Venyera–11

Venyera–11
A Venyera–11 leszállóegysége
Ország	Szovjetunió
Küldetés típusa	leszállás
Küldetés
Célégitest	Vénusz
Indítás dátuma	1978. szeptember 9.
Indítás helye	Bajkonuri űrrepülőtér
Hordozórakéta	Proton hordozórakéta
A Wikimédia Commons tartalmaz Venyera–11 témájú médiaállományokat.

A Venyera–11 (cirill betűkkel: Венера–11) szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak. Az NPO Lavocskin vállalat tervezte és építette.

Küldetés

1978. szeptember 9-én a bajkonuri űrrepülőtér egy Proton hordozórakéta segítségével, három nappal előbb indították a Vénusz további kutatására, mint a Venyera–12-t. A Vénusz közelében kettévált, a szállító/keringő egység mesterséges holddá vált, segítve az adattovábbítást, műszereinek segítségével a Vénusz környezetének vizsgálatát. A leszállóegység megkezdte tudományos munkáját.

Jellemzői

Méretét, szerkezetét és feladatát tekintve megegyezik a Venyera–12-vel. Külső felépítése, műszerezettsége azonos a Venyera–9-el. Tömege a kedvezőbb indítási ablak miatt 800 kilogrammal kevesebb, 4200 kilogramm. Műszerezettségét az elődökhöz képest továbbfejlesztették. A gamma-detektort szovjet–francia együttműködésben készítették. A leszállóegység hétféle műszert szállított. Simán elérte a felszínt, másfél órán át közvetítette méréseinek adatait.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5