Proton hordozórakéta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Proton rakéta indítása Bajkonurból a Zvezda modullal

A Proton, korábbi jelzése UR–500 vagy D–1 szovjet-orosz hordozórakéta, amely 1965-től van használatban és ma az egyik legerősebb hordozórakéta. Kereskedelmi indításait az International Launch Services végzi.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A Proton kezdetben egy "szuper ICBM" volt, amelyet 10 megatonnás vagy nagyobb nukleáris robbanótöltetek indítására terveztek 12000 km távolságra. Vlagyimir Cselomej vezetése alatt álló tervezőiroda fejlesztette ki mint mint a szovjet holdprogram egyik lehetséges hordozórakétáját. Egy Zond űrhajót indíthattak volna vele a Holdhoz két emberrel a fedélzetén. A holdprogram másik rakétája a Szergej Koroljov vezetésével tervezett N1. Az amerikai Saturn V programjának befejezése után a Proton 1987-ig, az Enyergija rakéta első repüléséig a világ legerősebb, szolgálatban lévő hordozórakétája volt. Először 1965. március 10-én indították a Proton-1 kozmikus sugárzást vizsgáló műholddal.

1965 és 1970 között a Protonnak sok indítása kudarccal végződött, de a tökéletesítés után ez az egyik legmegbízhatóbb nehézrakéta. A 300 indításnak 96%-a sikeres volt. Protonnal indították a személyzet nélküli Zond repüléseket a Holdhoz, több űrszondát a Holdra (Luna–24), a Marsra (Fobosz, Marsz–8) és a Vénuszra (Venyera, Vega) a négy fokozatú D-1e változattal, a Szaljut űrállomásokat, a Mir űrállomás központi modulját és a Nemzetközi Űrállomás Zarja és Zvezda modulját. Az utóbbi években több kereskedelmi műholdat indított az International Launch Services közvetítésével.

2006. március 1-jén egy Proton-M nem tudta tervezett pályára állítani az Arabsat-4A műholdat. A felső fokozat korán leállt és a műhold nem érte el a geostacionárius pályát. A vizsgálat azt mutatta, hogy egy idegen részecske került a felső fokozat oxidáló rendszerében. A változtatások után a Proton-M 2006. augusztus 5-én sikeresen indította az európai Hot Bird-8-at.[1]

2011. augusztus 18-án a Briz-M végfokozat hibája miatt nem sikerült tervezett pályára állítania a Protonnak az Express AM-4 távközlési műholdat. A hibát hamar megkapták, így következő indításokat időben el tudják végezni [2].

Leírás [szerkesztés]

A Protont aszimmetrikus dimetil-hidrazin (UDMH) és nitrogén-tetroxid (N2O4) hajtja. Ezek hipergol hajtóanyagok, nincs szükség gyújtórendszerre. Átlagos hőmérsékleten tárolják, ezért alacsony hőmérsékletet tűrő komponensekre sincs szükség, a rakéta hosszú ideig állhat indítóállványon a hajtóanyag elpárolgása nélkül. Hátrány, hogy nagyon mérgező és különleges kezelést igényel.

Változatok [szerkesztés]

Proton–K [szerkesztés]

A Proton-K (8K82K) fokozatai:

Fokozat Proton K-1 Proton K-2 Proton K-3 Proton 11S824
Teljes tömeg 450 510 kg 167 828 kg 50 747 kg 13 360 kg
Üres tömeg 31 100 kg 11 715 kg 4 185 kg 1 800 kg
Tolóerő 10 470 kN 2 399 kN 630 kN 83 kN
Isp 316 mp (3.10 kN·s/kg) 327 mp (3.21 kN·s/kg) 325 mp (3.19 kN·s/kg) 346 mp (3.39 kN·s/kg)
Égési idő 124 mp 206 mp 238 mp 470 mp
Isp(sl) 267 mp (2.62 kN·s/kg) 230 mp (2.26 kN·s/kg)
Átmérő 4.15 m 4.15 m 4.15 m 3.70 m
Fesztáv 7.4 m
Hossz 21.2 m 14.0 m 6.5 m 5.5 m
Hajtóanyag N2O4/UDMH N2O4/UDMH N2O4/UDMH LOX/Kerazin
Hajtóművek 6 x RD-253-11D48 4 x RD-0210 1 x RD-0212 1 x RD-58
Egyéb jelzés 8S810K 8S811K 11S824, Block D, D-1e

