Vasas-szakadék kis ürege
| Vasas-szakadék kis ürege | |
| Hossz | 3,3 m |
| Mélység | ? m |
| Magasság | 1,4 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Szentendre |
| Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
| Típus | atektonikus eredetű |
A Vasas-szakadék kis ürege a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Szentendre területén található üreg.
Leírás
A Vasas-szakadék látható főhasadékától észak felé, túl a turistaúton, a lejtő kőtörmelékes, kőgörgeteges oldalában van. A Vasas-szakadéki 2. sz. barlangtól körülbelül 30 méterrel északra nyílik.
A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél.
Az üreg egy legurult és felhasadt nagyobb görgetegben keletkezett úgynevezett atektonikus üreg.
Ez egy kis méretű, hasadékjellegű, lejtős átmenőüreg. A teljes hossza 3,3 méter, a legnagyobb magassága 1,4 méter. A keleti bejárata 40 centiméter széles, 70 centiméter magas és háromszög formájú. A nyugati, alsó bejárat 25 centiméter széles és 60 centiméter magas. Előfordul irodalmában Vasas-szakadék alsó barlangja néven is.
Kutatástörténet
Az üreget 1996-ban Eszterhás István írta le és térképezte fel. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel az üreg az üreggel foglalkozó 1 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei barlang, amely 3,3 méter hosszú és 1,4 méter magas.
Irodalom
- Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 66., 120., 123., 131. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 260. old.
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 101. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
