Vadkemping

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sátor a természetben, alkonyatkor

A vadkemping a természetjárás, de inkább a természetben való kikapcsolódás egy speciális ágazata, ahol nem hivatalos kempingben történik az éjszakázás. Néha ide sorolják a lakóautós kempingezést is.

Előnyei többek között a természetközelibb, nyugodtabb helyszín és ingyenesség, hátránya a komfort szűkössége.

Magyarországon megkötésekkel legális, a környező országokban nem mindenütt.

Története[szerkesztés]

A vadkemping hagyománya időtlen. Ez a kezdeti időkben az emberi lét velejárója volt, a középkor környékén néha szükségszerű. Divatja a modern korban van, amikor az ember már jellemzően rendezett épületekben él. Természetesen kivételek a mai világban is akadnak: egyes munkakörök és élethelyzetek szintén velejárója a szabad ég alatti alvás, mint ahogy egy háború eleme is.

Egy még speciálisabb része a vadkempinges létnek a bushcraft, ahol a felszerelések, eszközök elkészítése és a szükséges élelem egy részének megszerzése is a természetből, természetben történik. (Bár nem minden bushcraft velejárója a kinti éjszakázás, illetve az jellemzően közösségi élmény.)

Vadkemping alatt a továbbiakban a szándékos, élményszerű kinti alvást értjük, illetve a természetjárás közbeni kényszerbivakolást is; lakott területtől távol. (Legyen az a szabad ég alatt, sátorban, függőágyban vagy bivakzsákban.)

Felszerelés[szerkesztés]

Függőágyas vadkemping a Szekszárdi-dombságban, 2014

A vadkempinget lehet önállón is folytatni, de jellemzően egy túra közben éljük át az élményt. Így a felszerelés az adott cselekvésre jellemző eszközökön túl, bár bármelyik elhagyható:

  • hálózsák vagy bivakzsák (esetleg hálózsákbetét)
  • polifoam
  • sátor vagy függőágy
  • (eső)ponyva
  • folyadék éjjelre
  • (kéz/láb/hát)melegítő
  • higiénia
  • egyéni gyógyszerek (allergiagyógyszerek)

Veszélyessége[szerkesztés]

Magyarországot tárgyalva a vadkemping veszélytelen. Két fő tényezőt kell figyelembe vennünk mégis.

Állati eredetű támadások: ilyen nem létezik, az egyetlen állatfaj, mely a vadkempingezőre veszélyt jelenthet, az maga az ember. Egyetlen más állat sem zavarja az embert éjszaka; legfeljebb a hangjával, neszezésével megörvendezteti.

Két kivétel fordulhat elő (bár mindkettő a természetjárás velejárója, nem a vadkempingé):

  • Az anaphylaxiás sokk lehetősége a súlyosan allergiások esetén. Ezt jellemzően rovarcsípés idézi elő (fullánkosok – méhek, darazsak) – ennek fennállása esetén mindig maguknál kell tartani a vészhelyzeti adrenalin injekciójukat.
  • A kullancscsípés, illetve a fertőzésük (főképp Lyme-kór és vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás). Ezek részint védőoltással elkerülhetőek, de 24 órán belüli eltávolítással (a fej bennszakadása esetén is) ez a rizikó is csökkenthető.

Kihűlés veszélye: tavasszal és ősszel van valós esélye (ekkor meglepheti az embert a túlzott hideg). Erre megoldás a megfelelő hőtartás (hálózsák, ruházat), illetve a megázás elkerülése (esőruha, sátor, ponyva).

Nem téli időszakban hőkomfort szempontjából az ideális helyszín hegyesebb-dombosabb vidéken: sem nem a hűsebb völgyaljak, sem nem a kitettebb csúcsok, gerincek.

Kényszerbivak esetén (nem tervezetten a természetben töltött idő, jellemzően megfelelő felszerelés nélkül) a veszélyek természetesen gyarapodhatnak (veszélyes sziklaterep, sötétben haladás, megázás miatti kihűlés, stb.).

Szabályozás, tiltások[szerkesztés]

Általában elmondható, hogy ahol erdőben sétálhatunk és letérhetünk az útvonalról, ott vadkempingezhetünk is, tehát az el nem zárt magánerdőkben is.

  • Az első megkötés az időtartam: 24 óráig szabad egy helyt lenni, aztán arrébb kell állni
    • Ezen időtartamban az erdőgazdálkodó engedélye sem kell, tűrni köteles
  • Ahol és amikor kifejezetten tilos:
    • A fokozottan védett területeken az ösvényről sem haladhatunk le, itt értelemszerűen nem is kempingezhetünk
    • A vízművek területén, ezek általában el is vannak kerítve
    • Települések belterületén
    • Barlangokban is szigorúan tilos
      • Kizárólag kettő, szállásnak kiépített barlang a kivétel itthon (az egyik a Cserepes-kői-sziklaodú)
      • (denevérek, egyéb állatok védelme, a barlang történelmének védelme, stb.)
    • Vadászat idején, mégha a jelzett turistautak járhatóak is akkor
    • Fakitermelés helyszínén

A tűzgyújtásra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a túrázás, vagy bármely természetjárás közepette. (Tűzgyújtási tilalom alatt nem szabad tüzet rakni; soha nem szabad őrizetlenül hagyni a lángokat, de a parazsat sem; legyen kéznél oltásra alkalmas víz; szeles időben tilos; a végén kötelező teljesen eloltani.)

A gyűjtögetésre is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint bármely erdőlátogatásra. Meghatározott tömegű tüzelőt, gyógynövényt, gyümölcsöt, gombát és vizet szerezhetünk – de a mennyiséget gyakorlatilag nem tudjuk átlépni, ha csak a vadkemping idejére tervezve gyűjtünk.

Tilos a szemetelés és a természet rongálása, élővilágának a minimálisan szükségesnél jobban történő zavarása.

A fenti listában csak a legfontosabb tiltások lettek felsorolva, hisz árnyalhatja még a képet jó néhány tényező, többek között: például erdősítés idejének éveiben nem járható az erdő, az őserdőink magterülete sem, illetve vadásztársaságok is módosíthatnak még a helyi rendeleteken túl.

Környező országok szabályozása[szerkesztés]

Általánosan elmondható, hogy nyugatabbra tiltott, maximum megtűrt az éjszakázás, a Balkánon viszont legális.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]