Proton-M [szerkesztés]

Proton-M
Magasság: 53 méter
Átmérő: 7.4 méter
Tömeg: 712 800 kg
Fokozatok: 4
Tolóerő: 965 580 kgf
9 469.1 kN

A Proton-M a legújabb változat, 3–3,2 tonnát állíthat geostacionárius pályára, 5,5 tonnát átmeneti geostacionárius pályára, 22 tonnát alacsony Föld körüli pályára 51,6° hajlással, amely a Nemzetközi Űrállomás (korábban a Mir) pályája.

A D rakéta-végfokozatot Briz–M-re cserélték. Csökkentették az alsó fokozatok szerkezeti tömegét, növelték a tolóerőt és a hajtóanyag is teljesen elhasználódik (nem szennyezi a fokozat becsapódási helyét).
A Proton-M fokozatai:

Fokozat Proton KM-1 Proton K-2
8S811K
Proton K-3 Proton KM-4
Briz-M
Teljes tömeg 450 400 kg 167 828 kg 50 747 kg 22 170 kg
Üres tömeg 31 000 kg 11 715 kg 4 185 kg 2 370 kg
Tolóerő 1 074 000 kgf 244 652 kgf 64 260 kgf 2000 kgf
Isp 317 mp 327 mp 325 mp 326 mp
Égési idő 108 mp 206 mp 238 mp 3000 mp
Isp(sl) 285 mp 230 mp 230 mp
Átmérő 7.40 m 4.15 m 4.15 m 2.50 m
Fesztáv 7.40 m 4.15 m 4.15 m 4.10 m
Hossz 21.0 m 14.0 m 6.5 m 2.61 m
Hajtóanyag N2O4/UDMH N2O4/UDMH N2O4/UDMH N2O4/UDMH
Hajtóművek 6 x RD-253-14D14 4 x RD-0210 1 x RD-0212 1 x S5.98M

Indítási napló (nem teljes) [szerkesztés]

Változat, végfokozat Dátum, időpont (GMT) Starthely Teher, megrendelő Eredmény Megjegyzés
Proton-M, Briz–M 2009. február 11. 01:03 Bajkonur Ekszpressz-AM44, Ekszpressz-MD1 Sikeres[3]
Proton-M, Briz–M 2009. május 16. Bajkonur ProtoStar II Sikeres[4]
Proton-M, Briz–M 2009. május 16. Bajkonur ProtoStar II Sikeres[4]
Proton-M, Briz–M 2009. augusztus 11. Bajkonur AsiaSat–5 Sikeres[5]
Proton-M, Briz–M 2009. szeptember Bajkonur Nimiq–5 [5]
2009. szeptember Bajkonur GLONASZSZ műhold [5]
2009. Bajkonur MSV–1
2009. Bajkonur Arabsat 5B
Proton-M, Briz–M 2009. december 29. 01:22 CEST Bajkonur Arabsat 5B
Proton-M, Briz–M 2010. február 12. 01:39 CEST Bajkonur Intelsat 16 Sikeres[6]
Tervezett indítások
2011. Bajkonur Multipurpose Laboratory Module, European Robotic Arm

Források [szerkesztés]

  1. [1]
  2. A Proton rakéták újból zöld utat kaptak
  3. Frey, Sándor: Két orosz távközlési műhold indult. Űrvilág.hu, 2009. február 12. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  4. ^ a b Frey, Sándor: Ázsiai televíziós műsorszóró hold indult. Űrvilág.hu, 2009. május 17. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
  5. ^ a b c Frey, Sándor: Ázsiai távközlési hold indult Proton rakétával. Űrvilág.hu, 2009. augusztus 13. (Hozzáférés: 2009. augusztus 13.)
  6. Zak, Anatolij: Proton UR-500 (angol nyelven). RussianSpaceWeb.com. (Hozzáférés: 2010. február 12.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Proton hordozórakéta témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak [szerkesztés]

Külföldi oldalak [szerkesztés]