Tigriscsíkos rózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tigriscsíkos rózsa
Tigriscsíkos rózsa a természetes élőhelyén
Tigriscsíkos rózsa a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Osztály: Virágállatok (Anthozoa)
Alosztály: Hatosztatú virágállatok (Hexacorallia)
Rend: Tengerirózsák (Actiniaria)
Alrend: Igazi tengeri rózsák (Nynantheae)
Alrendág: Thenaria
Öregcsalád: Talpkorongosok (Endomyaria)
Család: Aktíniák (Actiniidae)
Nem: Urticina
Ehrenberg, 1834
Faj: U. felina
Tudományos név
Urticina felina
(Linnaeus, 1761)
Szinonimák
Szinonimák
  • Actinea coriacea
  • Actinea crassicornis
  • Actinia (Isacmaea) papillosa Ehrenberg, 1834
  • Actinia (Urticina) crassicornis Fabr.
  • Actinia felina (Linnaeus, 1761)
  • Actinia gemmacea
  • Actinia halsatica
  • Actinia holsatica Müller, 1806
  • Bolocera eques Gosse, 1860
  • Bunodes crassicornis
  • Cereus coriaceus
  • Cereus papillosus
  • Cribrina (Tristemma) coriacea Ehrenberg
  • Cribrina (Tristemma) papillosa Ehrenberg
  • Priapus felinus Linnaeus, 1761
  • Rhodactinia daevisii Agassiz, 1847
  • Rhodactinia davisii Agassiz
  • Tealia (Urticina) felina (Linnaeus, 1761)
  • Tealia felina (Linnaeus, 1767)
  • Tealia felina var. coriacea (Cuvier)
  • Tealia greenei Wright, 1859
  • Tealia greenii Wright, 1859
  • Urticina (Tealia) felina (Linnaeus, 1761)
  • Urticina davisii (Agass.)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tigriscsíkos rózsa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigriscsíkos rózsa témájú kategóriát.

A tigriscsíkos rózsa (Urticina felina) a virágállatok (Anthozoa) osztályának tengerirózsák (Actiniaria) rendjébe, ezen belül az aktíniák (Actiniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A tigriscsíkos rózsa főleg a mérsékelt övi tengerek lakója. Előfordul az Atlanti-óceán északi részén, az Északi-tengerben és a Balti-tengerben és az északnyugat-európai partok egyes szakaszain is. Kanada keleti partjain, valamint az Arktisz határán is fellelhető. A tengerek elszennyeződése veszélyezteti a fajt.

Megjelenése[szerkesztés]

Tigriscsíkos rózsa a londoni Grant Museum of Zoology-ban

A tigriscsíkos rózsa teste legfeljebb 12 centiméter átmérőjű. A tigriscsíkos rózsának különböző változatai vannak; színük általában piros, szürkéskék vagy zöld. A faj pontos meghatározását nehezíti, hogy több hasonló, egymással közeli rokonságban álló faj létezik. A központi szájnyílás körül több mint 100 darab elkeskenyedő, mozgékony, áttetsző és gyakran vöröses színű tapogatókar helyezkedik el gyűrűkben. A tapogatókon sok csalánsejt található, amelyek érintésre felpattannak. A tigriscsíkos rózsa veszély esetén védekezésképpen, valamint apálykor a kiszáradás elkerülése érdekében behúzza tapogatóit. A behúzódott alak gumiszerű, kocsonyás kinézetű. Az állat szívószemölcseire homok és kavics tapad, s ez jó álcázást biztosít. Az árapály-határtól egészen 500 méteres mélységig előforduló tigriscsíkos rózsát a sziklás tengerfenékhez talpkorong rögzíti. Az állat belső szervei kör alakban helyezkednek el a szimmetriatengely körül.

Életmódja[szerkesztés]

A tigriscsíkos rózsa nem alkot kolóniákat, az árapály-határtól egészen az 500 méteres mélységig sziklás, árnyékos helyeken fordul elő. Helyét lassú, kúszó mozgással képes megváltoztatni. Tápláléka kis rákfélék és halak. A táplálékát kis, szakállas szigonyokhoz hasonlító, bénító méreggel töltött „robbanósejtekkel” öli meg. A Gastroecus okadai nevű evezőlábú rákfaj egyaránt élősködik a szóban forgó aktínia felszínén és testében is.

Szaporodása[szerkesztés]

Mint minden tengeri rózsa, a tigriscsíkos rózsa is kétféleképpen szaporodhat. Az ivartalan szaporodáskor, az anya-állatról kis leány-egyedek fűződnek le. Az ivaros szaporodás esetében, a peték és ondósejtek kibocsátása útján, a vízben megtermékenyülő petékből apró, szabadon úszkáló lárvák kelnek ki.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Urticina felina (Linnaeus, 1761) WoRMS
  • Linnaeus, C. (1761). Fauna Suecica sistens Animalia Sueciae Regni: Mammalia, Aves, Amphibia, Pisces, Insecta, Vermes. Distributa per Classes, Ordines, Genera, Species, cum Differentiis Specierum, Synonymis Auctorum, Nominibus Incolarum, Locis Natalium, Descriptionibus insectorum. Editio altera, auctior. Stockholmiae: L. Salvii, 48 + 578 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/100333