Szputnyik–4

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A becsapódás emléktáblája

A Szputnyik–4 (más néven: Karabl-Szputnyik-1, oroszul: Корабль-Спутник 1) a Vosztok-program első indítása, technológiai műhold volt.[1]

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összetett kutatási, fejlesztési program keretében, a Szputnyik-űrhajók programjában végezték a kísérleteket, illetve a folyamatos fejlesztési munkálatokat. Hivatalosan az embert szállító űrhajó fő rendszereinek világűrkörülmények között viselkedésének, illetve a biztonságos visszatérés lehetőségeinek vizsgálata volt.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1960. május 15-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vosztok–L (8K72) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 65 perces, 94,3 fok hajlásszögű, elliptikus pálya, aminek perigeuma 320 kilométer, az apogeuma 360 kilométer volt. Hasznos tömegét 1477 kilogrammban jelölték meg, mivel éles űrhajókísérlet volt, a valós súlya 4540 kilogramm űrhajós nélkül. A fékezőrakéta begyújtásakor a visszatérő kabin (ami nem rendelkezett hőpajzzsal) pozíciója nem volt megfelelő, ezért a légkörbe való visszatérés helyett magasabb elliptikus pályára állt, aminek perigeuma 290 kilométer, az apogeuma 675 kilométer volt. A légkörbe való visszatérés több mint két évvel később, 1962. szeptember 5-én következett be, amikor természetes fékeződéssel a Föld légkörében elégett, kisebb darabjai az Egyesült Államok területén csapódtak be.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szputnyik-4. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. november 28.)
  • Szputnyik-4. nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. november 28.)
  • Szputnyik-4. zarya.info. (Hozzáférés: 2012. november 28.)

Elődje:
Szputnyik–3

Szputnyik–4
1960

Utódja:
Szputnyik–5

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Korabl-Szputnyik (rövidítve: K-S) 1...5 nyugaton Sputnik 4, 5, 6, 9 és 10 néven volt ismert (ez a szócikk ez utóbbi jelölést használja). A Szputnyik 7 és 8 később át lett nevezve Vénusz szondává, a Szputnyik–8 neve Venyera–1 lett.