Uzsoki Utcai Kórház
| Uzsoki Utcai Kórház | |
 | |
| Az Uzsoki utcai főépület (1891) | |
| Egyéb nevek | Weil Emil Kórház (1967–1991) |
| Mottó | Non nocere |
| Alapítva | 1928 |
| Típus | kórház |
| Tevékenység | gyógyítás, oktatás |
| Cím | főbejáratok: 1145 Budapest, Uzsoki utca 29-41. és Róna utca 196-212. Rehabilitációs intézet: Hungária körút 167-169. Tüdőszűrőállomás és Tüdő- ill. Onkológiai gondozó: Amerikai út 50. |
| Tagság | Magyar Kórházszövetség |
| főigazgató | Ficzere Andrea |
| Elhelyezkedése | |
 Uzsoki Utcai Kórház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 06′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 06′ 07″ | |
| Az Uzsoki Utcai Kórház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uzsoki Utcai Kórház témájú médiaállományokat. | |
Az Uzsoki Utcai Kórház a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatókórháza Zuglóban.
Története[szerkesztés]
Az Uzsoki utca (akkori nevén Jókai utca) 29. szám alatti telken 1901-ben Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint épült 14 000 m² alapterületű szecessziós téglaépület izraelita leányárvaháznak adott otthont.[1] Ennek a helyén nyílt meg 1927. április 28-án az Országos Munkásbiztosító Pénztár Központi Kórháza. Első igazgatója 1929-ig dr. Lévai József sebész főorvos, udvari tanácsos volt.
Itt alakult meg 1928-ban 50 ággyal az első baleseti sebészeti osztály dr. Hedri Endre, az első bajmegállapító osztály dr. Csépai Károly, majd 1932-ben az első rádiumos osztály, dr. Kisfaludy Pál vezetésével. A kórház 1930-ban már 520 ággyal működött, amikor dr. Tasnády-Székely Béla nőgyógyász főorvos lett az igazgató. A kor színvonalának megfelelő fejlesztést végzett a sürgős megnyitásból adódó hiányosságok felszámolására. A műtőkbe nagy teljesítményű autoklávokat, olajpumpás műtőasztalokat szerzett be, a kéziműszer-készletet kiegészítette, és kisebb kórtermeket alakíttatott ki. 1932-ben Onkoradiológiai Szakambulanciát hoztak létre 14 ággyal. Az Intézet ezután már nagy műtéteket is vállalhatott. Az önálló Baleseti Kórház 1940-es megnyitásakor az Uzsokiból a Traumatológiai Osztályt áthelyezték a Fiumei úti blokkba.
A második világháború alatt a kórházakat állami irányítás alá helyezték. Budapest ostroma során az Uzsoki Kórházat szovjet katonák ápolására vették igénybe, s a kerület polgári betegeit a Telepes utcai iskola épületében kialakított, 40 ágyas szükségkórházban gyógyították. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a betegsegélyező pénztárak önkormányzati jogát helyreállította, s a gyors helyreállítás dr. Ambrus Pál, majd dr. Halász István főorvosok igazgatása alatt megindult. 1948-tól 1957-ig dr. Farkas Károly patológus főorvos vezette a kórházat. A költségvetési gazdálkodásra történő áttérés a fejlődést lelassította. Az államosítás a felekezeti intézményeket is érintette, így az Amerikai út 55. sz. alatti Zsidó Szeretetkórház 125 ágyas Tüdőgyógyászatát az Uzsokihoz csatolták. 1957-ben dr. Szántó Sándor tüdőgyógyász főorvost nevezték ki igazgatóvá. Az épület belső felújítása, a műszerpark bővítése, onkológiai sugárforrás beszerzése, új Központi Labor kialakítása, s emeletráépítéssel a főépület kapacitás növelése, a Mexikói út 67. sz. alatt Ortopédia és Utókezelő létesítése (a Nyomorék Gyermekek Intézete épületében) bizonyították az intézményvezetés sikerét. A fejlődést az Ideggyógyászati Osztály, Szemészeti Ambulancia, Intenzívterápiás Osztály kialakítása jellemzi. 1967–91 között a kórház dr. Weil Emil nevét viselte. 