amit Samat / Tgr összeraktak.

1. Én csak annyit tudnék vállalni, hogy rendszeresen részt vennék továbbképzésen - szerintem sokunkra ráfér. Nekem pld. néha fogggalmam sincs, hogy egyesek honnan szedik elő az okosságaikat, amikor vitatkozni kell, hogyan csinálnak ezt-azt olyan eszközökkel, amiknek mégcsak a nevét sem hallottam soha etc., usw., и т. д., stb.
2. Baromira zavar a személyeskedés (=lehátrálás a vita tárgyáról, áttérve a vitatárs vélt vagy valós jellemzőinek taglalására), ami blokkolja a szerkesztői munkát.
3. Abban tudok segíteni, hogy ÉN okosodok, miközben nyíltan bevallom, hogy szükségem van rá. Ha erre - őszintén és korlátainkat nyíltan bevállalva - intézményes formában, rendszeresen még vagy huszan vállakoznánk, máris beljebb lennénk. Slemi ^vita 2018. október 22., 08:27 (CEST)

@Slemi: az okoskodás már aktív részvételnek és támogatásnak minősül, úgyhogy üdv a csapatban, számítunk rád :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. november 14., 23:35 (CET)

észrevételek

Nagyon jó, ilyen szép célokat látni. Jelenleg olyan benyomásom van, hogy olyan elvárások vannak az új szerkesztőkkel szemben, hogy 1. Legyenek profi kutatók és hihetetlenül kritikusak 2. Egyben legyenek értenek számítástechnikában és az online kommunikációban is legyenek otthon. Mintha a két tábor között lenne valami szakadék, amit lehet hogy csak én képzelek oda. Elképesztő, hogy amíg az a jelszavunk, hogy ez egy szabad enciklopédia, amit bárki szerkeszthet, addig több útmutató átolvasása után se látom kiemelve, mi az hogy enciklopédia(nem adatbázis, nem reklámhely, nem Arany Oldalak, nem rajongói oldal...) és hogy a szerkesztői szabadság mi mindenre nem vonatkozik. alig van említve. Átgondolnám a nevezetesség elnevezést is, mert millió naiv félreértés volt, abból hogy egy közhasználatú szót csak mi más értelemben használunk. Legyen inkább wikinevezetesség-vagy bármi amit nem értenek elsőre- és akkor talán többen rájönnek, hogy ez szakzsargon, amit meg kell tanulni nem személyes sértés. Semmi lehetetlent nem látok abban, hogy 200 aktív és 400 alkalmi szerkesztő aránya ne javulhatna az előbbi javára. Abban se. hogy 600 szerkesztőből miért ne lehetne 1000. Én szerencsésnek tartom magam, mert minden szabálykönyvet elolvasok óvatoskodó, kockázatkerülő természetem van. Nem mindenki ilyen. Szívesen veszek részt bármilyen kutatásban a közösségi médiában való megjelenést pedig nagyon fontosnak érzem, hiszen mi is online tevékenykedünk és jobb, ha mi írunk magunkról, mintha más teszi harmadkézből. Magam részéről ennyi.Ha kellek, keressetek.Balfülü2 ^vita 2018. október 24., 11:43 (CEST)

@Balfülü2: köszönöm a hasznos észrevételeket, teljesen egyetértek. Meglátjuk, hogyan tudjuk megoldani a problémákot. A felajánlásodat is köszönöm, szükség lesz rá(d)! Üdv: Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. november 14., 23:42 (CET)

Műszaki környezet

A javaslatok kocsmafal felhívásához érkezett reakció ide másolása, hogy egy helyen legyenek a reakciók. – Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. november 26., 21:29 (CET)

A műszaki környezet engem érdekel, különösen a VisualEditor fejlesztése (én is rendszeresen használom) és a segédeszközök pofozgatása. (A Wikidata-kapcsolat fejlesztése lehetőleg inkább távolról, igazából utálom a Luát, sokkal jobban örülnék mondjuk Pythonnak a Wikipédián, de ez a hajó már asszem elment…) A hangsúly az érdeklődésen van, mert ha meglenne egyszerre az erre fordítható idő és a pillanatnyi motiváció is, akkor már rég megcsináltam volna. – Tacsipacsi ^vita 2018. október 24., 21:22 (CEST)

A műszaki környezethez néhány (kicsit megkésett) gondolat:

• A Wikimédia Alapítványnak (végre, megint) vagy egy növekedésre fókuszáló csapata, akik viszonylag gyors lefutású kisérletekkel próbálják kitalálni, mi működik. Érdemes valamennyi kapacitást fenntartani arra, hogy az ő eredményeiket felhasználjuk.
• A szerkesztőszám stagnálására sokféle elmélet van, a legmeggyőzőbbnek az tűnik, hogy a kommunikáció nélküli visszaállítások az egyik fő oka annak, hogy az új szerkesztőknek már a legelején elmegy a kedve a részvételtől. Úgyhogy én elsősorban erre koncentrálnék; egyfelől az ORES lehetővé teszi, hogy még a járőrözés előtt felismerjük a jóindulatú, de nem hasznos szerkesztéseket, és a kevésbé futószalagon dolgozó járőrökhöz irányítsuk ezeket (de ennek a közösségi oldalát is ki kéne dolgozni - valamiféle gyorsreagálású mentorálás, - és még az ORES megbízhatóságát sem ellenőriztük igazából). Másfelől meg kell könnyíteni a visszajelzést - talán egy ilyen céllal írt szoftver (például a Snuggle) lokalizálásával, talán valami saját segédeszköz kidolgozásával, ami a visszaállításhoz, törlésre jelöléshez stb. félautomatikus üzeneteket kapcsol.
• Egyszerűen csak kihangsúlyozni, ki az új szerkesztő, is hasznos lehet. A StackOverflow pl. csinált ilyet nemrég.
• Az enwikin a teaház és a hozzátartozó bot állítólag elég jól működik, de nem sokat tudok a részletekről.
• Én szívesen látnám az Editor Trends Study kimutatásait is a magyar közösségre.
• A Structured Discussions fejlesztése pillanatnyilag szünetel, a jövője a hamarosan induló konzultáción múlik. Mi elsőre csak tesztelésre akartuk bekapcsolni, ezt továbbra is megtehetjük (legalább tájékozottabban tudunk hozzászólni), de 2020 előtt biztosan nem lesz érdemi szerepe.

--Tgr^vita 2018. december 2., 10:26 (CET)

Hozzáfűzések a megoldandó problémákhoz

Kezdő szerkesztők segítése

• Az új szerkesztők köszöntésére megfelelőnek találom a sablont, mert abból az induláshoz, a kezdeti lépésekhez a legfontosabb ismeretek elsajátíthatók. Ugyanakkor MINDEN kezdő szerkesztő számára ennél nagyobb segítséget kellene adni. Nem tartom elegendőnek azt, hogy szerepel a sablon alján, hogy a vitalapján kereshető az a szerkesztő, aki a sablont felhelyezte. E helyett a passzív segítségfelajánlás helyett – legalább az első néhány szerkesztésénél – aktívabb segítséget, útmutatást kellene adni a számára. Ahhoz, hogy ez ne csak arra hárljon, aki a sablont felhelyezte, elképzelhetőnek tartanék egy olyan oldalt, ahol a legutóbbi 10-20-30 vagy akárhány napban (ennek szükséges mértékét most nem tudom megbecsülni) regisztrált új szerkesztők nevei fel lennének sorolva, és amely lapról elérhetőek lennének a szerkesztései. A szerkesztéseit kellene egy darabig, addig, amíg már kellőképpen eligazodik a szerkesztések "sűrűjében" véleményezni. Természetesen ebben a szerkesztői közösség régi tagjai közül bárki részt vehetne. Nem feltétlenül mindig kritikával illetni, hanem azt is megemlítve, ha valamit jól csinált. A javítandó, vagy másképpen csinálandó szerkesztéseit is pozitív hangvétellel kellene korrigálni, megmutatva, hogy mit-miért és hogyan kell másképpen csinálni azt, amit csinált. A nem ritka durva és lekezelő hangnem egy-egy hibás szerkesztés esetén semmiképpen nem motiváló. Senki nem a wikipédia minden csínjának-bínjának ismeretével született a világra. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 14:47 (CEST)

Útmutatók, közösségi döntések

• Egyetértek azzal, hogy az útmutatók, elavultak, bonyolultak, és szinte áttekinthetetlen, hogy egy-egy kérdésben korábban a közösség hogyan döntött. Sokéves wikipédiás tapasztalattal a hátam mögött még én is csodálkozva olvasok vagy találok rá olyan közösségi döntésekre, amelyekről eddig nem volt tudomásom. Egy komolyabb javaslat megtétele esetén nem árt az összes vitalaparchivumot szisztematikusan átolvasni az adott témával összefüggő felvetés esetén, mert egyébként fontos ismeretekről nem szerzünk tudomást. Egy kezdőnek ez még nezezebb, mert azt sem tudja, hogy mit, hol és hogyan keressen, sőt néha még az sem, hogy hol kérdezzen. Ezen a téren sokat segítene, ha az útmutatók a róluk szóló vitákkal, és azokon született közösségi döntésekkel összhangban lennének átdolgozva, és mindegyik útmutató és irányelv alján szerepelne minden olyan vita linkje, amely az adott kérdést érintette. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 14:54 (CEST)

Mentorálás

• A mentorálás intézménye valóban haldoklik. Az első pontban, az új szerkesztők segítésével kapcsolatban írt javaslatom e tekintetben is felhasználható lehet. A mentorálás intézménye ettől függetlenül hosszabb ideig is fenntartható lehet, ha kialakul egy új szerkesztő és egy-két régi szerkesztő között olyan kapcsolat, hogy a kérdéseivel bátran mer fordulni azokhoz, akikben segítőkészséget lát. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 15:06 (CEST)

• "Előző életemben" mentorkodtam. Nem volt értelme. A segítséget kérő szerkesztők nagy részének a segítség kérés volt az utolsó szerkesztése. Ha nem, az első szerkesztés után kaptak olyan kritika zuhatagot, hogy én sem folytattam volna...

– Vikidrama ^vita 2018. december 1., 13:33 (CET)

Közösségi kommunikáció, hangnem

• A türelmetlen reakciók, a durva, lekezelő hangnem sajnos nem kizárólag a kezdő szerkesztőkkel szemben nyilvánul meg. E tekintetben abban látom az ilyen hangvétel visszaszorításának lehetőségét, ha az ilyen hangnemet megütő szerkesztőt más régi szerkesztő figyelmeztet. Akármilyen régi szerkesztőről legyen is szó. Ezt meg lehet oldani úgy is, hogy nem haragít egymásra két régi szerkesztőt is. Az új szerkesztők nem mernek "visszaszólni" és kikérni maguknak a hangnemet, hanem inkább nem szerkesztenek többet. A lemorzsolódás egyik fő oka – szerintem – a támogató-befogadó közeg hiányának érzése, és az általuk végzett munka lekicsinylése vagy semmibe vétele. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 15:12 (CEST)

• A megfelelő érvek kulturált hangnemben történő ütköztetése helyett gyakran előfordulnak személyeskedésbe forduló viták. Ezek legtöbbször akkor jelentkeznek, ha a személyeskedő részéről az érvek elfogytak. Tapasztalatom szerint az egymással "jóban" levő szerkesztők inkább nem figyelmeztetik a másikat erre, nehogy köztük is feszültség keletkezzen. Pedig ha ezek a szerkesztők szólnának finoman az illetőnek, hogy túllépett egy határt, annak talán nagyobb hatása lehetne, mint annak, ha a személyeskedésben érintett másik személy vág vissza, vagy teszi szóvá a nem megfelelő hangnemet. A gyakran személyeskedő szerkesztőt, akárkiről is legyen szó, akár szankcionálni is lehetne valamivel. Előfordul az is, hogy egy javaslatot az ellenvéleményen levő(k) "széttrollkodnak", és személyes sértésnek veszik, ha ezek a trollkodások offnak minősítve sablonnal bezárásra kerülnek. Ezen sajnos nehéz lesz változtatni, mert az egyes szerkesztők habitusától, hozzáállásától függnek a reakciók. E téren egyelőre én sem tudok javaslatot tenni. Ezen is csak úgy lehetne változtatni, ha a vitában megtámadott fél mellé állnának többen olyanok, akik egyetértenek azzal, hogy a "trollkodó" hozzászólás nem a vita tárgyának megoldásáról szól. Előfordul, hogy nem a vita tárgya, hanem a vitás kérdést felvető személye határozza meg a hozzáállást a kérdéshez. Ebben csak az tudna segíteni, ha lenne néhány olyan szerkesztő, aki túl tudja magát tenni a személyes ellentéteken, és kizárólag a vita tárgyát tartaná szem előtt. Ez megint olyan kérdés, amin nehéz változtatni, mert a személyiségtől függ. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 15:26 (CEST)

Szeretném elhívni a figyelmet arra, hogy az a hangnem, amit néhány szerkesztő ebben a vitában megenged a másikkal szemben magának, nem egyedi eset, és az ilyen vitastílus már több volt szerkesztőt űzött el innen. Csak az ismeretségi körömben hárman is, akik korábban itt szerkesztők voltak, is ezt a stílust hozta fel annak alátámasztására, hogy miért hagyta abba a szerkesztést. – Dodi123 ^vita 2018. december 3., 22:43 (CET)

Új szerkesztők követése

• Az új szerkesztők szisztematikus követéséről az első pontban, illetve a mentorálással foglalkozó pontnál írtam, illetve tettem javaslatpt. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 15:27 (CEST)

Kérdőív, felmérés

• A kezdők (és szerintem nemcsak a kezdők!) életútjáról, problémáiról stb. kérdőíves felméréssel lehetne tudomást szerezni. Először egy általános, minden szerkesztő (aki legalább egy szerkesztést végzett az előző évben) számára kellene egy átfogó kérdőívet kiküldeni; majd a további új szerkesztőknek egy bizonyos szerkesztésszám vagy idő eltelte után lehetne egy másik, kevésbé átfogó kérdőívben kikérni a véleményét (de a két kérdőív akár ugyanaz is lehet). – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 15:44 (CEST)

Személyes blogok

• Jó ötletnek tartanék egy blogmotort, ahol bárki indíthatna saját blogot, ahol leírhatná a szerkesztései közben összegyűlt, vagy bármilyen más olyan gondolatait, amelyek a wikipédiával kapcsolatosak. Ez nem a wikipédia „hivatalos” blogja lenne, mint a jelenlegi. A jelenlegit is meg kell tartani abban a funkciójában, amelyben most van. A személyes blogok látogatottsága az egyéb blogoldalakhoz hasonlóan attól függne, hogy ki milyen szélesebb érdeklődésre számot tartó témáról ír, és milyen stílusban. Az egyes blogokon felvetődő kérdések, és azok vitája, ha olyan témát érintenek, később akár valamelyik kocsmafalon a szélesebb szerkesztői közösség elé is vihetők lennének. A kommunikációs terv, a látogatottsági adatok követése, értékelése szerintem nem közösségi feladat (bár ha valaki önként vállalna ilyet a szerkesztők közül, az örvendetes lenne), hanem erre külső, "hivatásos" szakembert kellene felkérni – díjazás ellenében. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 15:53 (CEST)

Szerkesztői felület, segédeszközök

• A szerkesztői felületek lehet, hogy elavultak, de én személyesen szívesebben használom a régi szerkesztőt, mint a még nem tökéletes újat. Ha az új szerkesztői felület azonos értékűvé válik a régivel, akkor lehetséges, hogy áttérek. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki így gondolkodik. Egyes szerkesztési feladatokat, illetve karbantartásokat, javításokat nagyban segítené, ha egy oldalon össze lennének gyűjtve, és onnan elérhetők lennének azok az eszközök, amelyek bizonyos szűréseket, lekérdezéseket segítenek, mint például a PetScan, a különböző konverterek, tools-ok stb. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 16:38 (CEST)

Szerkesztői statisztikák

• A szerkesztői aktivitást mérő statisztikák készítése, elemzése, értékelése – hacsak nem jelentkezik rá önként valaki a szerkesztők közül – olyan feladat, amit külső szakemberek bevonásával díjazás ellenében lehetne megoldani. Az elemzés, értékelés szakértelmet igényel. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 16:43 (CEST)

Motivációs technikák

• Nemcsak az új, hanem a régi szerkesztőket is motiválná, és néhány szerkesztőnél vélhetően némileg mérsékelné a "kiégés" érzetét, ha az elismerések rendszere nemcsak a szubjektív értékítéletek alapján működne, hanem bizonyos tényleges teljesítmények után is. Például az 5-10-20-50... stb ezredik szerkesztés után automatikusan kapna egy elismerő bannert. Jónak tartom az egyes tematikus versenyek, a karbantartó versenyek és az év szócikke verseny más szerkesztők számára is látható módon történő elismerését, még akkor is, ha ezek az elismerések esetleg nem tárgyjutalmak, csupán eszmei értékűek. Valamilyen módon jobban kellene ösztönözni a kiemelt és jó szócikkek bírálatában való részvételt (erre egyelőre nem tudok jó megoldást), mert a kiemelt vagy jó szócikk státusz az abban dolgozó szerkesztő számára ösztönzést jelent, hogy az újabb szócikkeit is minőségi módon készítse el. Azok az esetek azonban, amikor a kevés számú értékelés miatt nem kapja meg egy szócikk a státuszt, az visszavetheti a minőségre való törekvést. Elképzelhető, hogy az alkalmi elismerések lehetőségét a szerkesztők nagy része nem is ismeri. Kb. 5 éve esetleges és elszórt ezek egymásnak adása, és azok az új szerkesztők, akik azóta regisztráltak talán nem is tudják, hogy van ilyen lehetőség. Ezért ezeket jobban kellene propagálni. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 17:00 (CEST)

• A közösségi életben nem aktív, a „háttérben” csendesen dolgozó szerkesztők is jobban éreznék a közösség odafigyelését, ha az előző pontban ismertetett automatikus elismeréseket megkapnák. Ezeknek a szerkesztőknek a jelenlétére való reagálás, a rájuk való odafigyelés ösztönzően hathatna a további szerkesztői tevékenységükre, és talán a közösségi megbeszélésekbe is aktívabban, bátrabban bekapcsolódnának. Ez utóbbihoz persze szükség lenne arra is, hogy a közösségi megbeszélések korrekt mederben folyjanak, és ne torkolljanak személyeskedésbe. (De erről egy korábbi pontban volt szó.) Az, hogy egy szerkesztő inaktívvá válik, annak többféle oka lehet, nemcsak az, hogy elmúlt az érdeklődése, vagy kiégett. Esetleg el tudom azt képzelni, hogy az utolsó szerkesztése után valamennyi idővel (néhány hónappal vagy egy évvel) egy e-mailben megkeresést kapna, amelyben udvarias hangon érdeklődne a wikipédia közössége nevében egy ezzel foglalkozó valaki, hogy mi az inaktivitás oka. Esetleg erre lenne egy külön kérdőív is, amelynek válaszai segítséget nyújthatnak a további inaktivitások megelőzése érdekében tett intézkedésekhez. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 17:09 (CEST)

