Victoria (Ausztrália)
| Victoria | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Melbourne | ||
 d. sz. 36° 51′ 15″, k. h. 144° 16′ 52″36.854167°S 144.281111°EKoordináták: d. sz. 36° 51′ 15″, k. h. 144° 16′ 52″36.854167°S 144.281111°E | |||
| Államforma | |||
| Hivatalos nyelv | ausztráliai angol | ||
| Királyi gyarmat | 1851. július 1. | ||
| Önkormányzat | 1855. november 23. | ||
| Ausztrál szövetségi állam | 1901. január 1. | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 6 865 400 fő (2023. szept. 30.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület |
| ||
| Időzóna | (UTC) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Victoria témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Victoria állam Ausztrália második legnépesebb állama. A kontinens dél-délkeleti részén helyezkedik el. Területét Új-Dél-Wales határolja északról, Dél-Ausztrália nyugatról és a Tasman-tenger délről. Victoria legnagyobb városa és egyben fővárosa Melbourne. Az állam lakosságának 70%-a lakik a városban. Egyéb főbb regionális központok az államban Geelong, Ballarat, Bendigo, Shepparton, Mildura, Warrnambool és Latrobe Valley.
Victoriát, akárcsak Queenslandet („a királynő földje”), Victoria királynőről nevezték el.
2012. június 20-án 5,3-as erősségű földrengés volt az államban, mely a valaha itt bekövetkezett legerősebb rengés volt.[2]
Történelem
[szerkesztés]A mai Victoria állam területén az első települést 1803-ban alapították. Akkor az volt a cél, hogy elkerüljék a franciák esetleges észrevétlen behatolását.
A mai legnagyobb várost, Melbourne-t 1835-ben alapították. Ekkoriban kezdődött a lakosság komolyabb növekedése. Önálló, Új-Dél-Wales-től független gyarmattá 1851-ben szervezték. Még ebben az évben aranyat találtak a gyarmat területén. Az 1851-1860 közötti évtizedben innen került ki a világ aranytermelésének harmada. Ugyanebben az évtizedben a lakosság meghétszereződött és meghaladta a félmilliót. Bevándorlók az egész világból érkeztek, de különösen sokan Írországból és Kínából. Az életkörülmények nehezek és egészségtelenek voltak. 1854-ben egy tífuszjárvány ezer embert ölt meg. 1857-ben fegyveres lázadás tört ki, amit brit csapatok vertek le. Ezután reformokat hajtottak végre, amelyek jelentősen enyhítették a feszültséget.
Melbourne ezekben az években lett Ausztrália és Új-Zéland pénzügyi központja. Ezt a szerepét a 20. században is megőrizte. Ausztrália Államszövetség megalakulása után, 1901-től 1927-ig, mialatt Canberra épült, Melbourne volt Ausztrália ideiglenes fővárosa. Ekkoriban nem csak főváros volt, de Ausztrália legnagyobb városa is Melbourne volt.
Kormányzat
[szerkesztés]Victoria állam kormányzati rendszere a westminsteri rendszeren alapul Ausztrália szövetségi alkotmányos monarchikus államformáján belül. A törvényhozó hatalom a victoriai parlamenté, amely a mindenkori uralkodót képviselő kormányzóból és a kétkamarás törvényhozásból áll. A Törvényhozó Gyülekezet, a parlamenti alsóház 88 képviselőjét négyévente a nép választja egyéni választókerületekben. A Törvényhozó Tanács, a felsőház 40 képviselőjét a nép választja egyszeri átruházható szavazati rendszerben. A parlament Melbourne-ben ülésezik.[3][4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2024. június 2., https://www.abs.gov.au/statistics/people/population/national-state-and-territory-population/sep-2023
- ↑ Index - Külföld - 5,3-as földrengés rázta meg Ausztráliát. Index.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
- ↑ A New Electoral System for Victoria's Legislative Council. Parliament of Victoria. (angolul) Melbourne (2010. május 24.) (Hozzáférés: 2020. július 3.)
- ↑ Victoria's Parliamentary History. Parliament of Victoria. (angolul) Melbourne (2019. február 15.) (Hozzáférés: 2020. július 3.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Szövetségi államok |  | |
|---|---|---|
| Territóriumok | ||
| Tengeren túli területek | ||