124 ággyal belgyógyászati pavilont építettek, s az intézmény Ortopédia traumatológiai profillal bővült. Szántó doktor 1975-ös nyugalomba vonulása után, 1976–77-ben dr. Sinkovits Mátyás volt szakrendelő-vezető nyert igazgatói kinevezést. A fekvő- és járóbeteg-ellátás vezetésének egyesítése 1977. január 1-jével lépett életbe. A Szakrendelő vezetését dr. Schindler Jenő, az üzemorvosi vezetést dr. Koffler Sándor főigazgató-helyettesek látták el. 1977-től 1982-ig – dr. Vidosfalvy Magda igazgatása alatt – a sebészeti osztályokat egyesítették, az érsebészeti tevékenység is beindult. Az Intenzív Osztály bővítése, az Onkológiai Ambulancia építése, a sugárkezeléshez szükséges új kobaltágyú telepítése jelentős előrelépést jelentett. A Hungária körút 167. sz. alatti Chevra Kadisa Aggok Menházából 40 ágy utókezelőként a kórházhoz került. 1982–1990 között dr. Szendrényi János főorvos volt az igazgató. Megtörtént a sebészeti, gégészeti, nőgyógyászati, urológiai műtők korszerűsítése, endoszkópos labor, dializáló-állomás, gyermekortopédia, nívós szemészeti ambulancia, mammográfiai vizsgáló létesült. A kétemeletes Onkoradiológiai hotel és a kezelő megépítése nagyot lenditett a daganatos betegek ellátása terén. A Hungária krt. 177. sz. alatti kétemeletes épületben Krónikus Belgyógyászati Rehabilitációs Osztályok nyíltak. Elkészült az Örs vezér terei Szakrendelő. Sterilizálóautomaták, vegyi- és hematológiai automaták beszerzése, és az ultrahang-diagnosztika bővítése az orvostechnika fejlődését fémjelezte.
A rendszerváltás után, 1990-ben dr. Szegedy László ideggyógyász főorvos választás útján kerülhetett az igazgatói székbe, aki emellett tovább vezette a Neurológiai Osztályt. Az intézmény fejlődését az Izotópdiagnosztikai Osztály, az Angiográfiás Labor, a Központi Sterilizáló Állomás és a sugárforrások korszerűsítése, ún. „after loading” működtetése jellemezte. A Sebészeti-Érsebészeti Osztályon bevezették az endoszkópos műtéteket.
.jpg)
A kialakult zsúfoltság megoldására a Fővárosi Önkormányzat megszavazta a kórház teljeskörű rekonstrukcióját. Dr. Szegedy nyugdíjba vonulása után dr. Golub Iván belgyógyász osztályvezető főorvos, a Kórházszövetség későbbi elnöke lett az intézmény vezetője. Kálmánné Juhász Ilona gazdasági igazgató, dr. Varga József orvos-igazgató, Horváthné Zsedényi Mária ápolási igazgató erős intézményi támogatottsággal kerültek új posztjukra. Dr. Bottyán Erik helyettes orvos-igazgató az intézmény minőségügyi rendszere kiépítését is irányította. Dr. Golub 2012. december 1-jén nyugalomba vonult, az intézmény főigazgatói posztját azóta dr. Ficzere Andrea tölti be.
Felépítése[szerkesztés]
A kórház napjainkban 17 gyógyító, négy diagnosztikus osztállyal és több részleggel, három telephelyen működik:
- Az Uzsoki utcai főépületben a szemészeti, sebészeti, nőgyógyászati-szülészeti, fül-orr-gégészeti, ortopédiai-traumatológiai, urológiai, ideggyógyászati, az I. és III. belgyógyászati, radiológiai, patológiai és izotópdiagnosztikai osztályok.
- Ugyanott, ám külön épületekben működnek az onkoradiológiai, II. belgyógyászati, tüdőgyógyászati osztályok és a központi laboratórium
- A Hungária körút 167-169. szám alatt az I. és II. Belgyógyászati-rehabilitációs osztályok és a Krónikus-belgyógyászati osztály
- A Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Állomás, valamint az Onkológiai Gondozó az Amerikai út 50. szám alatt
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon
- Zugló lexikon. herminamező Polgári Köre, 2009. 199. o.
- az intézmény honlapja
- Budapest lexikon 2. kötet, 379. o.
- Uzsoki kórház honlapja
További információk[szerkesztés]
- Kórházigazgatók a nol.hu-n
