Vatikáni Könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Melozzo da Forlì 001.jpg

A Vatikáni Könyvtár (latinul Biblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára, jelenleg a Vatikánban található. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, de valójában sokkal régebben. 2007. júliusától felújítási munkák zajlottak az épületen, ezek 2010-ben fejeződtek be.

Történelmi korszakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyvtár történetét 5 korszakra szokás bontani:

  • Pre-Lateráni - a könyvtár első évei, a Lateráni Palotába való áthelyezése előtt
  • Lateráni - a Lateránban volt a könyvtár. Ez a 13. század végén ért véget, VIII. Bonifác uralkodásával.
  • Avignoni - az az időszak, amikor a pápák Avignonban székeltek (VIII. Bonifác halálától az 1370-es évekig)
  • Pre-Vatikáni - 1370-től 1446-ig a könyvtár egyes darabjai Avignonban, Rómában, és más helyeken voltak.
  • Vatikáni - 1448-tól tart, a könyvtár újra egyesült, a Vatikánban van

Alapítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

V. Miklós pápa alapította meg a Vatikánban 1448-ban 350 görög, latin, és héber nyelvű kódexszel. A Bibliotheca Apostolica Vatcana-t csak 1475-ban alapították meg.

Amikor Bartolomeo Platina, az első könyvtáros leltárt készített 1481-ben, a könyvtár 3500 darabot tartalmazott. Akkoriban ez volt a nyugati világ legnagyobb könyvtára. 1587 körül V. Szixtusz pápa megbízta Domenico Fontana-t egy könyvtárépület megépítésére, a könyvtár ezt az épületet használja most is.

Hagyatékok és beszerzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyvtár néhány nagy hagyatékkal és beszerzéssel bővült a századok során.

1623-ban I. Miksa bajor herceg a heidelbergi Palatine Könyvtárat, amely 3500 kéziratot tartalmazott, adta a könyvtárnak, hálából XV. Gergely pápa politikai segítségéért. (Mert támogatta őt a harcban a protestánsokkal szemben a választói helyért.) Ebből az anyagból 39 darab előbb Párizsba, majd 1815-ben visszakerült Heidelbergbe. A Palatine Könyvtár máig a vatikáni könyvtárban van.

1657-ben a az urbinói hercegek kéziratai is a Vatikánba kerültek. 1661-ben a görög tudós Leo Allatius könyvtáros lett.

Jelenlegi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sixtus-terem

Jelenleg a könyvtár 75 000 kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyvet, ebből 8 500 ősnyomtatvány. A Vatikáni Titkos Levéltár a XVII. század elején választódott le, 150 000 darabja van.

A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Prokopiosz által írt Titkos történet-et 1623-ban a könyvtárban fedezték fel, és adták ki.

A Vatikáni Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon kutathatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és a kutatásához szüksége van a könyvtár anyagára.

Főkönyvtárosok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatikáni Könyvtár témájú médiaállományokat.