• A fontos háttérmunkát végző szerkesztők esetében is jobban lehetne élni az elismerések eszközével, mint motiváló tényezővel, amely jelezné számukra, hogy az általuk végzett munka fontos, és a közösség elismerését élvezi ez a tevékenységük. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 17:11 (CEST)

• Bocs, nem tudom, ide passzol-e, de szerintem azzal is motiválhatnánk a szerkesztőket, ha az értékelősablonosdival nem (sem) vennénk el a kedvüket a szerkesztésektől. Szerintem be kéne szüntetni az műhelyek fontossági értékelését, mert eléggé demotíváló tud lenni, ha valaki dolgozik (pláne sokat) egy szócikken, aztán azt látja, hogy valaki rátesz egy plecsnit a munkájára, miszerint az kevéssé fontos. (Bár ez nem szorosan idetartozik, véleményem az, hogy ezek az értékelősdik, csak plusz cselekvések, a Wikipédia működését nem mozdítják előre, sőt, inkább károsak.) Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2019. január 7., 14:34 (CET)

  @Hungarikusz Firkász: Nem dobnám ki a gyereket a fürdővízzel, de az mindenképpen megfontolandó felvetés, hogy milyen érzés, ha valaki (akár új szerkesztő, akár régi) sok munkával elkészít egy szócikket, és az első reakció egy vitalapi "nem fontos" plecsni. Pláne ha nem tudja, hogy a műhelyek csak az adott műhely szemszögéből való fontosságot értékelik.

  Megpróbálhatnánk átfogalmazni (pl. alacsony prioritású / magas prioritású), vagy egyszerűen csak fontos / nagyon fontos kategóriákat használni, és ami egyikben sincsen, azon nem jeleníteni meg semmit (elvégre a fontosság arra való, hogy a műhelytagok megtalálják, min a legérdemesebb dolgozni; az átlagos / átlagnál is kevésbé fontos / nagyon nem fontos különbségtételeknek nem sok gyakorlati haszna van). --Tgr^vita 2019. január 10., 06:35 (CET)

A cikkértékelőt én is szoktam időnként használni és nem dobnám ki. A fenti kifejezések átnevezésével, illetve elhagyásával egyetértek! (Tgr javaslatai) Valóban nem az a cél, hogy egyes cikkeket ledegradáljunk. misibacsi*^üzenet 2019. január 10., 17:12 (CET)

Személyes találkozók, képzések

• A személyes kapcsolatok jobban hozzájárulnak egymás megértéséhez, a viták során másképpen viszonyulnak egymáshoz azok, akik személyesen is ismerik egymást. Kevésbé engednek meg maguknak nem megfelelő hangnemet, mint egy számukra személytelen idegennel. Ezért ezeket fontosnak tartom. Az új szerkesztők részére el tudnék képzelni olyan képzéseket, amelyek bizonyos szerkesztési technikákat, fogásokat mutatnak be nekik, vagy egy-egy kérdésben megvilágítanák az irányelvek, lényegét, az útmutatók kialakulását, hogy mi miért és miért úgy szerepel bennük. Például a nevezetességi kritériumok lényegét, a javaslatok kidolgozásának, szavazásra vitelének módját stb. – Dodi123 ^vita 2018. október 26., 17:16 (CEST)

Kellenek-e új szerkesztők? – Mennyiség vs. minőség

A Wikipédia működését ismerve az Egyesület terve némi Candide-i optimizmusról tanúskodik.

Bár pontos statisztikáim nincsenek, az újonnan regisztráltak jelentés része öncikkgyártó. Lásd itt, itt és itt, esetleg még itt, ha a tegnapi és a mai főnévtérbeli szerkesztéseiket nézzük.

Tévhit, hogy az új szerkesztők „lemorzsolódnak” vagy „visszavonulnak” – valójában nem sok minden érdekli őket a saját projektjükön kívül. (Ez nem csak az önéletrajzok feltöltőire igaz, hanem gyakorlatilag mindenkire, aki ír a településéről vagy a kedvenc együtteséről, aztán nem látjuk többet.) Az sem világos számomra, hogy egyáltalán milyen alapon tekintjük őket szerkesztőknek.

Nem említettem azokat, akik ártó szándékkal regisztrálnak. Kapásból akadt vagy két friss vandálunk meg egy szerencsére azóta már kitiltott troll. Jóval szerencsésebb eset, ha egy frissen regisztrált a szerkesztői lapját blogként használja, de ő sem lesz szerkesztő. Az anonokra érthető okokból nem térek ki.

Figyelembe véve a vandálokat, trollokat, öncikkírókat, önkéntes pártaktivistákat és visszatérő zoknikat, az újonnan regisztráltak töredéke van a Wikipédia hasznára. A Wikipédia remek példa arra, hogy a mennyiségi változás nem csap át minőségibe.

Ha a kezdő szerkesztők 10 szerkesztéséből 9 visszavonandó, egyértelmű, hogy még több kezdő szerkesztő kell. Ha 10 repülőből kilenc lezuhan, ugyanabból a géptípusból még többet kell gyártani.

– Rosszkornyifog ^vita 2018. október 26., 17:33 (CEST)

Hadd szálljak egy kicsit vitába!(Legfeljebb megbánom.) Pontos statisztikáid nincsenek. A projekt egyik célja az, hogy felhasználói statisztitikák legyenek. Ne is említsd, a trollokat, vandálokat stb. a projekt se teszi. Ennek ellenére utána figyelembe veszed őket. Különösen furcsa a zoknikat külön szerkesztőnek számítani... Erre mondják, hogy nem lehet egyszerre kint is bent is egeret fogni. Kellenek jó új szerkesztők? Hát, ha nem intézted el, hogy örökké fogsz élsz, akkor lehet... Én is érzek némi túltervezést, de az nem baj. Elég, ha a fele megvalósul. Ja és a Candide kiindulópontja, hogy minden a lehető legjobban van ezen a csodálatos világon. A helyzetelemzésnél nem ezt látom, sőt.Balfülü2 ^vita 2018. október 31., 10:13 (CET)

Én értem, hogy Rosszkornyifog miről ír és azt is, hogy Balfülü2, mert mindkettőben igazság vagyon. Rossz a megfogalmazás, mert nem az "új szerkesztők" kéne, hogy a lényeg legyen és ebben rejlik a program rákfenéje, akkor is, ha a javaslatok között nagyon sok a jó, de figyelembe kellene venni azt a fajta realitást is, amiről Rosszkornyifog ír. Tehát a program célja nem az "új szerkesztők", illetve nem csak az "új szerkesztők" kéne, hogy legyen, hanem a "maradandó szerkesztő" - hülyén hangzik, most nem tudok hirtelen frappánsabbat kitalálni - amelyik "szerkesztőtípusnak" nagyon fontos eleme, hogy a "már maradandónak" számító "régi szerkesztők" mellett, újabbak is megjelenjenek. Jó lenne tudni egy olyasféle statisztikát, hogy a "maradandó"-k mitől hagyják el a Wikipédiát és ebből mi az, amin lehet segíteni és mivel (pl. a teljesség és hosszabb átgondoltság igénye nélkül: 1) ha valaki azért lesz itt jó munkaerő, mert épp iskolás, egyetemista, munkanélküli de internettel rendelkező stb., tehát mert az adott időszakban van ideje - mert ugye nekik már nem kell az alapokat magyarázni, tehát esetleg a tevékenységük alapján, ha lennének olyan felmérések, amik kis munkaigényű tematikus munkákat sorolnak fel, lehetne számukra alternatívát javasolni, amivel ők sem járnak rosszul és a Wikipédia sem. 2) elhalálozás - effektíven ezen az adott szerkesztő viszonylatában nem lehet segíteni, de erre megoldás lehet egy a tevékenységi körében új/újabb szerkesztő megjelenése 3) háború/sértődés: ennek a fajta lemorzsolódásnak - szerény véleményem szerint - a legfőbb oka, hogy sokszor a "régimotoros" szerkesztők sem követik a szabályokat, megegyezéseket, tehát a következetlenség és/vagy kivételezés, ráhagyás stb.stb.). Hirtelen ennyi. Fauvirt ^vita 2018. november 18., 11:05 (CET)

"Marketing"

