Ugrás a tartalomhoz

Szerdahelyi József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. július 20., 22:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. július 20.) ezen a változaton alapul.
 Ez a szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című művén alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
Szerdahelyi József
Életrajzi adatok
Született1804. március 9.
Hódmezővásárhely
Származásmagyar
Elhunyt1851. február 18. (46 évesen)
Pest
GyermekeiSzerdahelyi Kálmán
Hangbariton
Tevékenységszínész, operaénekes
zeneszerző, operarendező
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerdahelyi József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerdahelyi József (Hódmezővásárhely, 1804. március 9. – Pest, 1851. február 18.) magyar színész, operaénekes (bariton), zeneszerző, operarendező. Szerdahelyi Kálmán apja.

Élete

Iskolai tanulmányait félbeszakítva 1821-ben Debrecenbe ment és ott Udvarhelyi Miklós színtársulatánál színész lett. Első szerepe Macskási Bálint volt Dugonics Macskási Julianna című színművében.[1] A siker fölbátorította és mindvégig nagy kedvvel játszott kisebb drámai szerepeket, noha hajlamai a dalmű felé vonták. Nemsokára alkalma nyílt e hajlamát követhetni és a magyar dalmű egyik alapítója lett. Midőn 1824-ben Erdélyben Káli Nagy Lázár megalakította az első magyar dalszínésztársulatot, Szerdahelyi már mint tenor vagy bariton kezdett szerepelni; a Sevillai borbélyban mint Figaro oly nagy sikert aratott, hogy egyszerre a közönség kedvence lett. Közelismerés szerint Lablache után az első Figaro volt Európában. 1827-ben Kolozsvárt maga alakított dalműtársulatot és azzal vándorútra indult Magyarországra; októbertől Pesten is megfordult és ott a német színpadon is szerepelt. Olyan sikerrel lépett föl a Figaro szerepében, hogy a német igazgató mindent elkövetett szerződtetésére, azonban mindhiába. Társulata bukásával 1828-ban Nagyváradra ment; de mivel ott hasztalan várta Kolozsvárra visszahívását, Kassára szerződött és ott maradt 1835-ig; ekkor májusban társaival együtt ő is a budai társasághoz szegődött. A Figaro szerepen kívül még mint Dulcamara (Bájital) bírta a közönség osztatlan tetszését. Általában a víg dalművekben kitünő volt. 1837-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Különösen Raimund műveiben volt kitűnő. E színműveket, sok mással együtt, majdnem mind ő fordította, értvén és beszélvén németül, franciául és olaszul. E mellett a régibb dalműveket majdnem mind ő hozta színre. Első szerencsés librettofordítónk volt. 1838-ban már minden hangszeren játszott kisebb-nagyobb sikerrel és a zeneköltészet terén is kísérletet tett; igen sok magyar dallamot írt, még többet szerkesztett és hangszerelt. Az első magyar népszínműnek, a Szigligeti Szökött katonájának zenéjét is ő szerkesztette és utána többeket. Tündérlak című népszínműve, amelyet nagy sikerrel adtak elő 1840-ben a Nemzeti Színházban, a magyar vígopera előfutára volt..[2]

Gyermekei közül kettő lépett a színészi pályára: Nelli, aki a vidék egyik legjelesebb énekesnője lett és Kálmán, a Nemzeti Színház tagja.

Főbb szerepei

Szerzeményei

További információ

Bartalus István: Szerdahelyi József. Az ország tükre 1863. 301-302. old. Online

Jegyzetek

  1. ↑ Dugonics András Az arany pereczek c. regénye 1790-ben jelent meg; ezt alkalmazta színre Endrődy János 1792-ben (Online olvasható), és játszották Macskási Julianna Szerémben címmel is.
  2. ↑ Johann Baptist Hirschfeld, magyarországi német színpadi szerző Zauberschloss in Ungarn c. vígjátékának magyar változatából Egressy Béni írt szövegkönyvet, amelyet Szerdahelyi József zenésített meg. A két felvonásos operának a Magyar színművészeti lexikon szerint "értékes szerepe volt a megszületendő magyar opera útjának előkészítésében".

Források

Kapcsolódó szócikkek

Szerdahelyi József dalai a magyar Wikipédián
Szócikk Dallam Szöveg
Magosan repül a daru Szerdahelyi József Szakáll Lajos
Söprik a pápai utcát Szerdahelyi József népdal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerdahelyi_József&oldid=22877479”