Vas(III)-szulfát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vas(III)-szulfát
Síran železitý.JPG
Más nevek ferri-szulfát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10028-22-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Fe2(SO4)3;
Fe2(SO4)3·5H2O; Fe2O12S3·9 H2O
Moláris tömeg 399,87 g/mol (vízmentes)
Megjelenés fehér kristályok
Sűrűség 3,097 g/cm3 (18°C-on)
2,1 g/cm3 (nonahidrát) [1]
Olvadáspont 480°C (bomlik); a nonahidrát 175°C-on leadja a kristályvizét [1]
Oldhatóság (vízben) Rossz (vízmentes); 4,400 g/l (nonahidrát)[1]
Oldhatóság (etanol) Rossz
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn) [1]
R mondatok R22, R36/37 [1]
S mondatok S26 [1]
LD50 3250 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Vas(III)-klorid
Vas(III)-nitrát
Rokon vegyületek Vas(II)-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A vas(III)-szulfát (Fe2(SO4)3) a vas kénsavval alkotott sója, szulfátja. Benne a vas oxidációs száma +3. Sárgásfehér színű por. Erősen higroszkópos. Vizes oldatban nagy mértékben hidrolizál, a hidrolízis során kolloid vas(III)-hidroxid oldat keletkezik. A képződő oldat barna színű.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozitívabb jellemű fémek (például magnézium, cink, kadmium) hatására vas(II)-szulfáttá redukálódik. Vas(II)-szulfáttá redukálja a vas is.

\mathrm{Fe_2(SO_4)_3 + Fe \rightarrow 3 \ FeSO_4}

Bizonyos fémek (például réz, kalcium, ón, ólom, higany) szulfidjait oldja. A folyamat során kén válik ki és a vas(III)-szulfát vas(II)-szulfáttá redukálódik.

\mathrm{CuS + Fe_2(SO_4)_3 \rightarrow 2 \ FeSO_4 + CuSO_4 + S}

Kettős sókat alkot sok fém szulfátjával, ezek közül a vastimsók a legjelentősebbek. Ha kevés vizet kevernek vízmentes vas(III)-szulfáthoz, kristályvizes vas(III)-szulfáttá alakul és a gipszhez hasonlóan szilárdul meg.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vas(III)-szulfátnak többféle hidrátja is megtalálható a természetben ásványként. Ilyen például a 10 molekula kristályvízzel kristályosodó quenstedtit, ami monoklin kristályokat alkot. A coquimbit kilenc molekula kristályvízzel kristályosodik, kristályszerkezete romboéderes. Az ihleit narancssárga színű ásvány, 12 molekula kristályvízzel kristályosodó vas(III)-szulfát. A természetben többféle bázisos vas(III)-szulfát is előfordul.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítható vas(III)-oxid vagy vas(III)-hidroxid kénsavban való feloldásával. Vas(III)-szulfát keletkezik akkor is, ha vas(II)-szulfátot salétromsavval oxidálnak kénsav jelenlétében.

\mathrm{6 \ FeSO_4 + 3 \ H_2SO_4 + 2 \ HNO_3 \rightarrow 3 \ Fe_2(SO_4)_3 + 4 \ H_2O + 2 \ NO}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználják vastimsók előállítására, a textilfestésben, a víztisztításban, a laboratóriumokban vegyszerként. A gyógyászatban vérzéscsillapításra alkalmazzák.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]