Vossloh DE 12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vossloh DE 12
A Vossloh DE 12-ese a 2012-es InnoTranson
A Vossloh DE 12-ese a 2012-es InnoTranson
Általános adatok
GyártóVossloh Locomotives
Gyártásban2012–2020
Darabszám13[1] db
ElődjeMaK DE 1002
MaK DE 1003
MaK DE 1004
Műszaki adatok
TengelyelrendezésBo’Bo’
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1000
Teljesítmény
Névleges1200 kW (1600 hp)
Engedélyezett legnagyobb sebesség120 km/h
Hossz17 000 mm
Magasság4310 mm
Szélesség3080 mm
Szolgálati tömeg90 t
Legnagyobb tengelyterhelés22,5 t
Vonatbefolyásoló rendszerZeit-Zeit-Sifa, I 60R/PZB90 SW-Vers. 2.01.10
Legkisebb pályaívsugár55 m
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaMTU 8V 4000 R43(L)
Névleges fordulatszám1800 min⁻¹
Hengerek
Átmérője170 mm
Dugattyúlöket210 mm
Hengerűrtartalom38 133 cm³
Üzemanyag-fogyasztás194–206 g/kWh
Villamos vontatás
Vontatómotorok típusa4×VEM DKLBZ 3510–4[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vossloh DE 12 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Vossloh DE 12 négytengelyes dízel-villamos tolatómozdony-sorozat, melyet a Vossloh Locomotives gyártott 2012 és 2020 között, összesen 13 példányban. A sorozatot elsősorban nehéz terhelésű tolatási és könnyű terhelésű fővonali szolgálatra tervezték. A mozdonyok a 92 80 4125-ös számmal szerepelnek a német járműnyilvántartásban.

Története[szerkesztés]

A DE 12 a MaK DE 1002, a DE 1003 és a DE 1004 mozdonyok továbbfejlesztéseként született, első példányát 2012-ben gyártotta a Vossloh a kieli üzemében. Elődjéhez képest az új mozdony az átjárhatósági műszaki előírásoknak megfelelően készült.[3]

A Vossloh a dízel-elektromos DE 12 mellett G 12 név alatt egy dízel-hidraulikus verziót is piacra dobott.[4] A DE 12-t a 2012-es InnoTrans kiállításon mutatták be, az új vasúti előírásokhoz való alkalmazkodás miatt a típust a MaK vagy Vossloh mozdonyok ötödik generációjának tagjaként tartják számon. Ezt hangsúlyozza az új típusmegjelölési séma is, korábban a motorteljesítménynek megfelelő számot írták ki, a DE 12 esetében viszont annak egyszázadát.

Technológia[szerkesztés]

A DE 12 sorozatot a nehéz tolatási és a könnyű vonali üzem gazdaságos és üzembiztos ellátására tervezték. Az elődgépekből származó, bevált konstrukciót a legújabb európai szabványok elvei szerint dolgozták át. A DE 12 vázát, valamint felépítményeit az EN 15227-es baleseti szabvány szerint tervezték, így baleset esetén nagyobb biztonságot nyújtanak a mozdony személyzetének.[3]

A mozdony motorjául az MTU 8V 4000 R43(L) nyolchengeres négyütemű dízelmotorját választották. Ezt a motort az EU Stage IIIA kibocsátási normának megfelelően tervezték. A kipufogógáz-kibocsátás még nagyobb mértékű csökkentése érdekében részecskeszűrő is felszerelhető.[3]

Az erőátvitel dízel-elektromos, háromfázisú meghajtási technológiával. A keréktárcsák tárcsafékkel vannak felszerelve.

Üzemeltetők[szerkesztés]

A sorozat első példánya 2012-ben készült el. Ezt a példányt az InnoTrans kiállításon mutattak be, majd a Vossloh bérmozdonyként használta.[5] A BASF 2013-ban négy DE 12-t vett az állományába DE 20–DE 23 jelöléssel. 2020-ban az Infraserv is rendelt 2, illetve a DB Cargo 6 példányt.[1]

A mozdony a német járműnyilvántartásban a 92 80 4125 számot viseli.[1]

Kép Gyártás éve Megrendelő Ország Darabszám Forrás Megjegyzés
zentriert 2012 Vossloh Németország 1 [4] Bérmozdony, 4125 005
2013 BASF 4 DE 20–DE 23 (4125 001–004)
zentriert 2020 Infraserv Logistics 2 4125 006, 011
zentriert 2020 Vossloh / DB Cargo 6 A DB Cargo bérli, 4125 007–010, 012–013
Összesen 13

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vossloh DE 12 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vossloh_DE_12&oldid=26667618”