Sándor Pál (politikus)

	Sándor Pál
	Szenes Fülöpː Sándor Pál arcképe 1915-ből
Született	Schlesinger Pál; 1860. április 17.; Hódmezővásárhely
Elhunyt	1936. február 6. (75 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Bánó Irén (1923. március 8. – 1936. február 6.)
Gyermekei	Sándor János
Szülei	Schlesinger Móric; Deutsch Katalin
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1906. február 19.); magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.); magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.); magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922); magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926); magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931); magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935); magyarországi parlamenti képviselő (1935 – 1936. február 6.);
Halál oka	carcinoma
Sírhelye	Salgótarjáni utcai zsidó temető
	Politikai pályafutása
Párt	Szabadelvű Párt; Nemzeti Munkapárt; Nemzeti Szabadelvű Párt
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Pál témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 15.) ezen a változaton alapul.

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Sándor Pál (egyértelműsítő lap).

Sándor Pál síremléke a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben

Sándor Lipót Pál (1898-ig Schlesinger Pál) (Hódmezővásárhely, 1860. április 17. – Budapest, 1936. február 6.) politikus, gazdasági szakember, a Nemzeti Tanács tagja,^[4] 1901-től a nép- majd tanácsköztársaság idejét kivéve 35 éven át folyamatosan ország- illetve nemzetgyűlési képviselő. Bánó Irén opera-énekesnő férje, Kodály Zoltánné Sándor Emma testvére.^[5]

Életrajza

Izraelita családba született. Apja Schlesinger Mór, édesanyja Deutsch Katalin voltak. Tanulmányait Budapesten és Drezdában a helyi szabadkőműves intézetben végezte, érettségit a budapesti kereskedelmi akadémián tett, majd a családi vállalkozásban, a Schlesinger és Polákovics gabonakereskedő vállalatnál helyezkedett el. Miután a kötelező katonai szolgálatot teljesítette, a cég 21 éves korában Antwerpenbe küldte tanulmányozni a modern üzletvitelt, ahonnét apja betegségének a hírére hazatért és átvette a vállalkozás vezetését. 1904-ben alapító elnöke volt az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek, aminek haláláig vezére maradt. 1912-ben a családi cégben betöltött pozíciójáról lemondott, mert kinevezték a Budapesti Közúti Villamosvasút Rt. vezérigazgatójává. Mikor a céget 1920-ban közüzembe vették, állásáról lemondott. 1927-ben világkörüli utazást tett, aminek élményeit a Pester Lloydban tette közzé. Haláláig jelentős szerepet töltött be a magyar kereskedelmi életben, aminek az egyik legfőbb ösztönzői, fejlődésének előmozdítói közé tartozott.

Először az 1896-os választások során lépett fel képviselőjelöltként, de nem választották meg. 1901-ben újból próbálkozott, immáron sikeresen. Innentől kezdve minden soros országgyűlési választáson a parlamentbe jutott. Az őszirózsás forradalom győzelmekor visszavonult a politikai élettől. A kommunisták 1919-es hatalomra jutásukat követően üldözőbe vették és előbb a Markó utcai fegyházba, majd a Budapesti Gyűjtőfogházba zárták, ahonnét csak a kommün bukásával szabadult. Ekkor egyúttal a közéletbe is visszatért.

1896 és 1905 között Szabadelvű Párti, 1906 és 1910 között pártonkívüli, 1910 és 1918 között Nemzeti Munkapárti, 1919 és 1926 között újfent pártonkívüli (liberális) 1926-ban Független Nemzeti Demokrata Párti, majd 1926-tól 1931-ig ismét pártonkívüli liberális, végül pedig 1931-től haláláig Nemzeti Szabadelvű Párti (ezt 1935-ben átnevezték Polgári Szabadságpárttá) képviselő volt. 1919-től kezdve minden alkalommal valamely liberális párt vagy pártszövetség (pl. Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék) listáján, vagy egyéni képviselőjelöltjeként indult és szerzett mandátumot. 1935-ben Gömbös Gyula miniszterelnök felkérésére elfogadta a képviselőház korelnöki szerepét (aminek egyébként valóban legidősebb és egyben legrégibb tagja volt). A parlamentben a kereskedelmi ügyek mellett többször is felszólalt a magyarországi zsidóság védelmében és a hitközségi életben is aktívan részt vett.^[6] 1936. február 6-án hunyt el.

Irodalom

Sándor Pál jubileumi emlékalbum. Az OMKE elnöke hetvenedik születésnapja és parlamenti tevékenységének harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest, 1930.

Jegyzetek

↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13389.htm, Sándor Pál, 2017. október 9.
↑ ^a ^b https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1K4-X2?i=48&wc=92QK-7M4%3A40678301%2C51865101%2C1077262903%3Fcc%3D1452460&cc=1452460, Sándor Pál, FamilySearch
↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYM1-PG?i=48&wc=92QJ-ZNG%3A40678301%2C51334101%2C1077267606%3Fcc%3D1452460&cc=1452460, Sándor Lipót Pál, FamilySearch
↑ Magyar Zsidó Lexikon 1929, szerk. Újvári Péter http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/0297.html Hozzáférés: 2021.02.10
↑ Bánó Irén a Magyar Állami Operaház adatbázisában
↑ Politikai harc a zsidó hitközségben, 1922. március, huszadikszazad.hu

Források

Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
Életrajza az Országgyűlési Almanach 1901–1906-ban
Életrajza az Országgyűlési Almanach 1935–1939-ben
Életrajza a Hódmezővásárhelyi digitális enciklopédiában

Politikaportál
Zsidóságportál

[0e3415550922696f440beb18b125a0cd93f58390-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13389.htm, Sándor Pál, 2017. október 9.

[a0b3a50f315b1b76ebcfc4501fbee6886be7f9d4-2] ttps://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1K4-X2?i=48&wc=92QK-7M4%3A40678301%2C51865101%2C1077262903%3Fcc%3D1452460&cc=1452460, Sándor Pál, FamilySearch

[9315bf8aa67cfae872662c9b1cec81c694274a1d-3] ttps://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYM1-PG?i=48&wc=92QJ-ZNG%3A40678301%2C51334101%2C1077267606%3Fcc%3D1452460&cc=1452460, Sándor Lipót Pál, FamilySearch

[4] Magyar Zsidó Lexikon 1929, szerk. Újvári Péter http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/0297.html Hozzáférés: 2021.02.10

[5] Bánó Irén a Magyar Állami Operaház adatbázisában

[6] Politikai harc a zsidó hitközségben, 1922. március, huszadikszazad.hu

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Sándor Pál

Szenes Fülöpː Sándor Pál arcképe 1915-ből
Született	Schlesinger Pál 1860. április 17. Hódmezővásárhely
Elhunyt	1936. február 6. (75 évesen)^[1]^[2] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Bánó Irén (1923. március 8. – 1936. február 6.)^[3]
Gyermekei	Sándor János
Szülei	Schlesinger Móric Deutsch Katalin
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1906. február 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.) magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922) magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926) magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931) magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935) magyarországi parlamenti képviselő (1935 – 1936. február 6.)
Halál oka	carcinoma
Sírhelye	Salgótarjáni utcai zsidó temető
Politikai pályafutása
Párt	Szabadelvű Párt Nemzeti Munkapárt Nemzeti Szabadelvű Párt
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség