Texasi hosszúszarvú marha
A texasi hosszúszarvú marha az elvadult mexikói szarvasmarha és az európai szarvasmarha kereszteződéséből jött létre. Az állat legfőbb jellemzője, mint ahogy azt a neve is mutatja, a hosszú szarva, amelynek hegyei között akár 2,1 méteres távolság is lehet, és néhány példánynál akár háromszorosan is csavart. A marha fajtisztaságáról és fennmaradásáról a Texas Longhorn Breeders Association of America (Az Amerikai Texasi hosszúszarvú marha Tenyésztők Egyesülete) és az International Texas Longhorn Association (Nemzetközi Texasi hosszúszarvú marha Egyesület) gondoskodik. Az árveréseken a jó minőségű állatok, akár 40 000 amerikai dollárt is érhetnek; a rekordot egy tehén tartja, vásárlója 170 000 dollárért vette meg.[1] Az okosabb szarvasmarhák közé tartozva, a texasi hosszúszarvú marhát könnyen be lehet tanítani és jól tűri, ha felülnek a hátára.
Története és megjelenése
E szarvasmarha őseinek egy része, talán az első szarvasmarhák között voltak, amelyeket a spanyolok betelepítettek Észak-Amerikába, köztük Kalifornia és Florida területeire is.
Az első texasi fehér telepesek, akik kolóniáikat a Nueces-folyó és a Rio Grande közé helyezték el, a szabadon élő mexikói szarvasmarhákat a saját keleti származású marháikkal keresztezték, létrehozva az amerikaiak egyik jellegzetes háziállatát és a western filmek egyik fő „kellékét”, a texasi hosszúszarvú marhát. Az újonnan kitenyésztett jószág kemény, szívós állat lett. A texasi hosszúszarvú marha hosszú lábú és szarvú. Az állat színezete nagyon változatos, lehet: kékesszürke, sárgás árnyalatú, barnás, fekete, vörös és fehér; a legtöbbször világos vagy sötét foltozással.[2] A texasi hosszúszarvú marha legközelebbi rokonai a portugáliai származású Alentejana marha és Mertolenga marha.[3][4][5]
Miután Texas csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz, az állam szarvasmarhája kihalófélbe került, mivel más, zárt farmokban tenyészthető fajtákat hoztak be; a nyílt prérin tenyészthető texasi hosszúszarvú marha már nem volt gazdaságos a modern világban. 1927-re annyira lecsökkent az állománya, hogy az United States Forest Service (Az Államok Erdőgazdálkodási Szervezete) összegyűjtötte a megmaradt példányokat és áthelyezte az oklahomai Lawton város melletti Wichita Mountains Wildlife Refuge rezervátumba. Néhány évvel később, J. Frank Dobie és társai, texasi hosszúszarvú marhákat szereztek, hogy a texasi nemzeti parkokban mutathatják be érdekességként. Mivel továbbra is szívós állat maradt, amely könnyen ellen áll a betegségeknek és a gyér legelőkön is megél, száma újból növekedésnek indult. Manapság újból tenyésztik húsáért. A texasiak történelmi szempontból is kedvelik.
Felhasználása
A texasi hosszúszarvú marhát főleg húsáért tenyésztik. Húsában, más marhahússal ellentétben, kevesebb a zsír, a koleszterin és a kalória.[6] Az USA délnyugati államainak boltjaiban texasi hosszúszarvú marha tejből készített sajtot is lehet találni. Kis méretű borja miatt a texasi hosszúszarvú marha tehene könnyen ellik, emiatt gyakran keresztezik más fajtákkal.
Képek
-
Tehén -
A marha -
különböző -
színekben -
-
-
Tigriscsíkos példány -
Szarva hatalmas -
A prérin -
Tehén a borjával -
A feje -
Meglovagolva -
„Ne huzz ujjat Texasszal!” -
Bevo, az University of Texas at Austin kabalája
.JPG)
,_Xaneiro_2007.JPG)
Jegyzetek
- ↑ Herskovitz, John. Texas Returns to Passion of the Longhorn Archiválva 2005. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Reuters via Environmental News Network. November 26, 2004.
- ↑ http://doublehelixranch.com/History.html
- ↑ Institut national de la recherche agronomique (2003): Animal research, Volumes 52–53, EDP Sciences S.A. (France).
- ↑ Hillis, David M. "Frequently Asked Questions about Texas Longhorn Cattle". Double Helix Ranch.
- ↑ Kidd, K. K., et al. (1980). „Immunogenetic and Population Genetic Analyses of Iberian Cattle” 11 (1), 21–38. o.
- ↑ Archivált másolat. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 27.)
Források
- Will C. Barnes, "Wichita Forest Will Be Lair of Longhorns", The Cattleman, April 1926.
- Dan Kilgore, "Texas Cattle Origins", The Cattleman, January 1983.
- James Westfall Thompson, History of Livestock Raising in the United States, 1607-1860 (Washington: U.S. Department of Agriculture, 1942).
- James Frank Dobie, The Longhorns (Austin, Texas: University of Texas Press, 1980) (ISBN 029274627X).
- Don Worcester, The Texas Longhorn: Relic of the Past, Asset for the Future (College Station: Texas A&M University Press, 1987) (ISBN 0890966257).
- Premier Longhorns-Information About Texas Longhorns
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Texas Longhorn című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Cattlemen's Texas Longhorn Registry organization that preserves and certifies the purest breed of Texas Longhorn cattle
- Handbook of Texas|id=atl02|name=Longhorn Cattle
- The Longhorn Roundup News monthly newspaper to the Texas Longhorn industry
- Texas Longhorns in State Parks
- Texas Longhorns Breeders Association of America organization that promotes and preserves the Texas Longhorn cattle history
- "The Gathering of the Texas Herd" - early development of Texas Longhorn breed by Graves Peeler, Sid Richardson, Gene Autry, J. Frank Dobie, there are also many important and relative historical library references.
- Longhorn Cattle Are Prized By The Inch - audio report by NPR