Vaszilij Grigorjevics Zajcev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszilij Grigorjevics Zajcev
Született 1915. március 23.
Jelenyinka,  Orosz Birodalom
Meghalt 1991. december 15. (76 évesen)
Kijev,  Ukrajna
Nemzetisége orosz
Fegyvernem mesterlövész
Szolgálati ideje 1937–1945
Rendfokozata százados
Csatái második világháború
sztálingrádi csata
Kitüntetései

Hero of the USSR.png Szovjetunió Hőse
Order of Lenin ribbon bar.png Lenin-rend
Order of Red Banner ribbon bar.png Vörös Zászló érdemrend (2x)
Order gpw1 rib.png Nagy Honvédő Háború érdemrendje
ValourRibbon.png Bátorságért érdemrend
100 lenin rib.png Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójára érdemrend
Defstalingrad.png Sztálingrád Védelméért emlékérem
POL Medal za Zwycięstwo nad Niemcami w Wielkiej Wojnie Ojczyźnianej 1941-1945 BAR.svg Németország legyőzéséért emlékérem
20 years of victory rib.png Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem huszadik évfordulójára 1941-1945 emlékérem
30 years of victory rib.png Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem harmincadik évfordulójára 1941-1945 emlékérem
40 years of victory rib.png Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem negyvenedik évfordulójára 1941-1945 emlékérem
30 years saf rib.png 30 éves a Vörös Hadsereg és a haditengerészet emlékérem
40 years saf rib.png 40 éves a szovjet fegyveres erő emlékérem
50 years saf rib.png 50 éves a szovjet fegyveres erő emlékérem
60 years saf rib.png 60 éves a szovjet fegyveres erő emlékérem
70 years saf rib.png 70 éves a szovjet fegyveres erő emlékérem

Soviet Guards Order.png Szovjet Gárda rend

Vaszilij Grigorjevics Zajcev százados (oroszul: Васи́лий Григо́рьевич За́йцев) (1915. március 23. - 1991. december 15.) szovjet mesterlövészként vett részt a második világháborúban. Elsősorban a Vörös Hadsereg katonájaként a sztálingrádi csata alatt, 1942. november 10. és december 17. között véghezvitt tettei miatt vált ismertté. Ezen időszakban a szovjet források szerint 225 német (vagy velük szövetséges) katonát és tisztet ölt meg, köztük 11 mesterlövészt. November 10-ét megelőzően már 42 ellenséges katonát lőtt agyon egy normál Moszin–Nagant puskával. 1942 novembere és 1943 januárja között 242 igazoltan halálos találata volt, a tényleges szám még ennél is magasabb lehetett. Ekkorra már tiszt lett, alhadnagyi rendfokozatot viselt.[1]

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zajcev Jelenyinkában, az Urál hegységben született. Vezetékneve és az orosz „nyúl” szó (zajac) azonos tőből fakad. 4 éves korától nagyszülei nevelték, mert szülei eltűntek a sztálini tisztogatások idején. Nagyapjával gyakran jártak vadászni, puskával lőni is tőle tanult meg. Már gyerekként is pontosan kellett céloznia, mert a lőszer drága volt. Később egy magnyitogorszki műszaki középiskolában tanul. 1937-től az Orosz Haditengerészetnél szolgált. A part menti összecsapásoknál felfedezték kiváló lövészi képességeit. 1942-ben kérelmezte áthelyezését a frontra, a 62. hadsereg 284. gyalogoshadosztályának 1047. gyalogezredébe került.

Háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztálingrádban gyors sikereket ért el, 10 nap alatt 42 német katonát lőtt le. Az oroszok egy vegyi üzemben mesterlövész-képzést indítottak Zajcev vezetésével. Az általa kiképzett lövészeket „zajcsatának” becézték (nyulacskák), és több mint 3000 ellenséges katonával végeztek.

Zajcev 1943 januárjáig szolgált, amikor egy felrobbanó akna megsebesítette a szemét. A neves Filatov professzor meggyógyította, Zajcev pedig visszatért a frontra. A háború végén a Dnyeszter folyónál szolgált századosi rangban. A harcokban nyújtott teljesítményéért megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, a Lenin-rendet, a Vörös Zászló érdemrendet kétszer, a Nagy Honvédő Háború érdemrendjét, kitüntették a Sztálingrád védelméért emlékéremmel és a Németország felett aratott győzelem érdeméremmel.

Vaszilij Grigorjevics Zajcev sírja Volgográdban

A háború után egy kijevi textilüzem élére került és itt a városban maradt egészen 76 éves korában bekövetkező haláláig.

Legenda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német hadvezetést aggasztotta az orosz lövészek hatékonysága, és állítólag egy német mesterlövészt, Heinz Thorvaldot, az SS zosseni kiképzőiskolájának vezetőjét hívták Sztálingrádba, hogy vadássza le Zajcevet, aki erről a tervről maga is tudomást szerzett. A két katona négy napig próbálkozott a másik megölésével, végül Zajcev járt sikerrel. A történet szerint egymáshoz közeli leshelyeken feküdtek, de nem tudták, hol van a másik. Először Thorvald próbálkozott egy lövészcsellel, ásóval egy sisakot emelt ki a rejtekből, a másik rálőjön, és felfedje pozícióját, de Zajcev nem ugrott be. Végül, 2 nap várakozás után Zajcev ismételte meg a trükköt, ezúttal egy kesztyűvel. A fáradt Thorvald tüzelt, Zajcev társa pedig hangosan jajgatni kezdett, mintha eltalálták volna. Thorvald nem tudta, hogy ketten vannak, kidugta a fejét a fedezékből, Zajcev pedig homlokon lőtte a német mesterlövészt.

Nagy valószínűséggel ezt a történetet propagandacélból terjesztették, és emiatt került Zajcev emlékirataiba, mert a német hadsereg nem tartott nyilván Heinz Thorvald nevű mesterlövészt.[2]

Valószínűleg ez a párbaj nem, vagy nem így történt meg, esetleg Zajcev és egy ügyes német lövész vadászhattak egymásra. A szovjet propaganda és a történet mégis alapot adott arra, hogy a Paramount Pictures Jean-Jacques Annaud rendezése mellett elkészítse az Ellenség a kapuknál című háborús filmjét. Egyébként Heinz Thorvald puskájának távcsöve, mely állítólag Zajcev legféltettebb hadi trófeája volt, ma is ki van állítva a Moszkvai Hadtörténeti Múzeumban.[3]

2006. január 31-én Vaszilij Zajcevet teljes katonai tiszteletadás mellett újratemették a Mamajev-kurgánon álló emlékműnél. Utolsó kívánsága volt, hogy Sztálingrád védőinek emlékhelyére temessék. Koporsóját az emlékmű mellé helyezték, amelyen Zajcev híres mondata olvasható: „Nem volt helyünk a Volgán túl.”

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Зайцев Василий Григорьевич (orosz nyelven). warheroes.ru. (Hozzáférés: 2010. november 13.)
  2. Thorvald and/or Konig (angol nyelven). snipercentral.com. (Hozzáférés: 2010. november 13.)
  3. Ellenség a kapuknál (magyar nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. november 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszilij Grigorjevics Zajcev témájú médiaállományokat.