W. E. B. Du Bois

	W. E. B. Du Bois
	portréja 1918-ban
Született	1868. február 23.; Great Barrington, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt	1963. augusztus 27. (95 évesen); Accra, Ghána
Állampolgársága	amerikai; ghánai (1961–);
Házastársa	Nina Gomer Du Bois (1896–1950); Shirley Graham Du Bois (1951–);
Gyermekei	Nina Yolande Du Bois
Foglalkozása	pedagógus, szociológus, történész, politikus, író
Tisztsége	polgárjogi aktivista
Iskolái	Fisk University; Harvard Egyetem; Humboldt Egyetem; Heidelbergi Egyetem; Harvard Főiskola; Searles High School;
Kitüntetései	Spingarn Medal (1920); Nemzetközi Lenin-békedíj (1959); National Association of Black Journalists Hall of Fame (2004);
Sírhelye	Osu Castle (–1985); W.E.B. Dubois Memorial Centre for Pan African Culture (1985–);
	W. E. B. Du Bois aláírása
	IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz W. E. B. Du Bois témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. november 28.) ezen a változaton alapul.

William Edward Burghardt "W. E. B." Du Bois (Great Barrington, Massachusetts, 1868. február 23. – Accra, Ghána, 1963. augusztus 27.) egyesült államokbeli pedagógus, szociológus, történész, politikus és író. Afrikai, francia és dán ősök leszármazottja.

Életútja

A Harvard Egyetemen George Santayana és William James tanítványa volt. A mester fokozat elnyerése után Európába utazott (Magyarországon is járt), a Berlini Egyetemen szociológiát és közgazdaságtant hallgatott. 1895-ben a Harvardon doktorált, értekezésének témája a rabszolga-kereskedelem. Ezután több egyetemen (Wilberforce, Philadelphia, Atlanta) tanított.

A Niagara mozgalom vezetői, ülő alak W. E. B. Du Bois (1906)

Tanulmányokat írt a néger kisebbség szociális és gazdasági helyzetéről (The Philadelphia Negro, 1899). Különböző polgárjogi szervezetek alapító tagjaként, köztük Niagara Movement, National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) vett részt a színes bőrűek polgári és kulturális jogaiért folytatott politikai harcokban. Eltökélten harcolt a színes bőrű gyerekek elkülönített iskolai oktatása ellen. Az 1920-as években egy új, kulturálisan magasan fejlett afrikai állam létrehozásának gondolata foglalkoztatta. Bejárta a világot, több ízben járt a Szovjetúnióban, rokonszenvezett a kommunizmus eszméivel, 1958-ban Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki.

Du Bois a reformpedagógiához közeli pedagógiai nézeteket vallott. John Dewey-hoz hasonlóan nagyra értékelte az ingergazdag környezetet, amely „a világ dolgainak rendkívül sokféleségével” hat a gyermek lelkére. A nevelés végső célja, hogy hozzájáruljon a kultúrák közeledéséhez.

Számos angol nyelvű kötete megtalálható magyarországi közkönyvtárakban is. Válogatott prózai írásait 1334 oldalon adták közre 1986-ban. (Writings. New York, N.Y., The Library of America.)

Műveiből

The gift of black folk: Negroes in making of America. Boston, 1924
Africa – its place in modern history, Africa – its geography, people and products. Kansas, 1930
The world and Africa. New York, N.Y. 1965

Magyarul megjelent művei

A fekete láng. Regénytrilógia, 1-3.; ford. Szinnai Tivadar, jegyz. Szabó Mária; Kossuth, Bp.,1961–1963
John Brown balladája; ford. Borbás Mária; Kossuth, Bp., 1978

Jegyzetek

↑ David Levering Lewis, 312, Henry Holt, 2009, 978-0-8050-8769-7
↑ African American Authors, 1745-1945 (1st edition), 121,123
↑ https://www.britannica.com/topic/Spingarn-Medal

Források

Pukánszky Béla: Du Bois, William Edward Burghardt című szócikke, lásd Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Budapest, 1997. 308. p. ISBN 963 8146 45 1
Du Bois^{[halott link]}

További információk

Gutek, G. L.: Cultural foundations of education. New York, 1991

Kapcsolódó szócikkek

[207bb2973c9df7c80774cf5856b45fd371ffdef9-1] David Levering Lewis, 312, Henry Holt, 2009, 978-0-8050-8769-7

[5b276ee54068a3210cdb053f9208e6dbc6cd12ed-2] African American Authors, 1745-1945 (1st edition), 121,123

[37e3c57560c6567009fe184b4a9c462a1645c412-3] ttps://www.britannica.com/topic/Spingarn-Medal

[1]

[2]

[3]

W. E. B. Du Bois

portréja 1918-ban
Született	1868. február 23. Great Barrington, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt	1963. augusztus 27. (95 évesen) Accra, Ghána
Állampolgársága	amerikai ghánai (1961–)^[1]
Házastársa	Nina Gomer Du Bois (1896–1950) Shirley Graham Du Bois (1951–)^[2]
Gyermekei	Nina Yolande Du Bois
Foglalkozása	pedagógus, szociológus, történész, politikus, író
Tisztsége	polgárjogi aktivista
Iskolái	Fisk University Harvard Egyetem Humboldt Egyetem Heidelbergi Egyetem Harvard Főiskola Searles High School
Kitüntetései	Spingarn Medal (1920)^[3] Nemzetközi Lenin-békedíj (1959) National Association of Black Journalists Hall of Fame (2004)
Sírhelye	Osu Castle (–1985) W.E.B. Dubois Memorial Centre for Pan African Culture (1985–)


W. E. B. Du Bois aláírása

IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz W. E. B. Du Bois témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség