Ugrás a tartalomhoz

Szojuz TMA–11M

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 12:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (AWB)
Szojuz TMA–11M
Fájl:Soyuz-TMA-11M-Mission-Patch.png
Általános adatok
Ország Oroszország
Rendeltetésszemélyzet és utánpótlás szállítása a Nemzetközi Űrállomáshoz
Első repülés2013. november 7. 04:14 UTC
Utolsó repülés2014. május 14. 01:58 UTC
Űrhajósok3 fő
Űrben eltöltött idő187 nap 12 óra 9 perc
Műszaki adatok
HordozórakétaSzojuz–FG
Hossz6,98 m
Átmérő2,72 m
Hasznos térfogat9 m³
Össztömeg7,15 t

Szojuz TMA–11M a Szojuz TMA–M orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése 2013–2014-ben. A 38. Expedíció és a 120. Szojuz űrhajó (1967-óta).

Küldetés

Hosszú távú cserelegénységet szállított a ISS fedélzetére. A tudományos és kísérleti feladatokon túl az űrhajók cseréje volt szükségszerű.

Jellemzői

2013. november 7-én a Bajkonuri űrrepülőtér 1/5-ös indítóállomásról egy Szojuz–FG juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Több pályamódosítást követően még ugyanazon a napon, november 7-én a Nemzetközi Űrállomást (ISS) automatikus vezérléssel megközelítette, majd sikeresen dokkolt. Az orbitális egység pályája 92,87 perces, 51,67 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 200 kilométer, az apogeuma 243 kilométer volt.

A Progressz teherűrhajókkal (M–16M, M–17M, M–17M) új megközelítési technikát próbáltak ki, hogy ne legyen kettő napos a megközelítés ideje (egészséges szintre emeljék az űrhajósok komfortfokát). Az orbitális egység pályára állását követő nyolcszori gyorsítással elérték az ISS pályamagasságát. A technikai fejlesztések eredményeként a felszállás-dokkolás volt a leggyorsabb művelet, 6 óra időtartamot vett igénybe. A további repülések során egy tipikus transzatlanti repülési idővel (3 óra 30 perc – 4 óra) tervezik az ISS megközelítését. A dokkolásnál előírt műveleti sorrend további 6 órát vett igénybe, amíg átmehettek az űrállomásra.

A mostani küldetés különlegessége az volt, hogy az űrhajósok átszállása után néhány napra 9 fősre bővült a nemzetközi űrállomás (ISS) személyzete. Ezúttal ugyanis a kettővel előbbi Szojuz TMA–09M utasai a megszokottól eltérően nem tértek vissza a Földre még a váltás megérkezése előtt. Az ok az olimpiai láng volt. Az Oroszországban, Szocsiban 2014. februárban megrendezendő téli olimpia játékok előtt a fáklyát vivő váltóba – még ha jelképesen, nyílt láng használata nélkül is – bekapcsolódik az űrállomás. Sőt, a szimbolikus olimpiai láng – most először – egy űrséta erejéig a nyílt világűrbe is kikerül, november 9-én. Olimpia fáklya korábban, a 2000-es sydneyi nyári olimpiai játékok előtt is járt már Föld körüli pályán, de csak az űrrepülőgép belsejében. A „lángot” aztán november 11-én, mint egy igazi váltó, a Szojuz TMA–09M utasai (Fjodor Jurcsihin, Karen Nyberg és Luca Parmitano) hozzák vissza a Földre, befejezve egyúttal öt és fél hónapig tartó űrrepülésüket.

2014. május 14-én, magyar idő szerint 3:58-kor Kazahsztán területén landolt az űrhajó, fedélzetén Mihail Vlagyiszlavovics Tyurin orosz, Richard Alan Mastracchio amerikai és Vakata Kóicsi japán űrhajósokkal.

Személyzet

Felszállásnál

Tartalék személyzet

Leszállásnál

Zárójelben azt tüntettük fel, hogy az űrhajósnak ez a küldetés hányadik űrrepülése.

Galéria

Források

Elődje:
Szojuz TMA–10M

Szojuz-program
2010–Napjainkig

Utódja:
Szojuz TMA–12M