Igen, még mindig ez a vesszőparipám... tudom, hogy soha senki nem fog mellé állni, de azért leírom nagyonsokadszorra, csak ezúttal igyekszem fejtegetés nélkül. Fontos lenne a Wikipédia helyes használatának és helyes fogalommagyarázatának (mitől szabad, mitől enciklopédia) a megjelenítése olyan tömegeszközökben/tömegeszközökön, mint televízió (német televíziós példákat hozok, amiket ~tizen éve láttam a saját szememmel: tudományos-ismeretterjesztő műsorban a WP szerkesztéséről és alapelveiről, napközbeni gagyiműsorban valamelyik szereplő tevékenységeként /nem csak a keresés/olvasás funkció/), vagy neten (nézzétek meg pl. az 5pillérrel kapcsolatos külföldi videófeltöltéseket a Commonsban spanyolul, angolul, oroszul, németül... de az előbbi tv-s témához hasonló módokon is lehetne egyfajta "kampányt" szervezni), de nekem még olyan is eszembe jutott, hogy színpadi műbe való feldolgozásra pl. egy drámaíró pályázat kiírása más szervezetekkel karöltve (hiába, no, ha A Színház a mindenem... )... és mielőtt bárki azt mondaná, hogy a WP nem cég, hanem alapítvány, meg pénz nélkül, amondó vagyok, hogy épp ebből kéne kiindulni és az ennek megfelelő "csatornákat"/lehetőségeket kikutatni, pl. hogyan lehetne társadalmi célzatú olcsóbb, netán (biztos vagyok benne, hogy van, megteremthető a feltétele, hogy legyen ilyen is) ingyenes "csatornákat"/lehetőségeket "megszerezni". Mindezzel nem tagadva a személyes oktatások és előadások fontosságát és érdemeit, sőt, amondó vagyok, ha az előbb vázolt csatornák által már egy jó alapja van az embereknek, kevesebb a félreértés és az abból származó szerkesztői bosszúság ...a szándékos rosszindulatot, rossz szándékot nyilván nem lehet vele megszüntetni, de az akaratlan, félinformáció vagy tudatlanság miatti zsörtölődés véleményem szerint szignifikánsan csökkenthető lenne, ezzel pedig egy fentebbi szakaszban fejtegetett "maradandóság" (aminek része az "új szerkesztők" is) is talán kedvezően befolyásolható lenne. Fauvirt ^vita 2018. november 18., 11:26 (CET)

Valami ilyesmi a koncepciója annak a videósorozatnak, melyet a helyi sajátosságok figyelembe vételével készültek (készülnek) az elmúlt két évben és a célzott ország jelentős részéhez eljuttattak (televíziós vagy mobilos szpotok segítségével):

• nigériai videó
• iraki videó (arab és kurd nyelven)
• pandzsábi videó (India és Pakisztán)
• mexikói.

Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. november 26., 20:40 (CET)

Tök jók ezek! misibacsi*^üzenet 2018. december 2., 14:38 (CET)

Nem véletlenül tettem idézőjelbe a marketing szót... Én nem hiszem, hogy Magyarországon a létezéséről kellene, hogy felvilágosítsuk az embereket, szerintem egyáltalán nem jó irány lenne nálunk ez! A magyar nyelvű Wikipédiának olyan marketingre van szüksége, ami azt mutatja be, hogy mi is ez (például azt a tévhitet, hogy személyek magukról írják a Wikipédiát és maguk alakítják, a tartalmát a nélkül, hogy másnak azon változtatni lehetne... bizony, nem ritkán hallom ezt a tévhitet!), milyen alapelvekre épül és azt kellene inkább kitalálni, hogy hogyan lehet ösztönözni az embereket, hogy hasznos tudást tegyenek hozzá (az iskolások pl. szépen megtalálják az órákon unaloműzőnek a vandalizmusaikhoz, de a legtöbbeknek eszükbe nem jut kidolgozni vagy bővíteni egy-egy számukra fontos témakört). Én azt gondolom, hogy a Wikipédiából vagyok okostojás a mi kultúránkban a szerkesztők szempontjából nagyon visszafele sülne el (nem azt a réteget késztetné cselekvésre, amelyik tudást akar megszerezni vagy átadni). Fauvirt ^vita 2018. november 26., 23:22 (CET)

Én inkább az ilyesmire gondoltam (persze lehet ezt sokkal popkulturálisabban is előadni.. ha odajutna az ügy, igyekeznék megmozgatni szakembereket, hogy profi anyag születhessen)

• Argentínai bevezető videó a Wikipédiáról (2012)
• 12 részes sorozat a Wikipédia az oktatásban témakörről (Wikimedia Foundation, 2016)
• vagy akár még az ukránok Wikipédia-himnusza is inkább az általam mondott irányba mutat, amiben szintén a Wikipédia öt pillérét foglalték zenébe. (2016)
• A németek idei mi is az a Wikipédiája

Naszóval ilyesmi. Fauvirt ^vita 2018. november 26., 23:41 (CET)

Egy időben osztogattunk érdeklődőknek mindenféle brosúrákat (pl. ezt), nem volt látványos hatása (persze honnan látnánk, ha lenne hatása?). --Tgr^vita 2018. november 27., 04:36 (CET)

Én kérek elnézést, hogy elárulom a titkot, de ha játékpisztollyal megyünk vadászni, ne csodálkozzunk, ha nincs vacsora, vagy nem feltétlen attól (esetleg ha szívrohamot kap egy nyuszi, de honnan is tudnánk, ha nem is figyelünk oda?)... viszont ha egy partit dobunk fel vele, csoda történhet. Megfelelő eszköz a megfelelő célra. Fauvirt ^vita 2018. november 27., 09:33 (CET)

@Tgr:Ezzel nem igazán értek egyet, akár a Szabad Szoftver Konferencián, akár a Vácrátóti Arborétum palántaünnepein, akár az ELTÉ-n 2013-16 között a nyelvészeknek tartott előadásaim után volt, kétségtelenül nem nagy, de létező érdeklődés. (Ezt onnan tudom, hogy járőrként igyekeztem pátyolgatni azt a pár embert aki nekidurálta magát, hogy megpróbáljon cikket írni.) Miután az Egyesület elnöksége úgy döntött, hogy nem készít több brosúrát ezeken az eseményéken okafogyott lett a részvételünk, bár idén még tartottam a SzSzK-n egy előadást valószínűleg ez a vonal is elhal. Texaner ^vita 2018. november 27., 09:45 (CET)

Igazából az egyesület tagsága döntött úgy, hogy nem készíti el a brosúra naprakész változatát (én dolgoztam vele egy kicsit, de túl messzire nem jutottam). Az önkéntes projektek már csak ilyenek. (Egyébként szerintem az előadásnak jóval nagyobb a hozzáadott értéke, mint a brosúrának, úgyhogy ha kevés a kapacitás - ami nyilván nem jó, de per pillanat adottságnak tűnik, - nem is baj, hogy nem erre fordítjuk.) --Tgr^vita 2018. november 27., 10:01 (CET)

A pályázat elérhető, véleményezhető

Sziasztok! Közben elkészült a pályázat (angolul):

• meta:Grants:Project/WM HU/Editor retention program,

és a jelen fázisban szükség van a szavazatotokra, véleményetekre! Amennyiben egyetértetek a projekttel, és szeretnétek, hogy (legalább a nagyobb része) megvalósuljon, akkor

• támogassátok a pályázat oldalán az Endorse gombra kattintva

(kell egy legalább néhány szavas indoklást fűzni hozzá magyarul vagy angolul, hogy miért gondolod, hogy ez a program fontos, támogatandó). Ha a pályázatról döntő döntéshozók nem látják, hogy a közösség szeretné, támogatja, akkor valószínűleg nem fogja támogatni, így fontos, hogy segítsétek ezzel a pályázat sikerét. Ha kérdésetek van, nyugodtan írjatok, kérdezzetek! Köszi mindenkinek!

Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. november 30., 23:00 (CET)

Fejlesztési lehetőségek

Mindenki magából indul ki, tartja a mondás, így én a saját magam által felfedezett problémákról írnék. Nekem az alábbi dolgok hiányoznak a projektből, ami miatt úgy gondolom, hogy nehezen megy az új szerkesztők bevonása:

• Rémesen elavult és még éppen hogy működőképes kommunikációs felület. A kocsmafalak szerkezete, továbbá a hozzászólások módja, így 2018 végén szerintem borzasztó. Miért nem integráltak már egy fórummotort a Wikin? Még a Szálak kezdeményezés is jó volt, de valamiért megszűnt;
• Régen volt IRC csatorna, tök gyorsan lehetett segítséget kapni, lehetne most is valami hasonló, lehetne mentoráláshoz, járőrözéshez, segítségkéréshez vagy bármihez használni, és talán vagyunk annyian még, hogy mindig legyen online szerkesztő;
• Se a Vizualeditor se a régi szerkesztőablak nem tökéletes, a mai világban ettől sokkal okosabb megoldások léteznek. Én személy szerint örülnék egy offline szerkesztőnek is, ahol működne megbízhatóan a keresés/csere, a visszavonás, a kijelölés... A legprofibb szerintem egy Dremaweaver jellegű szerkesztő lenne: az ablak egyik felén látnánk a forrást, a másik oldalt pedig azonnal a végeredményt. Látnánk, mely linkek pirosak/zöldek, jók e a sablonok, források, lehetne egyéni eszköztár, gyakran használt sablonokat lehetne beszúrni menüből...;
• A Wikidata azt ígérte, hogy a kis wikik profitálnak majd a nagy wikik tengernyi adatából. Hogy nekünk csak át kell venni, mindent megjelenít a majd a wiki helyből. Nos ez szerintem épp fordítva sült el, a kis wikiken nincs senki, aki értene a sablonokhoz, luához, SPARQL-hez...stb, így kimaradnak a Wikidata előnyeiből, miközben a nagy wikik meg egymást segítik, a nagyok még nagyobbak lettek.
• Több ígéretes kezdeményezés félbeszakadt.

