Venyera–5

Venyera–5
Ország	Szovjetunió
Küldetés
Célégitest	Vénusz
Indítás dátuma	1969. január 5.
Megérkezés	1969. május 16.
Az űrszonda
Tömeg	1130 kg

A Venyera–5 a szovjet Venyera-program ötödik űrszondája volt. A szovjet Vénusz-szonda leszálló egysége méréseket végzett a bolygó éjszakai oldalának légkörében. Feladata megegyezett a korábbi, Venyera–4 jelzésű űrszonda küldetésével.

A leszálló egység

A Venyera-4 mérései alapján a leszálló egységet megerősítették, így az egész űrszonda tömege 1130 kg-ra nőtt. A megerősítés miatt a leszálló egység 2,7 MPa elviselésére is alkalmas lett. Ejtőernyőjét kisebbre tervezték elődeinél, hogy a leszállás gyorsabban történjen. Műszereit a pontosság növelése érdekében továbbfejlesztették.

A küldetés eredménye

Az űrszondát 1969. január 5-én indították. Mivel pályája 25 ezer km-rel elkerülte volna a Vénuszt, ezért a Földtől 15,5 millió km távolságban pályakorrekciót hajtottak végre. 131 napi repülés után 1969. május 16-án 7 óra 1 perckor belépett a Vénusz légkörébe. A Vénusztól 37 ezer km-re leválasztott leszálló egységet először a légkör, majd az ejtőernyő fékezte. Leereszkedés közben a légköri mérések 53 percen keresztül tartottak. 17 km-re a felszíntől megszakadt a kapcsolat a leszálló egységgel. Ennek oka az volt, hogy a külső nyomás elérte a 2,7 MPa-t, amit az egység már nem volt képes elviselni.

Az eredmények felhasználása

A Venyera–5 és Venyera–6 űrszondák közös küldetésükön több mint 70 légnyomás- és 50 hőmérsékletmérést végeztek. Méréseikből adiabatikus változást feltételezve az következett, hogy a Vénusz felszínén 500+-60 °C a hőmérséklet, 10+-4 MPa a légnyomás. Ezen adatokat felhasználva vált lehetővé olyan szondák tervezése, melyek képesek voltak leszállni a bolygó felszínén.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai/Zrínyi. 1984. ISBN 963 326 544 4