The Yellow Shark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A The Yellow Shark Frank Zappa kamarazenei darabokat tartalmazó élő albuma az Ensemble Modern játékával. A kiadvány az utolsó, Zappa életében megjelent lemez.

A lemez számai[szerkesztés]

  1. "Intro" – 1:43
  2. "Dog Breath Variations" – 2:07
  3. "Uncle Meat" – 3:24
  4. "Outrage at Valdez" – 3:27
  5. "Times Beach II" – 7:31
  6. "III Revised" – 1:45
  7. "The Girl in the Magnesium Dress" – 4:33
  8. "Be-Bop Tango" – 3:43
  9. "Ruth Is Sleeping" – 5:56
  10. "None of the Above" – 2:17
  11. "Pentagon Afternoon" – 2:28
  12. "Questi Cazzi Di Piccione" – 3:03
  13. "Times Beach III" – 4:26
  14. "Food Gathering in Post-Industrial America, 1992" – 2:52
  15. "Welcome to the United States" – 6:39
  16. "Pound for a Brown" – 2:12
  17. "Exercise, No. 4" – 1:37
  18. "Get Whitey" – 7:00
  19. "G-Spot Tornado" – 5:17

Az előzmények[szerkesztés]

A 88-as turné zenekarának kudarca után (idő előtt fel kellett oszlatnia a zenekart személyes ellentétek miatt) minden jel arra mutatott, hogy Zappa a jövőben kizárólag a stúdiómunkára fog koncentrálni. Ekkor kereste meg őt a frankfurti illetőségű Ensemble Modern azzal a szándékkal, hogy lemezfelvételt készítsenek a munkáiból. Zappa a felkérést visszautasította a rengeteg korábbi kudarcra hivatkozva: nem kívánt ismét pénzt fektetni kétes kimenetelőnek tűnő vállalkozásba. A kamaraegyüttes viszont elszánt volt: saját költségükön utaztak Los Angelesbe, és az ott töltött két hét után őszinte elismeréssel és tisztelettel nyilatkozott egymásról mindkét fél.

A lemezről[szerkesztés]

A lemez koncertfelvétel, Zappa szokásának megfelelően több előadás legjobb részleteiből válogatva: az Ensemble Modern 1992. szeptember 17-19-én adott koncertet a frankfurti Alte Operben, 22-23-án a berlini Philharmonie-ben, és 26-28-án a bécsi Konzerthausban. Zappa előrehaladott betegsége, a fájdalmai miatt csak az első koncerten tudott részt venni Frankfurtban. Az előadás egy különleges hatcsatornás erősítésen keresztül szólalt meg; a koncertet egy német tévécsatorna is rögzítette.[1]

A darabok egy része korábbi szerzemények áthangszerelt változata (Dog Breath, Bebop Tango stb. - Ali Askin hangszerelései), de vannak kifejezetten erre az alkalomra írt művek is (például a Get Whitey), vagy a pillanat szülte irányított improvizációk.

Megjegyzések[szerkesztés]

  • A G-Spot Tornado nem volt a kiválasztott darabok között - Zappa szinte véletlenül vette észre egy próbára érkezve, hogy a zenészek ezt próbálgatják. Nem hitt benne hogy sikerülhet, de a zenészek makacssága miatt a próbafolyamat és az előadás része lett - a ráadásszámként felhangzó darab tomboló sikere a zenészeket igazolta.
  • Ugyancsak a G-Spot Tornadóhoz kapcsolódik, hogy az előadás alatt a zenét kanadai La La La Human Steps tánccsapat őrült koreográfiája kísérte.
  • A koncerteken elhangzott az Amnerika című darab is, de a lemezre nem került fel.
  • Az Everything Is Healing Nicely című CD az 1991-es, a Yellow Shark koncertsorozatot megelőző próbákon készült felvételekkel jelent meg 1999-ben;
  • Az Ensemble Modern még egy lemezt szentelt Frank Zappa munkásságának: a 2004-ben megjelent Greggery Peccary & Other Persuasions címűt (a felvételek 2002-ben készültek). A darabok ugyancsak Ali Askin hangszerelései, a betanításban Eötvös Péter is közreműködött.

Közreműködők[szerkesztés]

Zenészek[szerkesztés]

  • Frank Zappa – Karmester, producer, zeneszerző

Az Ensemble Modern:

Produkciós stáb[szerkesztés]

  • Todd Yvega – synclavier assistance
  • Spencer Chrislu – engineer, mixing
  • Harry Andronis – engineer
  • Brian Johnson – art direction, design
  • Hans Jörg Michel – photography
  • Henning Lobner – photography
  • Dave Dondorf – engineer, coordination
  • Jesse Di Franco – art direction, design
  • Ali N. Askin – arranger
  • Fritz Brinckmann – photography

Helyezések[szerkesztés]

Album - Billboard (North America)

Year Chart Position
1993 Top Classical Crossover 2[3]

Források[szerkesztés]

  1. Neil Slaven: Elektronikus Don Quijote, Cartaphilus 2007.
  2. bass oboe uncredited, but visible on ARTE TV broadcast ("Get Whitey" segment)
  3. Charts and Awards for The Yellow Shark'. AllMusic. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]