Szerintem mindenki gondolja végig, hogy csöppent ide, milyen volt akkor a közhangulat, mi motiválta a maradásra. Én emlékszem, írtam egy rövid cikket egy játékról, rajongói stílusban. Ma már ez ki lenne vágva a szemétbe, Hkoala viszont szó nélkül formázta és feljavította. Megnézve a difflinkeket, tanultam meg az első apró fogásokat. Ma ez már valószínűleg nem így történne. – B.Zsolt ^vita 2018. december 19., 18:29 (CET)

Bár én viszonylag jól ismerem a LUA-t is és a SPARQL-t is ennek ellenére az utóbbi fél évben nem foglalkozom velük. Mit gondolsz miért nem? Texaner ^vita 2018. december 19., 20:34 (CET)

Fogalmam sincs, talán mert egy nagyon nehéz és logikátlan nyelv? – B.Zsolt ^vita 2018. december 19., 21:53 (CET)

• A Flow bevezetését lényegében megtorpedózta az angol és német Wikipédia aktivistáinak egy csoportja, úgyhogy jelenleg a jövője bizonytalan, lesz majd hamarosan egy konzultáció, azon dől el. Én azért szeretném egy tesztlapon bekapcsoltatni, hogy tudjuk, miről konzultálunk. Elvileg ehhez minden megvan (köszi a fordítást), csak szólni kell.
• IRC ma is van, általában hármasban vagyunk rajta Bencemaccal meg egy WMF-es magyar sráccal (meg rendszeres időközönként beesik dr. Opál, és elmondja, hogy őt mindenki bántja, pedig valójában perzsa herceg), szóval műszaki akadálya csak annyiban van, amennyiben az IRC maga egy darab műszaki akadály. Én szeretném a Matrixot bevezetni mint IRC-helyettesítőt, mert egy fokkal felhasználóbarátabb, de egyelőre a limitált szabadidő gátja ennek.
• A szerkesztő egy hosszú történet, az emberek szeretik azt hinni, hogy WYSIWYG szerkesztőt írni egy kontextusfüggő nyelvhez egyszerű feladat, pedig nem, ha még sablonokat is támogat a nyelv, akkor pláne nem. Szóval kétpaneles szerkesztésre nem számítanék a belátható jövőben (mondjuk ha bekapcsolod a gyors előnézetet, majdnem ugyanott vagy, már csak pár idegesítő hibáját kéne kijavítani), de ha vannak konkrét fejlesztési javaslataid, azokat érdemes megfogalmazni, sablonbeszúrót és hasonló eszközöket berakni a szerkesztőbe még házilag sem olyan nehéz feladat.
• A Wikidatát a nagy wikik jellemzően nem használják, mert nem bíznak a minőségbiztosítási rendszerében, úgyhogy eddig olyan nagyon senki sem profitált. De általában a sablonok átvételének nehézsége egy valós probléma, a legutóbbi fejlesztői konferencián viszonylag sokat beszéltünk róla, én reménykedem, hogy belátható időn belül lesz valami a központi sablontár hosszú ideje közszájon forgó ügyéből.
• Melyik kezdeményezések folytatását hiányolod?
• Az első szerkesztések "túljárőrözése" valószínűleg az egyik legnagyobb probléma ma, erről némi adatgyűjtés után mindenképpen kellene egy megbeszélést folytatni. Vannak potenciális műszaki megoldások is (az enwikin egyszerűen átkényszerítik próbalapra a kezdőket, ami nem ideális, de még mindig jobb), viselkedés-alapú megoldások is, csak el kell döneni, hogy mennyit ér nekünk, hogy legyenek új szerkesztők.

--Tgr^vita 2018. december 20., 07:49 (CET)

Csak két idézetet emelek ki a fentiekből (hiszen a lényeghez, a műszaki dolgokhoz nem értek):

• ...Hkoala viszont szó nélkül formázta és feljavította. Megnézve a difflinkeket, tanultam meg az első apró fogásokat. Ma ez már valószínűleg nem így történne. (B.Zsolt). - De, szerintem ma ugyanígy történne.
• A Wikidatát a nagy wikik jellemzően nem használják, mert nem bíznak a minőségbiztosítási rendszerében... (Tgr). - Ezt csak azért emelem ki, mert fontos. Ne vesszen el!

– Vadaro ^vita 2018. december 20., 12:28 (CET)

Ez utóbbi konkrétan nem igaz, a nagy wikik, természetesen elsősorban a német, nagyon is használják. Elég megnézni pl a en:Template:Authority control sablont, több mint nyolcszázkilencvenezer szócikk, vagy a en:Template:Taxobox-ot több mint kétszázharmincezer szócikk! Texaner ^vita 2018. december 20., 14:17 (CET)

Az authority control nem jelenik meg az olvasó számára, ott inkább a Wikidata használja a német Wikipédiát (eredetileg ugyanazok az adatok helyben voltak). A taxobox szerintem nem használja a Wikidatát. Általában az infoboxokban való használatáról az enwikin legutóbb itt volt egy masszív vita, ami azzal zárult, hogy nem tiltották meg kategorikusan a használatát, de azért elég közel jártak hozzá. Szórványosan használják (pl. az újságműhely szeret kísérletezni), de tömegesen nem. Lásd még en:Wikipedia:Use of Wikidata in Wikipedia. --Tgr^vita 2018. december 20., 18:24 (CET)

Javaslom, hogy vagy menj fel az angol Wikipédiára és tetszés szerint válassz ki egy írót, vagy költőt és klikkel j rá, az alján megtalálod a megfelelő infoboxot. De ugyan ezt megteheted bármely állattal, vagy növénnyel is. De megteheted azt is, hogy a fenti linkekre kattintva a "mi hivatkozik rá" link alatt választasz a felajánlott pár százezer lehetőség közül!. Az más, hogy vannak akik nem kedvelik, de több mint egymillió szócikkben használják csak az angol nyelvű wikin! Texaner ^vita 2018. december 20., 19:32 (CET)

Megnyitottam az íróportálon az első három kiemelt életrajzot, abból egynek nem volt infóboxa, a másik kettő: Lazarus Aaronson, Mário de Andrade, jól látszik, hogy egyik sem használja a Wikidatát. Tovább nem folytatnám, mert úgy érzem, hogy én adatokat hozok, te meg a véleményedet hangoztatod (kicsit túl határozott formában), úgyhogy a kettőnk által ebbe a beszélgetésbe fektetett energia nincs igazán egyensúlyban. --Tgr^vita 2018. december 20., 20:35 (CET)

Érdekes nálam en:Lazarus Aaronson a végén ott van az Authority control infobox az alábbi wikidatából vett azonosítókkal: ISNI: 0000 0003 9188 0615 LCCN: no2014157361 VIAF: 285732918 WorldCat Identities: 285732918.

en:Mário de Andrade --> Authority control BNF: cb12008289h (data) GND: 11864517X ISNI: 0000 0001 2277 163X LCCN: n50021546 Léonore: 19800035/902/5503 MusicBrainz: 8e78806b-9de2-4beb-9b24-d767c2967425 NDL: 001142150 NKC: jn19981000111 NLA: 35006818 PIC: 384928 SELIBR: 35869 SNAC: w6jn30qw SUDOC: 028199197 ULAN: 500276645 VIAF: 19688448 WorldCat Identities: 19688448.

en:Mário de Andrade Library Authority control BNF: cb16643647w (data) ISNI: 0000 0001 2253 858X VIAF: 127281141 WorldCat Identities: 127281141

Azt nem merem feltételezni, hogy nem tudod, hogy kell egy szócikket megnézni az angol nyelvű Wikipédiában de segítségül azért megadtam a linkeket! Texaner ^vita 2018. december 20., 21:09 (CET)

Javaslat: ötletbörze, elkallódott javaslatok újjáélesztése

Kedves Samat!

Először is szívből gratulálok az alapos, koncepciózus munkáért, amellyel ez a pályázati anyag egyben egy fontos fejlesztési irat is lett a Wikipédia tudatosabb fejlesztése érdekében.

Engedd meg, hogy néhány szempontra felhívjam a figyelmedet (akár a pályázat szövegénél, akár végrehajtásánál való figyelembe vétel érdekében)

A legsúlyosabb gondok között van véleményem szerint:

Az iránylevek/útmutatók gondozatlansága, amely párosul azzal, hogy az adott irányelvet egykor (pl. 10 éve!) kidolgozó szerkesztők közül többen hevesen ellenzik még a felülvizsgálat ötletének felvetését is. Tapasztalataim szerint igen könnyű "szétoffolni" bármilyen új javaslatot, a javaslat érdemi (érvek - ellenérvek) megvitatása helyett.

Számos javaslat van, amely anélkül "hal el", hogy érdemi ellenvéleményeket keltett volna. Ezek összegyűjtésére javasolom egy ötletbörze megszervezését.

Példakánt hadd említsem az újoncoknak szóló tájékoztatás kiegészítésére tett javaslatomat.

Amint látható, lényeges ellenvélemény nem volt (ha csak nem tekintjük annak azt, hogy úgysem olvas el senki semmit...).

Említhetném ezen kívül azokat a felvetéseimet, amelyek bizonyos időkorlátok felállítását javasolták, hiába.

(Ez összefügg az újoncok kezelésével. Többször előfordult, hogy az újonc csak sablonfelhívást kapott a cikkével kapcsolatos gondról, és egyidejűleg (akár a felküldéstől számított 1 órán belül!) TMB-n volt az ügy.)

