Vörösarcú naprigó
Vörösarcú naprigó | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Liocichla phoenicea (Gould, 1837) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vörösarcú naprigó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösarcú naprigó témájú kategóriát. |
A vörösarcú naprigó (Liocichla phoenicea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezés[szerkesztés]
A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1837-ben, az Ianthocincla nembe Ianthocincla phoenicea néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Liocichla phoenicea bakeri (Hartert, 1908)
- Liocichla phoenicea phoenicea (Gould, 1837)[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Ázsia déli részén, Banglades, Bhután, Kína, India, Mianmar és Nepál területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők, magaslati cserjések és legelők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 23 centiméter, testtömege 51-52 gramm.[5]
Életmódja[szerkesztés]
Rovarokkal, bogyókkal és magvakkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma is csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. december 9.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. december 9.)