Sárgalábú cankó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen VC-s (vitalap | szerkesztései) 2020. december 31., 21:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Természetvédelmi helyzete)
Sárgalábú cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. flavipes
Tudományos név
Tringa flavipes
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgalábú cankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgalábú cankó témájú médiaállományokat és Sárgalábú cankó témájú kategóriát.

A sárgalábú cankó (Tringa flavipes) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Scolopax nembe Scolopax flavipes néven.[3]

Előfordulása

Alaszka és Kanada területén költ, ősszel délre vonul, az Amerikai Egyesült Államokba, sőt, elérhet Dél-Amerika legdélebbi pontjáig, a Tűzföldig is. Kóborlásai során eljut Európába is. Természetes élőhelyei a tavak és mocsarak közeli ritkás erdők és tundrák.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendkívül ritka vendég, mindössze három alkalommal figyelték meg egy-egy példányát.[5]

Megjelenése

Testhossza 23-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 59-64 centiméteres, testtömege 155-170 gramm.[5] Karcsú teste és hosszú sárga színű lába van. Csőre vékony és egyenes.

Életmódja

Szurkálással szedegeti apró csigákból, kagylókból, rákokból, rovarokból és férgekből álló táplálékát.

Szaporodása

Tavak, mocsarak partján fatörzsek mellé, növényi anyagokból rakja fészkét. Fészekalja négy tojásból áll. A fiókák fészekhagyók, szülők utána is gondozzák őket.

Felnőtt példány
és a fiókák

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 31.)

Források

További információk