Számos konkrét szabályozási konfliktus - előzetes írásos szabályozás hiányában is - világosan eldől - mégsem kerül bele a tanulság sem útmutatóba/sem irányelvbe. (Legutóbb tegnap az Adam78 deadminálása utáni adminálási szavazásnál merült fel ilyen kérdés ill. válasz.)

Hiányolom az irányelvek/útmutatók stb. megalkotási folyamatának szabályozatlanságát. Meg tudjuk mondani, minimum hány támogató szavazat kell bárminek az elfogadásához?

Az is visszatetsző, hogy az egykor szavazással elfogadott szöveget később bárki (lehet, hogy a legnagyobb jóindulattal) módosítgatja, megváltoztatja. Érdemes lenne megnézni pl., hogy a "forrásolás" szó mióta létezik, ki használata először - és hányszor írta át az útmutatót előzetes szavazási támogatás nélkül.

Köszönöm a figyelmet.--Linkoman ^vita 2019. január 9., 16:21 (CET)

Van egy ilyenünk egyébként: Wikipédia:Jó ötletek tárháza --Tgr^vita 2019. január 10., 06:37 (CET)

OK, van egy ilyen.

Én pl. arra a felvetésemre gondoltam, hogy az új szerkesztők fogadására szolgáló szövegben kifejezetten hívjuk fel az újonc figyelmét arra, hogy térjen vissza a megkezdett cikkére, javítgassa, fejlessze azt. (A jelenlegi sablonszöveg ugyanis azt a téves benyomást keltheti, hogy a Wikipédia szerkesztése különösebb feladatot/felelősséget nem ró a felhasználóra - aztán jön a "hideg zuhany" (pl. egy "bájos" sablonértesítés a "jó szándékú" TMB megkezdéséről...)

Ezt a javaslatomat (amit nem utasítottak el, csak feledésbe merült) ajánlom szíves felhasználásra a jelen pályázati tervezetben foglaltak végrehajtása során.

De lenne más is.

Javasolom, hogy legalább egy útmutatóban foglalkozzunk a szerkesztők egymás közötti kommunikációjának kérdésével.

Az adminok által alkalmazandó figyelmeztetések sablonjainak rendszerét ajánlom, mivel itt az lenne a fontos, hogy az admin illetve a nem admin személyétől függetlenül egységes üzenet mehessen át. Ez csökkenthetné a személyeskedések lehetőségét.

Ugyanakkor a szerkesztőket fel kellene kérni arra, hogy amennyiben meghatározott szerkesztővel/szerkesztőkkel a másik viselkedésével kapcsolatos nézeteltérése támadna, azt egy külön erre a célra nyitható e-mailek között rendezzék és ne szennyezze a Wikipédiát az, hogy nekem mint írtál 15 éve vagy én mit írtam neked 8 éve.

Ugyancsak rendezést igényelne a módszertani javaslatok tételének módja is.

Meggyőződésem szerint a jelenlegi irányelveink illetve útmutatóink kizárólag a lexikoncikke szerkesztése kapcsán felmerülő különböző kérdésekre koncentrálnak és nyitva hagyják az abban foglaltak végrehajtási menetének szabályozását. Ebből viszont következik az, hogy miközben a cselekvő admin saját legjobb belátása szerint cselekszik, olyasmiről is vita keletkezik, amit előzetesen el lehetne dönteni.

Egy példa: előírásaink szerint egy-egy cikk szövegének max. 10 %-a lehet idézet.

Rengeteg kérdés merülhet fel: mi történik, ha 10,1 %-ra emelkedik ez az arány? Tán azonnal törölni kell a 10,1 %-ot? Avagy felhívni az adott szerkesztő figyelmét arra, hogy csökkentse 10 % alá (legalább 9,99 %-ra), különben....?? Mennyi időn belül?

Ugyancsak szabályozási kérdés, vajon mikor kell előzetesen felhívni az adott szerkesztőt az irányelv/útmutató megsértése miatt és mikor csak utólag, egy sablonnal? (Nemrég vita folyt a deadminálásnál az előzetes értesítés kötelezettségéről.)

Remélem, ezeket a szempontokat a pályázat végrehajtása során hasznosítani lehet.

Ha valaki idáig jutott, köszönöm neki a szíves figyelmét.--Linkoman ^vita 2019. január 11., 10:46 (CET)

Kutatások

Ezekbe mostanában futtotam bele, szerintem érdekesek:

• mw:New Editor Experiences - felmérés a kezdő szerkesztők felhasználói élményéről közepes méretű wikiken. Külön érdekessége, hogy egyik terepe a cseh wiki volt, ami valószínűleg elég hasonló a magyarhoz. Csak pár érdekesebbet ragadok ki az eredmények közül, de van még rengeteg egyéb:
  • Inspiring, trusted, and well-connected intermediaries are a critical asset in recruiting and supporting new editors. [intermediary alatt itt híres embereket értenek, akik tipikusan maguk is wikipédisták.]
  • Successful editors tend to build their 'contribution skills' through iterative, progressive learning in safe spaces where the stakes are lower.
  • New editors greatest challenges are not technical but conceptual. They struggle to learn Wikipedia's policies and how to shape content "the Wikipedia way".
  • Editing processes and the mechanisms that support them (e.g. communication with other editors, help pages) are not intuitive or discoverable, making it difficult for new editors to learn and progress.
  • New editors go outside Wikipedia for help because they prefer targeted, and sometimes personal, support.
  • The way in which a piece of feedback is framed is critical to whether it encourages new editors to continue the Wikipedia journey or disempowers and discourages them from further contributions.
• mw:Growth/Analytics updates/Welcome survey initial report - új szerkesztőknek mutatott kérdőív.
  • Az újonnan regisztrált szerkesztők 20%-a tett már egy-két névtelen szerkesztést, 10%-a sokat. (nb. a nem válaszolókat is számítva ez inkább 12 ill. 7%.)
  • Megkérdezték a regisztrálókat, mit akarnak szerkeszteni. Meglepő módon a tudomány/történelem népszerűbb volt, mint a zene/sport/popkultúra.
  • A végén megkérdezték őket, hogy szeretnék-e, hogy egy tapasztaltabb felhasználó felvegye velük a kapcsolatot, és tanácsokat adjon, és kb. harmaduk mondott igent. (A mentorálás támogatása egyébként valószínűleg a Growth csapat egyik kezdeti fókusza lesz.)

--Tgr^vita 2019. január 13., 00:42 (CET)

"Érdekes, de nem volt időm elolvasni" kategóriában:

• m:Research:Voice and exit in a voluntary work environment
• Volunteer Retention, Burnout and Dropout in Online Voluntary Organizations: Stress, Conflict and Retirement of Wikipedians
• Wikimedia Research Showcase - January 2019 ("Understanding participation in Wikipedia - Studies on the relationship between new editors’ motivations and activity")

--Tgr^vita 2019. március 12., 05:02 (CET)

És még - egyéb hasznosnak vélt :

• arXiv:1902.08628v1 Trajectories of Blocked Community Members: Redemption, Recidivism and Departure
• arXiv:1812.00474 Why the World Reads Wikipedia: Beyond English Speakers
• Jono Bacon : The Art of Community 2dn edition ( free pdf)
• Charles Vogl: The Art of Community (sample ) "könyv kivonata - medium blog - inkognitoban erdemes megnyitni."

– ImreSamu ^vita 2019. március 12., 18:23 (CET)

Dami (2011)-es blogbejegyzése a magyar Wikipédia szerkesztő-összetételének alakulásáról: Szerkesztői trendek a Wikipédián. Jó lenne a legfrissebb adatokkal megismételni ezeket az elemzéseket. --Tgr^vita 2019. március 18., 04:45 (CET)

Fentebb már említettem, de legyen meg egy helyen:

• Szerkesztőszám-fogyási elméletek 2011-ből (sajnos nem publikus), ami hivatkozik egy sor további kutatást is (inaktívvá vált ex-szerkesztők kérdőíve, UNU-MERIT kérdőív, Editor Trends Study, Product Whitepaper a 2011-es stratégiából, szakértők részvételi hajlandóságát vizsgáló kutatás
• Teahouse kutatás

--Tgr^vita 2019. május 20., 15:17 (CEST)

• Teahouse 2, mentorálás

--Tgr^vita 2019. július 15., 20:48 (CEST)

mindenféle nyers adatok szerkesztési szokásokról --Tgr^vita 2019. november 1., 17:57 (CET)

Sajnos ezek az adatok 2018 közepének az adatai, igazából valami frissebb adat lenne mérvadó, hogy a projekt eredményességét ezzel összehasonlítva láthassuk. Texaner ^vita 2019. november 1., 18:24 (CET)

• Irodalmi áttekintés arról, miért lesz valaki szerkesztő: öszefoglaló, áttekintés, források, annotált források
• CATLab (ex-CivilServant) kutatások:
  • Volunteers Thanked Thousands of Wikipedia Editors to Learn the Effects of Receiving Thanks (+ FB-szál)
  • Study Results: Mentoring, Thanking Others, and Burning Out on Wikipedia

--Tgr^vita 2020. július 12., 15:04 (CEST)

A projekt elfogadása után

A mai napon a projekt tervének szövegében néhány apró módosítás történt, és belekerült a Ütemezés alfejezet (a végén). Eszerint a pályázat adminisztrációja (szerződéskötések, részletes tervezés) – egy hónapot; a projekt értékelése (eredményeinek és hatásának megbecslése) és lezáró adminisztrációja – két hónapot vesz igénybe. A projekt tulajdonképpeni programjának megvalósítása tehát csak kilenc hónapig tart (benne a nyári hónapokkal).

