Tormay Béla
| Tormay Béla | |
 | |
| Székely Bertalan festménye | |
| Született | Krenmüller Béla 1839. október 10. Szekszárd |
| Elhunyt | 1906. december 29. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | öt gyermek: Tormay Cécile |
| Szülei | Huber Antónia Tormay Károly |
| Foglalkozása | mezőgazdász, állatorvos, állatgyógyászati szakíró |
| Sírhelye | Farkasréti temető (620-362. fülke)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tormay Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tormay Béla (Szekszárd, 1839. október 10. – Budapest, 1906. december 29.) mezőgazdász, állatorvos professzor, számos állatgyógyászati alapmű szerzője.
Élete, szakmai pályafutása
Apja Tormay (Krenmüller) Károly (1804–1871) szekszárdi orvos, állatorvos, építész.
Pesten gazdasági gépészetet és kertészetet tanult, majd 1855-től uradalmakban dolgozott.
Már diákként kitűnt pályatársai közül, így 1858-ban a pesti Állatgyógyintézetben (állatorvosi egyetemen) engedélyt kapott arra, hogy egy év alatt két évfolyamot végezhessen el. 1860-ban diplomázott, majd Bajorországban, a weihenstephani mezőgazdasági tanintézetben tanult. 1861-től a pesti Állatgyógyintézetben tanársegéd, (1865-től segédtanár).
1865-ben állt munkába. Első munkahelyei:
- az Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézetben, (Keszthely) rendes tanár (1865–1869),
- az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetben (Debrecen) igazgató (1869–1873),
1873-ban kinevezték az Állatgyógyintézetben (később: Állatorvosi Tanintézet) frissen létesített állattenyésztési tanszék vezetőjévé – ez volt az első önálló állattenyésztési tanszék Magyarországon.
1875–1888 között ő volt az Állatorvosi Tanintézet igazgatója. Meghatározó szerepet játszott abban, hogy, hogy az intézmény 1881-ben átköltözhetett az új, Steindl Imre tervezte pavilonokba. Szervező munkájának eredményeként az oktatásban uralkodóvá vált a tudományos jelleg. A szükséges átszervezések feltételeit megteremtve előkészítette a talajt az intézmény úgynevezett akadémiai korszaka ( 1890–1899), majd főiskolai korszaka (1899-től) számára.
1880-ban a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium megbízásából megszervezte a minisztérium állattenyésztési osztályát, aminek ő lett az első vezetője és egyúttal a magyarországi szakoktatás felügyelője is. Fontos szerepe volt a magyarországi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében.
1886-tól az összes gazdasági szakiskola és akadémia igazgatója.
1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[3] 1904-ben vonult nyugdíjba.
Fáradhatatlanul népszerűsítette a tudományt és annak eredményeit. Ő volt az országos állatorvosi egyesület első elnöke.
Gyermekei:
- Tormay Cécile,
- Tormay Géza.
- Tormay Vera
Fontosabb művei
- Lófogtan (Pest, 1862)
- Általános állattenyésztéstan (Pest, 1871),
- Gazdasági lótenyésztés (1872),
- A falusi lótenyésztő (Debrecen, 1873),
- A tenyész-szarvasmarhák, juhok és sertések… (Budapest, 1885);
- A szarvasmarha és annak tenyésztése (1–3., Budapest, 1887–90),
- Az átörökítés (Budapest, 1891);
- A mezőgazdát is érdeklő néhány városi ügyről (Budapest, 1891);
- A háziállatok tenyésztése (Budapest, 1896);
- Mezőgazdasági vezérfonal… (Budapest, 1896);
- Állatorvosi feladatok a köztenyésztés terén (Budapest, 1902);
- Nádudvar uram vasárnapi beszélgetései mezőgazdasági dolgokról (1902, bőv. kiad.).
- Lótenyésztésünket illető nézetek (Budapest, 1904).
Emlékezete
- Tormay emléklakoma, 1907
- Egy arcképe (Székely Bertalan festménye) a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karán, a takarmányozástani tanszéken függ. A kép színes fotómásolatát Szekszárdon, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatói szobájában függesztették ki.
- egy másik arcképe (festmény) a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karán, az állattenyésztési tanszéken függ
- egy harmadik arcképe (70 cm * 90 cm-es olajfestmény) a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karán, a szülészeti tanszéken függ
- szülővárosában két emléktáblát is avattak tiszteletére, mindkettő Juhos László munkája:
leplezték le.
- a A Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága centenáriumára Béla érmet[halott link] adott ki. A 103 mm átmérőjű kerek terrakotta érme Juhos László műve; 250 példányban adták ki.
- a Nemzetközi Zoonosis Konferencia Tormay Béla emlékplakettet adott ki
- mellszobrát, Grantner Jenő munkáját 1966. november 19-én leplezték le Budapesten, az István út 2. előtt
- 2002-ben róla nevezték el a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának egyik szakkollégiumát.
- Róla nevezték el Debrecen-Pallag egyik utcáját, mely a volt Dohánykutató területén kialakított lakóparkban található.
Hivatkozások
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003
Források
- Szekszárdi Útikalauz
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 585. o. ISBN 963-9257-17-6
- Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Tormay Béla Szakkollégium
- Magyar életrajzi lexikon