Tektonik-zsomboly

Tektonik-zsomboly
A Tektonik-zsomboly bejárata
Hossz	350 m
Mélység	80 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	80 m
Tengerszint feletti magasság	460 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	korróziós
Barlangkataszteri szám	5452-45
Elhelyezkedése
Tektonik-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 20° 43′ 26″48.556066666667, 20.723983333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Tektonik-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Tektonik-zsomboly megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Az Aggteleki-karszt nyolcadik legmélyebb barlangja. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától körülbelül 960 méterre, a Bak Antal nevű töbörben, amelynek névadója a 18. században élt nyílik. A fennsík negyedik legmélyebb zsombolya. Tőle északkeletre, körülbelül 70 méterre, körülbelül 25 méterrel feljebb nyílik a Moszkitós-zsomboly. Bódvaszilas felől a kék kereszt jelzésen két kilométert kell megtenni és a fennsík peremét majdnem elérve, az út melletti első töbör, a Bak Antal töbrének északi oldalában megtalálható bejárata. Turistatérképek jelölik helyét.

Fokozottan védett természetvédelmi területen, erdőben, fél méter magas sziklakibúvás tövében lévő, nehezen észrevehető, bontott bejárati nyílása egy keskeny hasadék, amely 1×0,5 méteres és tengelyiránya függőleges.

Középső triász mészkőben tektonikus törésvonalak mentén jött létre. A repedéseket a víz alatti oldódás, a leszivárgó vizek és kis mértékben az omlások bővítették. Nem működött víznyelőként. A részletesen felmért barlang 350 méter hosszú, 80 méter mély, 80 méter függőleges kiterjedésű és vízszintes kiterjedése 45 méter. A barlangra a függőleges kiterjedés jellemző. Több párhuzamos aknából áll. Felépítése szövevényes, a Szabó-pallagi-zsombolyhoz hasonló, de az aknák szűkebbek. Az aknák nem lépcsőzetesen kapcsolódnak egymásba, hanem hasadékok menti összenyílás köti össze azokat.

Végpontja kőtörmelékkel kitöltött hasadék. Ujjbegykarrok, valamint függőcseppkövek, állócseppkövek, cseppkőbekérgezés, típusos (gömbös) borsókő és az Óriás Kalcitos nevű helyen nagy méretű kalcitkristályok képződtek a barlangban. Előfordulnak denevérek járataiban. A kitöltésben guanó és denevércsontok találhatók. Néha nagy testű állatok hullanak bele és pusztulnak el. A zsomboly nincs lezárva. Engedéllyel, kötéltechnikai eszközök alkalmazásával és jó erőnléttel látogatható.

Előfordul irodalmában 59 (Kósa 1992), L-1 (Kósa 1992) és Tektonik zsomboly (Csernavölgyi 1974) néven és jelölésekkel is. A zsomboly a felfedező VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport nevéről lett elnevezve. 1977-ben volt először Tektonik-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában (Kordos 1977).

Kutatástörténet

1973-ban fedezte fel és bontotta ki a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport egyik tagja az akkoriban 78 méter mélynek gondolt barlangot. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 32. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 76 m mély, 1976-ban ismeretlen mély, 1975-ben ismeretlen mély Tektonik-zsomboly. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy az 1978. májusi MKBT Meghívóban napvilágot látott Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai című felsorolásból kimaradt, Aggteleki-karszton lévő Tektonik-zsomboly mélysége Lukács László szerint 76 m.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982. évi Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyvben nincs említve a barlang, az országos barlanglistában sem. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 38. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450 barlangkataszteri egységben lévő, 76 m függőleges kiterjedésű Tektonik-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 76 m mély.

Az 1989. évi Karszt és Barlang különkiadásában megjelent összeállítás alapján hazánk 38. legmélyebb barlangja volt a 76 méter mély barlang. A BEAC Barlangkutató Csoport felmérte a zsombolyt. Poligon mentén mért hossza 140,85 méter, mélysége 77,35 méter és vízszintes kiterjedése 14 méter. Egy körülbelül 100–120 méteres oldalakna nem volt beszámítva a poligonhosszba.

Az 1990–1991 történt térképezéskor új részek lettek felfedezve a még be nem járt kürtők kimászásával. Nyerges Attila 1990-ben megrajzolta az alaprajz szelvényeket, a Fő-akna keresztmetszeteket, a Bejárati-akna keresztmetszeteket, észak-déli irányú vetített hosszmetszetet és a barlang alaprajz részletét, valamint 1991-ben a barlang térláttatós, azaz izometrikus barlangtérképét alaprajzi vetülettel.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Kósa Attila elsőként publikálta 1992-ben megjelent könyvében a barlang 1991-es vetített hosszmetszet térképét és 1991-es térláttatós térképét. Az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye. Több adattal együtt fel van tüntetve három irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. A hosszmetszet térkép eltér az 1991-ben rajzolt térláttatós térképtől. A publikált térképen a barlang legmélyebb pontjának mélysége 77,3 m, a korábbi térképeken 80 m. A MAFC Barlangkutató Csoport által szervezett 1994. december 27-e és 1995. január 1-je között tartott nemzetközi barlangász tábor alatt az egyik túracélpont volt. 1995 óta a Világörökség része.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-45 barlangkataszteri számú, 2002-ben 350 m hosszú Tektonik-zsomboly Magyarország 72. leghosszabb barlangja 2002-ben. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-45 barlangkataszteri számú Tektonik-zsomboly Magyarország 40. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 80 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 76 m mély volt. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5452/45 nyilvántartási számú Tektonik-zsomboly.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 80 m mély barlangként szerepel. Nem volt a verseny helyszínei között. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5452-45 kataszteri számú Tektonik-zsomboly. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1990-es hosszmetszet térkép. A könyvben az olvasható, hogy 350 méter hosszú, 80 méter mély és 461 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett egy fénykép a könyvben, amelyen bejárata figyelhető meg. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Tektonik-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• BEAC Barlangkutató Csoport: Jelentés a Tektonik zsomboly térképezéséről. Kézirat, 1989. november. 22 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. november 6. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1973. évi alsóhegyi nemzetközi táborban végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. szeptember 7. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1973. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 3–4. füz. 30. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Elekes Balázs: Tektonik-zsomboly állapotfelvétel. Kézirat, 2003. június 21. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1433. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 17–18. oldalak és az elülső borító belső oldala ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 49., 54. old.
• Kordos László: Helyesbítés. MKBT Meghívó, 1978. június. 18. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (A könyvben nincs említve a barlang neve.)
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 23., 25., 86–87. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11., 12. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2337. old.
• Nyerges Attila: Térképezés. In: A BEAC Barlangkutató Csoport 1991. évi jelentése. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: A MAFC Barlangkutató Csoport 1994. december 27. és... MKBT Műsorfüzet, 1995. március–április. 7. old.
• Nyerges Miklós: Új zsomboly az Alsó-hegyen: a Moszkítós. MKBT Tájékoztató, 1998. július–augusztus. 3–4., 4. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 55. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 30. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 8., 237., 239. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 9., 10. old.
• –: Tektonik-zsomboly leírás. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
• Kraus Sándor: Barlangföldtan. 1984.
• Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Tektonik-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás
• Tektonik-zsomboly