Szputnyik–5
Szputnyik–5 | |
Űrügynökség |
|
Gyártó | RKK Enyergija |
Típus | artificial satellite of the Earth |
Indítás dátuma | 1960. augusztus 19. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
Hordozórakéta |
|
Tömeg | 4600 |
Pálya | alacsony Föld körüli pálya |
COSPAR azonosító | 1960-011A |
SCN | 00055 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szputnyik–5-t (oroszul: Спутник-5) szovjet mesterséges műhold-sorozat tagja, biológiai technikai műhold.
Küldetés
A Vosztok-program keretében a második, ember szállításra alkalmas űreszköz volt, amelyik élőlényeket (kutya) szállított. A harmadik, amely az ember szállítására alkalmas eszköz automatikus ellenőrzését biztosította éles körülmények között, és az első olyan űrjármű, ami a szállított élőlényeket sikeresen visszahozta a Földre. Szakmai programja megegyezett a Szputnyik–4 egységgel. A televíziós felvételek folyamatosan nyomon követték a kutyák viselkedését. A földet érést követően egészséges kölyökkutyák születtek. Nyikita Szergejevics Hruscsov küldött egyet John Fitzgerald Kennedy lányának Caroline Bouvier Kennedynek.[1] A program irányítását a Kalinyingrádban felépített irányítási központból végezték.
Az orbitális egység kettő részből állt: az ember szállítására alkalmas fülke és a műszerrekesz. A fülkébe helyezték el az állatokat (életfenntartó eszközöket, az élettani folyamatokat mérő- ellenőrző műszereket), az egyéb tudományos kutatásokra való felszerelést, és a biológiai kísérletek számára szükséges növényeket. A televíziós eszközt és a rádiótechnikát. Folyamatosan ellenőrizték a tájoló berendezést, a szögsebességet, a hőmérsékletet, a zajt, a leszállást elősegítő automatikus rendszert.
Jellemzői
1960. augusztus 19-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11A57) hordozórakétával állították Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 90,72 perces elliptikus pálya perigeuma 287 kilométer, az apogeuma 324 kilométer volt. Hasznos tömege 4600 kilogramm. Aktív szolgálati ideje 1960. augusztus 20-án befejeződött. A göb alakú visszatérő kabin hagyományos módon, első űrhajóként sikeresen visszahozta a kísérleti élőlényeket, növényi és egyéb kultúrákat.
Személyzet
A Belka és Sztrelka kutyák, 40 egér, 2 patkány, rovarok, gombakultúrák, biosejt kultúrák és sok növény (kukorica, búza, borsó és hagymák magja).
Jegyzetek
- ↑ Kutyakölyökkel robbantott cukiságbombát Hruscsov (magyar nyelven). Múlt-kor, 2014. január 8. (Hozzáférés: 2014) „... a szovjet Sztrelka volt ugyanis másodmagával az első kutya, amely sikeres űrutazáson vett részt.”
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások
- Szputnyik–5. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
Elődje: |
Szputnyik–5 |
Utódja: |