Sárgalábú cankó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárgalábú cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. flavipes
Tudományos név
Tringa flavipes
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgalábú cankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgalábú cankó témájú médiaállományokat és Sárgalábú cankó témájú kategóriát.

A sárgalábú cankó (Tringa flavipes) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Scolopax nembe Scolopax flavipes néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Alaszka és Kanada területén költ, ősszel délre vonul, az Amerikai Egyesült Államokba, sőt, elérhet Dél-Amerika legdélebbi pontjáig, a Tűzföldig is. Kóborlásai során eljut Európába is. Természetes élőhelyei a tavak és mocsarak közeli ritkás erdők és tundrák.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka vendég, mindössze három alkalommal figyelték meg egy-egy példányát.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 23–25 centiméter, szárnyfesztávolsága 59–64 centiméteres, testtömege 155–170 gramm.[5] Karcsú teste és hosszú sárga színű lába van. Csőre vékony és egyenes.

Életmódja[szerkesztés]

Szurkálással szedegeti apró csigákból, kagylókból, rákokból, rovarokból és férgekből álló táplálékát.

Szaporodása[szerkesztés]

Tavak, mocsarak partján fatörzsek mellé, növényi anyagokból rakja fészkét. Fészekalja négy tojásból áll. A fiókák fészekhagyók, szülők utána is gondozzák őket.

Felnőtt példány
és a fiókák

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 31.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]