A Wikimédia Alapítvány 2019. március 1-jén a projekt pályázatát elfogadta, a megvalósításhoz szükséges finanszírozást vállalta, tehát a projekt „elstartolt”. Azt gondolom, a megvalósítás során érdemes lenne folyamatosan feltüntetni – vagy itt, vagy inkább külön lapon – az egyes tevékenységek vagy részfeladatok fontosabb állomásait (ha lesznek ilyenek), konkrét eredményeit. Így nem csak a projekt tervezetét, hanem a megvalósulás folyamatát is bárki figyelemmel kísérhetné, és ez a projekt későbbi dokumentálását is segítené. – Vadaro ^vita 2019. március 17., 14:24 (CET)

Ez nem csak ajánlott, hanem mint itt (harmadik fül) láthatod kötelező. Texaner ^vita 2019. március 17., 16:20 (CET)

Köszi az érdeklődést, és igazad van, hogy jelenleg nem igazán tudni, hogy mi történik. Ahogy Texaner is írta, a projekt előrehaladásáról havi rendszerességgel kell majd rövid státuszjelentést tenni, így követhető lesz az egyes részfeladatok és az egész projekt aktuális állapota. (Emellett egy részletesebb beszámolót kell írni a projekt felénél és a projekt végén – ezek pontos dátuma még egyeztetés alatt áll). Az utolsó két hónap az eredeti tervezet szerint is a szükséges adminisztráció elvégzésére volt szánva, az első hónap azonban kicsit lassabban indul, mint kellene, bár ez várható „lehetett volna”. A háttérben folyamatosan zajlik az előkészítés, de ez is időt igényel. Az elmúlt két hétben több fordulóban megegyeztünk az Alapítvánnyal a támogatási szerződés szövegében, a héten meg is kaptuk aláírásra a végleges változatot, és az elnökség szavazott annak aláírásáról (az aláírására a Wikimedia Summit eseményen kerül sor, amely megoldás kb. ugyanolyan gyors, mintha kétszer megutaztattuk volna az óceánon keresztül a papírokat). Kiírásra került a projekt megvalósításához javasolt projektmenedzseri pályázat (három lépésben: elkészült a kiírás, szavazott róla az elnökség, majd megtörtént a pályázat kiírása); a beérkezett pályázatokat az elnökség (immár nélkülem) a napokban értékeli ki, és hoz döntést róluk. A projektmenedzseri feladat ellátásához szükséges szerződés szövegtervezete is elkészült könyvelővel és adótanácsadóval való konzultációt követően. A szerződéskötésre várhatóan március utolsó napjaiban kerül sor, de ez az elnökségen és a kiválasztott pályázón is múlik. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. március 17., 21:50 (CET)

Nem sürgetésként írtam, csak jelezni akartam (magunknak mint nyilvánosságnak), hogy lezárult egy szakasz és most egy új kezdődik. Kösz szépen a választ. – Vadaro ^vita 2019. március 17., 22:08 (CET)

Egy késői vélemény

Bocsánat, hogy ezeket most, és így és ide írom le, tudom, hogy korábban kellett volna. Magamról annyit, hogy 2004-ben regisztráltam (15 éve), majd pár év múltán abbahagytam a szerkesztést, később újra regisztráltam, majd ismét abbahagytam, és most harmadszorra veszek részt a Wikipédiában. Tehát nem 15 évnyi folyamatos tapasztalat van mögöttem, hanem a Wikipédia három különböző időszakának mély ismerete, és e három időszak közti idővel - épp a felvetésben leírt változásokkal - kapcsolatos tapasztalatlanság.

Nem számszerűsítettem statisztikákkal, de gyakorlati oldalról az alábbi négy jelenséget érzem fontosnak:

1. A magunkra is vonatkoztatott Wikipédia szerkesztői státuszt egy tipikusnak mondható fejlődési úttal érik el leggyakrabban a szerkesztők, amit számos szerkesztői bemutatkozó lapon is olvasni lehet: először még regisztrálatlan szerkesztőként elütéseket, helyesírási hibákat, apróbb javításokat végez a szerkesztő. Majd kedvet kap, és regisztrál, így folytatja az apró szerkesztéseket, miközben ismerkedik a Wikipédia lehetőségeivel. Utána következik a szócikkekben való jelentősebb módosítások elvégzése, végül az önállóan megírt új szócikk. Innen kétfelé ágazik az út: vagy résztvesz a közösségi oldalakban folyó polémiákban (pl. törlési javaslatok, Kocsmafalak, szerkesztőmaratonok, műhelyek stb.), vagy messze elkerüli ezeket, és lényegében a vitalapján kívül mást nem olvas, de rendszeresen szerkeszt.
2. Meghatározóan nagy számú azoknak a szerkesztőknek a regisztrációja, akik amolyan öncikk-féléket gyártanak. Az öncikk alatt nem csak a saját magukról szóló cikkeket kell érteni, hanem egyre gyakoribb, hogy egy munkahelyi főnök megbízza a beosztottját, hogy írja meg a főnök, vagy a cég szócikkét, esetleg megír egy olyan szócikket, ami látszólag nem kötődik konkrét céghez, de szerét ejti, hogy a maga (főnöke) vállalkozását is belinkelje stb. Az ilyen típusú új szerkesztők aránya az én benyomásom szerint a 90 százalékot is elérheti, de ez lehet, hogy túlzó szám, és csak nekem tűnik ennyinek, mindenesetre baromi sokszor találkozom az önérdekű cikkszerkesztéssel. Jellegzetes, hogy az ilyen szerkesztő a Wikipédiára fordított időt minimalizálni akarja, hiszen egy konkrét cél elérése érdekében érkezett, amit lehetőleg minél rövidebb idő alatt el akar érni. Ebből adódóan nem olvas irányelveket, nem ismerkedik meg a formázási, forrásolási, cikkfelépítési stb. iránymutatásokkal és - elvekkel, beírja amit akar és megy. Később is legfeljebb azért jár vissza, hogy ezen az egy cikken dolgozzon: fejlesztés, aktualizálás címszóval marketingtevékenységet végezzen.
3. Egyre több a gyerek, vagy az olyan fiatal, aki valamilyen viselkedészavaros állapotban van. Egyfelől az általános műveltsége sincs meg hozzá, hogy a tudását átadja, másfelől a szabályainkat sem érti, vagy nem tudja ezeket alkalmazni (nem is ismeri). Rendszeresek a konfliktusai a többi szerkesztővel, ugyanakkor a szerkesztéssel kapcsolatban egyfajta függőségi viszonyba kerül.
4. Szerintem meghatározóan nagy problémát jelent az adminisztrátori kar tagjainak "örökbitje" és visszahívhatatlansága. Data Destroyer óta tudjuk biztosan, hogy nem minden adminisztrátor válik be (és nemcsak a VILcopy-ügy miatt, az ő stílusa miatt szerintem rengeteg régi szerkesztő hagyta el a Wikipédiát - történetesen ez pont 2008 tájára esett). Érzékelhető, hogy a mai adminisztrátori kar tagjai sem egyformán intézkednek egy ügyben, kézzelfogható a klikkesedés (pl. az adminisztrátorok és a bürokraták egy-egy csoportja egymással szembenállónak mondható).

1: Az apró, de jó szerkesztéseket végző anonokkal kapcsolatban én nagyobb hangsúlyt fektetnék a bevonásukra egyszerűen ezért, mert ez tűnik a szerkesztővé válás leggyakoribb első állomásának. Szerkesztő:Gg. Any már többször forszírozta, hogy anonnak is lehessen köszönömöt küldeni, ami nyilván technikai fejlesztést kíván. Én kiegészíteném azzal, hogy minden anon kaphatna automatikusan egy sablont, hogy szeretettel várjuk regisztrált felhasználóként (bár az anonszerkesztések cca 99 75 százaléka jószándékú, a fennmaradó kisebbség romboló közreműködése miatt ez azért átgondolandó/megbeszélendő). Ebben a sablonban fel lehetne hívni a figyelmét arra is, hogy ha nem regisztrál, nem fogja tudni az általa elvégzett szerkesztésekkel kapcsolatos változások okát, mert nem tudjuk bevonni semmilyen beszélgetésbe. Azt sem tartanám ördögtől valónak, ha az engol Wikipédiához hasonlóan mi is beiktatnánk egy, a szerkesztés elküldését követő megerősítést kérő felületet. Hangsúlyozottan nem azért, hogy az anonokat általában távoltartsa, hanem azért, hogy rávegyük őket: regisztráljanak. (Amúgy sejtésem szerint a rosszindulatú szerkesztések száma is csökkenne kismértékben).

