Szimirra

Szimirra
Névváltozatok	Sumuru, Zemar, Simura
Alapítás	i. e. 2. évezred
Megszűnés	i. e. 8. század
Oka	asszír hódítás
Lakói	föníciaiak
Beszélt nyelvek	ugariti arameus
Elhelyezkedése
Szimirra Pozíció Szíria térképén
é. sz. 35° 20′, k. h. 35° 58′35.333333333333, 35.966666666667

Szimirra Nyugat-Szíria jelentős ókori települése, fontossága miatt rendkívül sok néven ismert. Akkádul SU-MU-RU, asszírul Si-mi-ra, egyiptomiul Smr, a Bibliában Zemar, ezeken kívül különböző variációi a Simura, Sumuri, Samuri. A szíriai tengerparton, Fönícia északi szegmensében, Arvád (Tartúsz) és Ugarit között, az előzőtől északra 50, az utóbbitól délre 30 kilométerre, a mai Dzsabla városhoz közel terült el.

Az i. e. 2. évezred egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője volt. III. Thotmesz egyiptomi uralkodó után Ehnatonig Egyiptom befolyása alatt áll, majd hettita befolyás alá került.

Földrajzi helyzetéből adódóan gyakran kellett védekeznie Sór, Gubla vagy Amurrú támadásai ellen. Az egyiptomi 18. dinasztia második felében, II. Amenhotep, Ehnaton, Tutanhamon, Ay és Horemheb alatt igen instabil állapotok voltak Föníciában. Az Amarna-levelekben több is akad, amelyik Abímilki agresszióiról számol be. Később is Abímilki utódja, Ríbaddi főhatalma érvényesült. Amurrú vezetésével lázadás tört ki Büblosz ellen, és Abdi-Asratum Amurrúhoz csatolta a várost. Az egyiptomiak visszafoglalták a várost, de Abdi-Asratum fia, Aziru újra elhódította.

A kádesi csata koráig bizonytalan jogállású volt, de inkább Hattuszasz hatalma érvényesült (Bentesina és I. Sausgamuva szerződései ismertek a hettita forrásokból – CTH#92 és CTH#105), annak ellenére, hogy I. Széthi több hadjáratot vezetett a térségben. A kádesi csatát követően a hettiták de facto elhagyták a területet, a hettita-egyiptomi békeszerződésben de iure is lemondtak róla. Amikor egyiptomi fennhatóság alatt volt, akkor a várost rabiszu (katonai elöljáró) vezette.

Irodalom

A szépirodalomban Mika Waltari állított emléket Szimirrának a Szinuhe című regényében, ahol a város hosszú ideig a főhős lakhelye abban a zavaros korszakban, amikor hol a hettitáktól, hol az egyiptomiaktól kellett félniük, de leginkább a közeli Azirutól.

Források

• Birgit Brandau, Hartmut Schickert: Hethiter, die unbekannte Weltmacht, Piper München (2001.) ISBN 3-4920-4338-0