Vita:Buchenwaldi koncentrációs tábor

Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Német témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Németország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Beroesz (vita), értékelés dátuma: 2008. június 5.

Német témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

1 hét

Még készül az oldal, kéretik egy hétig békén hagyni , aztán lehet nekiesni! Köszönöm! --m3peti 2007. május 12., 18:46 (CEST)

Már lehet? :)

Buchenwald a hivatalos holokausztológia szerint se volt haláltábor, tehát a tudomány mai állása szerint itt nem semmisítettek meg embereket gázkamrában. A krematóriumok a járványveszély miatt kellettek, a tífusz így is megtizedelte a bentlakókat (az enwiki szerint 24% volt a halálozási arány). --Villanueva 2007. június 6., 20:30 (CEST)

Az en:Zyklon B cikkben viszont ezt találtam: „In January or February 1940, 250 Gypsy children from Brno in the Buchenwald concentration camp were used as guinea pigs for testing the Zyklon B gas.” De erről nem tud a Holocaust History Project --Villanueva 2007. június 8., 09:49 (CEST)

Most már ige, lehet nekiesni! Bocsi, hogy ilyen későn reagáltam! Buchenwaldban a gázkamrát igenis használták.Sajnos közvetlen a forrás, saját nagyapám mesélte el. Apropó! Segítségre lenne szükségem egy hanganyag feltöltéséhez. Nem tudom , hogy kell csinálni! Légyszíííííí.....

Dili törlése + források

Ez itt egy indokolás nélküli törlés, miért?

A másik dolog meg, hogy megpróbáltam kattintani a forrásokra, és részben csak képeket találtam. Bináris ^ide 2008. január 13., 08:16 (CET)

Az Óbudai zsinagóga újraavatása kapcsán - készülve Rós hásánára

A kezdőlapon az Aktuális rovatba kitettem az Óbudai zsinagóga Szlíchótra időzített újraszentelését. Itt folytatom.

A "Magyar foglyok Buchenwaldban" szakaszban (többek között) ez szerepel:

1 "1944 nyarán 10-11 ezer magyar zsidó érkezett Birkenauból Buchenwaldba, köztük a 15 éves Kertész Imre is. [...] Az utolsók a januári halálmeneteket és többnapos vonatozást túlélve szörnyű állapotban érkeztek. Ilyen volt a tizenéves Elie Wiesel (a későbbi Nobel-békedíjas író)..."

2 Kertész Imre - szócikke szerint - 1929. november 9-én született. Így 65 éve, szabadulása napján, 1945. április 11-én valóban 15 éves múlt.

3 Elie Wiesel - szócikke szerint - 1928. szeptember 30-án született, és azonos napon szabadult, mint Kertész Imre.

4 Elie Wieselnél feltüntetésre került, hogy Nobel-békedíjas.

5 Következtetések a javításra

• Kertész Imrénél is kerüljön feltüntetésre, hogy irodalmi Nobel-díjas.
• Elie Wiselnél is kerüljön feltüntetésre az életkornak a "tizenéves" helyett, hogy 16 éves.

Az indokolt javításokat elvégzem. Ha valaki vitatja, térjünk vissza rá.

– *feridiák ^vita 2010. szeptember 6., 22:10 (CEST)

Hibák a szócikkben

A cikkben legalább egy, de inkább több téves állítás is szerepel, pl. hogy Ilse Koch-ot „1945. április 26-án kivégezték”, holott 1967. szeptember 1-jén halt meg. Át kéne nézni a szócikk tartalmát. --→ Sasuke88  ^vita 2012. március 6., 00:00 (CET)

A Holokauszt hőseiről - Gáti Ödön jubileumi évfordulói fényében

Öt nappal a felkelés és felszabadulás után (1945. április 16.)

A tábor kapuja a felirattal: Jedem das seine („Mindenkinek a magáét”)

• Közeledik az elkerülés és kivonulás ünnepe. A magyar szócikkben Pészah/Pászka ünnepe idén március 26-tól április 2-ig tart, az angol szócikkben a Passover "sunset of Monday 25 March to nightfall of Monday 1 April/Tuesday 2 April (7th day)".
• A szabadságünnepre készülve a szócikket kiegészítettük a német társlap KZ Buchenwald szócikkéből áthozott képpel, amely a túlélőkről öt nappal az 1945. április 11-i felkelés és felszabadulás után készült. Az 1945. április 16-i képen láthatók között alulról a második sorban balról a hetedik, név szerint kiemelt személy Elie Wiesel!
• Abban, hogy a Nobel-békedíjas Elie Wiesel, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre és sok-sok társuk túlélhette a szörnyű haláltábort, döntő szerepet játszottak az olyan hősök, mint a szócikkben is szereplő Gáti Ödön, aki Buchenwaldban helyettes barakkparancsnokként a gondjaira bízott 800 gyermek ellátását irányította. Katonaviselt emberként önvédelmükhöz fegyverekről is gondoskodott, melyekkel a sorsdöntő 1945. április 11-i napon felkeltek és tartották magukat addig, amíg a felszabadító amerikai csapatok elérték a tábort.
• Gáti Ödön idén kétszeresen is jubileumi évfordulós. Kerek 100 éve, 1913. augusztus 14-én született, és 35 éve, 1978. április 4-én hunyt el. 65 évnyi küzdelmes élete, benne a Buchenwaldi koncentrációs táborban játszott szerepe azon fényforrások egyike, amely a Holokauszt emléknapját, emlékévét, emlékkörét és teendőinket is segít jobban megvilágítani.--*feridiák ^vita 2013. március 11., 03:36 (CET)
  

Azt szeretném kérdezni, hogy

...biztos, hogy nem lehet találni ennél informatívabb, tárgyszerűbb visszaemlékezést a cikk illusztrálására?

„	Április 20.-án megérkeztünk Auschwitzba, ez egy pénteki este volt, másnap reggel kinyitották a kocsikat, feljött hozzánk négy csíkos ruhás lengyel häftling és ránk parancsoltak, hogy mindenki álljon fel a helyéről és szálljon ki, de semmit magával ne vigyen. Kiszállva, a férfiak és nők négyes sorban felálltak, mire megindultunk, mintegy 200 lépésnyire állott a keresztútnál két német orvos és csak úgy ránézett az emberre, aki 55 éven felül volt, az nem számított munkaerőnek, így 80% ment balra és 20% körül lehetett a munkaerők száma. Ezek mentek a jobb oldalra. Széles úton mentünk, kétoldalt bokrok voltak, az úttesten kétoldalt SS katonák állottak őrt nekiszegzett fegyverrel és mi négyesével mentünk befelé. Gyorsan kellett menni, mi együtt voltunk. Ahogy bementünk Auschwitz fürdőépületébe, levetkeztettek, lenyírták a hajunkat, azután elmentünk fürdeni, majd fehérneműt kaptunk és végül csíkos ruhát. Három nap múlva elvittek azután Buchenwaldba, ebben a transzportban 1100-an voltunk. Az útra kaptunk kenyeret, margarint és wurstot. Az utazás elég kényelmes volt, kevesen voltunk a vagonban. Újabb fürösztés után barakkokban helyeztek el bennünket, mindenkinek volt külön ágya, 600-an voltunk egy barakkban. Négyszer naponta kaptunk enni. Itt sem dolgoztunk még, csak appelt álltunk, ami abból állott, hogy naponta három órán át kellett az udvaron álldogálni.	”
– Visszaemlékezések a holokausztról. Jegyzőkönyv 522, H. S. cipész előadja a következőket:

--Villanueva ^vita 2015. július 6., 15:39 (CEST)

1100 fogoly Buchenwaldba hurcolása elég fajsúlyos történet szerintem. De természetesen számtalan visszaemlékezés fellelhető még ezen kívül. --Hello world ^vita 2015. július 7., 04:46 (CEST)

Kétségkívül. Ez az idézet, ha jól számolom, 12 mondatból áll, de ebből mindössze három tartalmaz olyan információt, ami a cikk témájával függ össze. A többi az Auschwitzi koncentrációs táborról meg az utazásról szól. Az a három mondat, ami Buchenwalddal kapcsolatos, annyit közöl, hogy mindenkinek külön ágya volt, napi négy étkezés volt, és nem kellett dolgozni, csak napi három órát "appellt állni". Honnan tudjuk, hogy ezek az állítások valóban általánosan jellemzőek voltak Buchenwaldra, vagy csak arról van szó, hogy az adott visszaemlékező – ahogy a forrásból amúgy kiolvasható – nem vált igazi táborlakóvá, csak átutazott Buchenwaldon, a transzport célja Mittelbau-Dora volt (ahol aztán iszonyúan megfingatták őket). A magyar holo-túlélők többségére, akik jártak Buchenwaldban, ez volt jellemző. Ezért érdemes még idézet formájában is nagyon óvatosan kezelni az ilyen elsődleges forrásokat. Ha mindenképpen idézetet akarunk, olyat érdemes keresni, amit valamilyen másodlagos publikáció már közölt, szelektált, értelmezett. --Villanueva ^vita 2015. július 7., 07:26 (CEST)

Az egyértelműen Auschwitzról szóló részeket kivágtam, mert nem ebbe a szócikkbe tartozik, ergo eltévedt tartalom. A forrás minőségének és minősítésének kérdésébe nem kívánok belefolyni, de másik táborban történt dolgokat irreleváns ebben a szócikkben tárgyalni. Más lenne, ha mondjuk valamiféle összehasonlításról volna szó, de jelenleg nem ez a helyzet. A kivett rész – ha szükséges – az Auschwitzi koncentrációs táborról szóló szócikkben elhelyezhető. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. július 7., 08:31 (CEST)

Nem egészen értem, hogy miért fontos az Auschwitzban történt eseményeket beleerőltetni ebbe a szócikkbe, de Hello world szerkesztőtárs nagyon erőlteti, hogy benne legyen. Én részemről megtettem, amit a tudtam, hogy ide nem való információk ne szerepeljenek itt, ennél többet nem áll sem szándékomban, sem érdekemben tenni. Csak jelzem, hogy ennek így nem sok értelme van. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. július 7., 09:15 (CEST)

Most két visszaemlékezés idézet erősíti egymást, szerintem ez jó, illusztrálja a KZ táborok közötti transzportrendszer működését és a szörnyű tábori körülményeket két férfi élményei alapján. Kellene még egy női rab élményanyaga is, de ennél többet már nem tudok tenni a cikkért. --Hello world ^vita 2015. július 7., 09:23 (CEST)

Köszönjük áldozatos munkádat. A cikk már most tökéletes, bár még mindig bele lehet zsúfolni pár képet meg idézetet. --Villanueva ^vita 2015. július 7., 10:13 (CEST)

Köszönöm segítő és elismerő szavaidat, remélem esztétikai kérdésekben nem kell rászorulnom a segítségedre sohasem. --Hello world ^vita 2015. július 7., 12:22 (CEST)