Táplálékkiegészítő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A táplálékkiegészítők (vagy étrend-kiegészítők) célja azon tápanyagok pótlása, melyből a normál táplálkozás során nem fogyasztunk eleget. Közéjük tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok, rostok, zsírsavak, aminosavak. Jelenleg több mint 50 000 étrend-kiegészítő érhető el. Az amerikai felnőtt lakosság több mint fele fogyaszt táplálékkiegészítőt (53-55%). A legelterjedtebb a multivitamin fogyasztása.[1][2] A táplálék-kiegészítő a hétköznapi nyelvben született hibás kifejezés. A helyes kifejezés az étrend-kiegészítő.

Meghatározás[szerkesztés]

Az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a táplálékkiegészítők olyan termékek, melyek nem gyógyszerek, élelmiszer-adalékanyagok, mint a fűszerek vagy a tartósítószerek, nem hagyományos ételek, és melyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:[3]

  1. A termék célja, hogy kiegészítse a személy étrendjét, de nem helyettesítheti az étkezést.
  2. A termék tartalmaz vitamint, ásványi anyagokat, aminosavakat, koncentrátum, metabolit, kivonat vagy ezek kombinációjában.
  3. A termék címkéjén fel van tüntetve, hogy étrend-kiegészítő.

Az Egyesült Államokban az FDA különböző ellenőrzési eljárásokat alkalmaz, ugyanúgy, mint a gyógyszereknél.

Egészségvédő szerepe[szerkesztés]

A rendeltetésszerű használata pótolja az alapvető tápanyagokat.[4] A táplálékkiegészítők nem tudják teljes mértékben kivédeni a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és a helytelen szokások következményeit. Túlzott fogyasztásuk többféle kárt is okozhat.[5] Az antioxidánsok segítenek a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában.

Típusai[szerkesztés]

Vitaminok[szerkesztés]

Fő cikk:Vitamin

A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.

Ásványi anyagok[szerkesztés]

Fő cikk: Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok összességükben az emberi szervezet 4-5%-át teszik ki.

Aminosavak és fehérjék[szerkesztés]

Fő cikkek: Aminosavak és fehérjék

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az aminosavak 3 kategóriába sorolhatók: esszenciális aminosavak, nem esszenciális aminosavak és feltételes aminosavak.

Esszenciális zsírsavak[szerkesztés]

Fő cikk: Esszenciális zsírsavak

Az esszenciális zsírsavak többszörösen telítetlen vegyületek, melyek között van omega-6 zsírsav (linolsav) és omega-3 zsírsav (alfa-linolénsav, ALA) is. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert nem tudja őket a szervezet előállítani.

Testépítő kiegészítők[szerkesztés]

Ezen kiegészítőket általában testépítők és élsportolók veszik igénybe. A testépítő kiegészítők elősegíthetik a súly- vagy izomgyarapodást, a fogyást, javíthatják a sportteljesítményt. A legszélesebb körben alkalmazottak a vitaminok, a fehérje italok, az elágazó láncú aminosavak (BCAA), a glutamin, az esszenciális zsírsavak, a kreatin, és a tesztoszteron fokozók.

Vita[szerkesztés]

Marina Heinonen, a Helsinki Egyetem élelmiszerbiztonsági professzora szerint az étrendkiegészítők egészségre vonatkozó állításai több mint 90%-ban pontatlanok.[6] A Consumer Reports bejelentett több fehérjeport, mely arzént, kadmiumot, ólmot vagy higanyt tartalmazott.[7] Továbbá, a CBC megállapította, hogy a fehérje addíció sem ritka, azonban ezt sokan vitatták.[8] BMC Medicine tanulmánya szerint a gyógynövény kivonatok egyharmada nem tartalmaz hatóanyagokat.[9][10]

Európai uniós szabályozás[szerkesztés]

Az Európai Unió irányelvei szigorúbbak, mint az Egyesült Államokban. Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a termékeknek biztonságosaknak, tisztáknak kell lenniük és megfelelő mértékben kell tartalmazniuk hatóanyagokat.[11] Tilos őket gyógyszerként címkézni, és fel kell tüntetni az egészségre vonatkozó állításokat. A táplálékkiegészítő ipar határozottan ellenezte az uniós irányelvet, és petíciót nyújtott be, melyet több orvos és tudós is aláírt 2005-ben, mert szerintük indokolatlanok a korlátozások.[12] Az Európai Unió Bírósága szerint az intézkedések szükségesek a közegészségügy védelme érdekében.[13]

A 2002/46/EK irányelv magyarországi átültetése az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet.

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Park, Madison: Half of Americans use supplements. CNN. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  2. ↑ Grace, Emily: How to choose the best supplement. Health Beacon. [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  3. ↑ See Dietary Supplement Health and Education Act of 1994, which includes a definition.
    • Dietary supplements a framework for evaluating safety. Washington, D.C.: National Academies Press, ES-1-ES-3. o. (2004. április 25.). ISBN 0-309-09206-X 
  4. ↑ Food and Drug Administration: Consumers – Dietary Supplements: What You Need to Know. fda.gov, 2014. május 11. (Hozzáférés: 2014. június 26.)
  5. ↑ American College of Medical Toxicology & American Academy of Clinical Toxicology (February 2013), Five Things Physicians and Patients Should Question, American College of Medical Toxicology and American Academy of Clinical Toxicology, <http://www.choosingwisely.org/doctor-patient-lists/american-college-of-medical-toxicology-and-the-american-academy-of-clinical-toxicology/>. Hozzáférés ideje: 5 December 2013, which cites
  6. ↑ Ravintolisissä paljon humpuukia, Yle.fi 17.10.2012.
  7. ↑ Are protein shakes the weight-loss magic bullet? – The Globe and Mail. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
  8. ↑ Griffith-Greene, Megan: Marketplace: Some protein powders fail fitness test. CBC News, 2015. november 13. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
  9. ↑ O’CONNOR, ANAHAD: Herbal Supplements Are Often Not What They Seem. New York Times. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  10. ↑ (2013) „DNA barcoding detects contamination and substitution in North American herbal products”. BMC Medicine 11, 222. o. DOI:10.1186/1741-7015-11-222. PMID 24120035.  
  11. ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
  12. ↑ Knight, Sam. „Controversial EU vitamins ban to go ahead”, The Times Online, 2005. július 12.. [2015. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. december 5.) 
  13. ↑ EU court backs health supplements ban. Guardian, 2005. július 12. (Hozzáférés: 2012. december 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Táplálékkiegészítő&oldid=25737403”