Vasas-szakadéki 4. sz. barlang
| Vasas-szakadéki 4. sz. barlang | |
 | |
| A Vasas-szakadéki 4. sz. barlang bejárata | |
| Hossz | 25 m |
| Mélység | 15 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 15 m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Szentendre |
| Típus | tektonikus |
| Barlangkataszteri szám | 4900-28 |
| Elhelyezkedése | |
 Vasas-szakadéki 4. sz. barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 00″, k. h. 19° 00′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 00″, k. h. 19° 00′ 34″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vasas-szakadéki 4. sz. barlang témájú médiaállományokat. | |
A Vasas-szakadéki 4. sz. barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang. A Visegrádi-hegység hatodik leghosszabb barlangja.
Leírás
A barlang a Visegrádi-hegységben, Szentendrén helyezkedik el. Kb. 200 m-re van a Vasas-szakadék hasadékrendszerében lévő Vasas-szakadéki 1. sz. barlangtól kelet felé. Közvetlenül a turistaút mellett nyílik. Megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél. Andezittufában és andezittufa agglomerátumban alakult ki a hasadékbarlang. Telente a mélyedés, amelyben található erősen gőzölög. A barlangot jelenleg nem lehet bejárni, mert a bejárati aknájában a gerendák és a törmelék egy dugót alkotnak. A hossza körülbelül 25 méter volt, a legmélyebb pontja pedig 15 méter mélyen helyezkedett el. A jellege hasonlított a főhasadék barlangjaihoz.
Előfordul irodalmában Kőhegyi-barlang (Balogh, Tímár 1956), Kő-hegyi-barlang (Eszterhás 1989), Kőhegyi barlang (Bertalan 1976), Vasas hasadék barlangja (Bertalan 1976), Vasas-hasadék melletti beszakadás, Vasas-szakadék IV.sz. barlang (Eszterhás 1993), Vasas-szakadék barlangja, Vasas-szakadék előtti-barlang, Vasas-szakadéki 4. sz. barlang, Vasas-szakadék melletti barlang (Eszterhás 1989) és Vasas-szakadék üregei neveken is.
Kutatástörténet
Az 1956. évi Természetjárásban az olvasható, hogy a Vasas-szakadéktól dél–délnyugati irányban helyezkedik el a barlang. Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz szerint a Vasas-szakadék barlangja a Vasas-szakadék Ny-i, meredeken lejtő végében található és 15 m hosszú a mindkét végén nyitott hasadékbarlang, amely eredetileg felül nyitott sziklahasadék volt, de a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetet alakított ki.
Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Kőhegyi barlang. A Kő-hegy É-i oldalában, a Vasas-szakadék Ny-i (Csepel-forrás felőli) végében, a kocsiúttól néhány m-rel magasabban van szűk bejárati lyuka. A barlang kb. 20 m hosszú és 6–8 m mély. Csúszásos hasadéküreg, amely egy folyosóból áll. A folyosóhoz 4 mellékág csatlakozik. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.
A Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Vasas hasadék barlangja. A Kő-hegy sziklás Ny-i oldalában, a Sándor-forrás felé vezető turistaút felett van bejárata. K-nek néző, 33 m hosszú nyitott szakadék Ny-i végében található a bejárat. A barlang 23 m hosszú és 1 m széles. Andezitagglomerátumban jött létre a csúszási hasadékbarlang. Veszélyes barlang, ezért bejáratához figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.
Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között két barlang. Az egyik barlangnak Kőhegyi-barlang, a másik barlangnak Vasas-szakadéki-barlang a neve. Térképen van feltüntetve helyük.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék melletti barlang andezitbreccsában alakult ki és 15 méter hosszú, 10 méter mély. A 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Kő-hegyi-barlang andezittufában alakult ki és ismeretlen méretű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
1989 tavaszán a MÁFI Barlangkutató Csoportja tárta fel, kutatta át és írta le a barlangot. A barlangot és környezetét felmérték. A felfedezést a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak közölték. További feltárómunkát viszont nem végeztek, mivel még jelentős befektetett munkával sem lehetett volna eredményt elérni. Dénes György 1991-ben írt a Vasas-szakadék három barlangjáról. A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a Kő-hegyi-barlang (Szentendre) 20 m hosszú és 8 m mély.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kézirat szerint a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék IV.sz. barlang andezitbreccsában jött létre, 15 méter hosszú és 15 méter mély. A Vasas-szakadék melletti barlang andezitbreccsában jött létre, 15 méter hosszú és 10 méter mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 30. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja a Vasas-szakadék IV.sz.barlang (Pomáz). Andezitbreccsában alakult ki, 15 m hosszú és 15 m mély. Magyarország 31. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja a Vasas-szakadék melletti barlang (Pomáz). Andezitbreccsában alakult ki, 15 m hosszú és 10 m mély. 1996-ban Eszterhás Istvánék írtak a barlangról.
A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlang a barlanggal foglalkozó 13 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 7. leghosszabb barlangja a 25 méter hosszú és 15 méter mély Vasas-szakadék IV. sz. barlangja. Atektonikus csuszamlás hozta létre. A szentendrei Cseresznye-hegyen hasonlóak a barlangképződés feltételei, mint a Disznós-árok északi oldalában. A felszínen lévő durva andezitagglomerátum itt agyagos andezittufára települt, majd a rétegek észak felé megdőltek és az alkalmasint átázó andezittufán a fedő rétegek meg-megcsúsznak. A lejtőn csúszó agglomerátumban 70–100 méteres, egymással párhuzamos, illetve ezeket kisebb-nagyobb szögben keresztező hasadékok jöttek létre.
Ezek a hasadékok több helyen felül összezáródtak, így bennük egymás közelében három atektonikus hasadékbarlang, a Vasas-szakadék I. sz. barlangja, a Vasas-szakadék II. sz. barlangja és a Vasas-szakadék III. sz. barlangja található. A Vasas-szakadék IV. sz. barlangja körülbelül 200 méterre keletre van a Vasas-szakadéki 1. sz. barlangtól. Légmozgás kevés barlangban, leginkább a nagy barlangokban, például a Vasas-szakadék barlangjaiban tapasztalható. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.
Irodalom
- Aradi Zoltán: Jelentés a Denevér Barlangkutató Csoport 1967. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1968. február 14. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Balogh – Tímár József: A Kőhegyi-barlang. Természetjárás, 1956. május. (2. évf. 5. sz.) 18. old.
- Bertalan Károly: Magyarország nem karsztos eredetű barlangjai. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1958. január–június. 20. old.
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 154. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 51. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról. Kapolcs, 1994. 63. old.
- Eszterhás István: Jelentés a XII. Vulkánszpeleológiai Táborról. MKBT Műsorfüzet, 1996. szeptember–október. 10. old.
- Eszterhás István: Magyarország pszeudokarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 162. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 66., 120., 123. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 244–245., 245., 246., 249–250., 255., 260. old.
- Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 296. old.
- Mezei Iván – Páli Tivadar: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1955. (Második, bővített kiadás.) 27., 95., 99. old.
- Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 34. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.)
- Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, 1991. 45. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet – 26–46. old. – Dénes György írta.) (Barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját.)
- Sásdi László: Hírek. MKBT Műsorfüzet, 1989. május–június. 9. old.
- Sásdi László összeáll.: A MÁFI Barlangkutató Csoport 1989. évi jelentése. Kézirat, 1990. 2., 8., 45. old. és a 3.2.1., 3.2.2., 3.2.3., 3.2.4. ábrák. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 101. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 82. old.
További irodalom
- Eszterhás István: Vulkánszpeleológia. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tanfolyami jegyzete. Budapest, 1994. 49 old.