2: Bár az csak az én benyomásom, hogy az újonnan regisztrált szerkesztők 90 százaléka érkezik öncéllal, tehát ez nem feltétlenül igaz, mégis úgy érzem, hoyg a belefeccölt munkát, energiát nem erre a rétegre kellene fordítani. Ha egy új regisztrált szerkesztő három hónapon vagy fél éven át visszajár, és széles spektrumon szerkeszt, akkor kell csak vele foglalkozni. Egy olyan statisztikát szívesen látnék, hogy az újonnan regisztrált szerkesztői fiókok mennyi idő elteltével válnak inaktívvá. Itt jegyzem meg, hogy az a technikai lehetőség, hogy valaki e-mail cím nélkül regisztráljon, az bizony egy öntökönszúrás. Én magam nem is egy új szerkesztőtől hallottam vissza, hogy nem értesült a cikkével kapcsolatos változásokról, mert regisztrációkor a könnyebb utat választva nem adott meg e-mail címet, nem gondolván arra, hogy később ez lesz a cikkével kapcsolatos változásokra figyelmeztető egyetlen szál. Olyan is volt, aki a jelszavát felejtette el, de nem tudott újat kérni. Persze legyinthetnénk, hogy az ő bajuk, de a visszajelzések alapján ez egy olyan featúra, amivel nem tudnak a kezdők jól gazdálkodni, s mint ilyen, inkább felszámolandó. Amennyiben a közösséget akarjuk bővíteni, akkor bizony ezt a technikai lehetőséget - mármint az e-mail cím meg nem adását - mindenképpen kivezetni javaslom. Ha megelégszünk azzal, hogy jönnek szerkesztők, akik csak egy cikket szerkesztenek egyszeri alkalommal, és a továbbiakban nem érdekli őket a projekt, akkor persze maradhat - de úgy látom nem ez a cél. Ennek persze össze kell függenie az alapbeállítások felülvizsgálatával: kaphasson e-mailt a Wikipédiáról, értesüljön, ha a kedvencei közt szereplő cikkben mások szerkesztést végeznek, az átirányításokat lássa zöld linkként - és persze mindezeket át is állíthassa utóbb, de ne adjuk a kezébe azt, hogy túl könnyen elszakadhasson a Wikipédiától, vagy hogy túl könnyen hibázzon. Ide tartozik, hogy szerintem nem minden kezdő szerkesztőt kell egyforma időráfordítással terelgetni: akiről érződik, hogy öncélú a szerkeztése, és nagyobb valószínűséggel nem lesz tagja a közösségnek, arra nem érdemes ugyanakkora energiát fordítani, mint mondjuk abba az anonba, aki sokszínű témaválasztással szerkeszt.

3: Jelen pillanatban a gyermek/szociális zavarokkal küszködő szerkesztőkkel kapcsolatos helyzetet tartom a legsúlyosabb problémának, és nem a Wikipédiára, hanem elsősorban saját magukra nézve. Gondoljunk bele abba, hogy nekik gyerekként kell megélniük egy olyan kudarcsorozatot, amit még felnőttként is nehezen viselnénk (a szócikkeik tömeges, kényszerű törlését, állandó rászólást, hogy "miért így csinálod?!", "mit csinálsz már megint?!"). Ugyanakkor az a függőség, ami láthatóan kialakul bennük a Wikipédia-szerkesztéssel kapcsolatban, számukra kezelhetetlen, saját erőből leküzdhetetlen. Ma még nem tudjuk megmondani, hogy ez a helyzet középtávon milyen hatást gyakorol a személyiségükre... A folyamatos konfliktusok okoznak-e olyan mentális torzulást náluk, ami később, kamasz vagy felnőttkorukban sokkal súlyosabban üt vissza (nem a Wikipédián, hanem a hétköznapi életükben)? Azt másodlagosnak tartom, hogy az általuk létrehozott cikkeknek mi a sorsuk, de a Wikipédia szempontjából nyilván nem szerencsés, ha kiderül, hogy egész komoly témákat gyerekek írtak, és a közösség úgy hagyta, pedig minden során érződik (mármint egy felnőtt számára), hogy nem hozzáértő készítette. Volt korábban egy javaslat, hogy egy különálló gyerek-Wikit kellene létrehozni, ahol egy pedagógus/pszichológus segít a gyermekek közti konfliktuskezelésben, de ez nyilván nagyobb előkészítés, ill. beruházási és fenntartási költség, mint ami felett mi diszponálunk (meg lennék lepve, ha a jelenség nem világméretű lenne, ahogy biztosra veszem azt is, hogy előbb-utóbb a mainstream sajtó is foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, és nekünk majd számot kell adnunk arról, hogy mit tettünk a gyerekek védelmében). Jelen pillanatban azonban ott tartunk, hogy cikkenként megy a huzavona, hogy töröljük-e vagy sem, feljavítható-e vagy sem, a gyerekekkel kapcsolatban (nem velük szemben!) nincs egységes fellépés, az egyik hagyja, a másik próbálja őket visszafogni, pedagógiai/pszichológiai szakértelem nélkül próbáljuk kezelni a helyzetet - mármint a cikkek oldaláról. A függőséggel és az elszenvedett sérelmekkel kapcsolatban tehetetlenek vagyunk, pedig részben mi magunk okoztuk ezeket. (Amúgy nyilván nem tudjuk, hogy pl. ki a gyermekkorú, és ki az, aki "csak" fiatal és autisztikus vonásokat mutat, de az azért érezhető, hogy nem kiegyensúlyozott felnőtt szerkesztővel állunk szemben).

4: Én is adminisztrátor vagyok, és azt látom, hogy az admingárda túlnyomó többsége emberileg is a maximumot nyújtja, de DD óta tudjuk, hogy mindig vannak olyanok, akik a választott tisztségbe belekényelmesedve, a közösség felé való elszámolástól függetlenítve, a bit végtelenségébe vetett hittel intézkedik és szól másokhoz. Ez a 3. pont utáni másik súlyos gond: az adminisztrátorok visszahívhatatlansága, megbízatásuk örökérvényűsége és - nem felttétlenül ezzel összefüggésben, de általánosságban - a szerkesztők egymás közti kommunikációja, annak minősége, a régi szerkesztők elfordulása a Wikipédiától. Nagyon örülök, hogy szerepel a tervek közt az adminisztrátoroknak szervezett konfliktuskezelő tréning, őszintén szólva ennek elvégzését a pozíció betöltésének feltételéül szabnám. A másik, amit üdvözlök: az inaktívok felkeresése, felmérése. Abban persze nem hiszek, hogy bárki is visszatérne, de abban igen, hogy összeállítható lenne egy problémalista, amit a leggyakrabban említenek.

Kb igyekeztem elolvasni az egész tervezetet, előfordulhat, hogy átugrottam olyasvalamit, amit Samat is leírt - ezesetben bocs. Nem mellesleg: köszönöm az összeállítást, a bevezető marha tanulságos volt, nekem számos újdonságot mutatott. (A többi is persze...) Palotabarát ^vita 2019. március 22., 16:16 (CET)

Most találtam rá erre a lapra, és erre a késői véleményre, amihez most egy még későbbi megjegyzést fűzök. Érdekes Palotabarát azon meglátása, hogy egy csomó gyerek szerkeszti a wikit, akikkel külön foglalkozni kellene, mert szerinte ez világméretű probléma, amire előbb-utóbb rászáll a sajtó is. Hát azt nem tudom, Palotabarát honnan szűrte le ezt (mármint hogy sok a gyerek), de ha a sajtó erre ráugrik, az tényleg gáz lesz. Még mindig tartja magát a vélemény, hogy a (magyar) Wikipédia egy fos (bocs, nem én mondom így, tényszerűen így szoktak fogalmazni), amit normális ember nem olvas és nem hisz neki; ha az terjedne el, hogy gyerekek írják, akkor gondolhatjuk, mi lenne a vége... ami a szociális zavaros nem-gyerek szerkesztőket illeti, szerintem is egyre több a nebáncsvirág lelkületű ember. Nem csak a wikiben, úgy a való életben is. A nem tudom melyik, (alfa, béta, X, Y, Z) generációról olvastam valahol azt, hogy "hópehely-generáció", akik már semmilyen kritikát nem bírnak elviselni, a legenyhébbet sem, a világon minden felzaklatja őket. Felnőtt, hozzám hasonló korú embereknél is találkozni ilyenekkel. Ha ezek száma nő, és a régi nemhópehely szerkesztők "kihalnak", akkor úgyis már csak a hópelyhek maradnak, az ellen meg nincs mit tenni. A Wikipédiáról személyiség alapján kitiltani embereket nem lehet. Ha majd már csak ők maradnak, megoldják a problémáikat egymás közt. - Tündi ^vita 2019. november 1., 19:35 (CET)

Bekapcsolódás, segítségnyújtás

Sziasztok!

Készítettünk egy lapot, ahol látható, hogy milyen feladatok vannak éppen, hogyan tudtok segíteni, és jelezni is tudjátok azt, hogy segítenétek:

• Wikipédia:Szerkesztők megtartása.

Van egy ötletek, vélemények, javaslatok szakasz is, használjátok bátran! Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 20., 22:13 (CEST)

Growth team experiences support

Hello!

Sorry to write in English. Segíts lefordítani a saját nyelvedre.

The Wikimedia Foundation's Growth team is working on several experiments to ease newcomers' first steps. Your community, through this projet and a first contact with Samat, seems to be interested by those experiments.

Our team is now ready to bring Growth features to Hungarian Wikipedia. We've published a checklist of what communities need to do in order to be ready. Please take a look and let us know if you have any questions, or if you want to discuss! We are excited to be potentially working with your community.

Let me know if you have questions!

Thank you. Trizek (WMF) ^vita 2019. július 18., 15:49 (CEST)