Szentistvánpatak
| Szentistvánpatak (Závodie) | |
 | |
| Szent István király-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | Zsolna városrésze |
| Első írásos említés | 1351 |
| Polgármester | Ivan Harman |
| Irányítószám | 010 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 18° 43′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 18° 43′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentistvánpatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szentistvánpatak (1899-ig Závodje, szlovákul: Závodie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolna központjától 1 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, i. e. 20000 évvel is élek emberek. Az i. e. 7. században a Hradisko nevű magaslaton valószínűleg erődítmény állt. A mai település első írásos említése 1351-ből származik "Zavoda" alakban. 1509-ben "Zawdie", 1598-ban "Zawodia" néven szerepel a korabeli forrásokban. Zsolna városának jobbágyfaluja volt. Kis Zavoda 1393-ban a zsolnalitvai uradalomhoz tartozott. A település későbbi birtokosa egészen 1848-ig a helyi nemes Závodszky család volt. A régi falu lényegében egy térből és nyolc utcából állt. A téren 1906-ban kőkeresztet emeltek az innen elszármazott amerikaiak.
Vályi András szerint " ZAVODJE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Zavodszky, és több Uraságok, fekszik Szolnához nem meszsze, mellynek filiája; határjában Zilinka folyóvíz ömlik a’ Vág vizébe; földgye termékeny."[1]
Fényes Elek szerint " Závodjé, Trencsén m. tót f. ut. p. Zsolna mellett; 603 kath., 6 evang., 19 zsidó lak., több nemesi curiákkal, és épületekkel. Földje termékeny, káposztája hires. F. u. többen."[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1970-ben csatolták Zsolnához.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1119, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1980-ban 722 lakosa volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1909-ben Štefan Králik szlovák drámaíró, a Nemzet Művésze.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent István király-templom (Kostol svätého Štefana kráľa), Zsolna legrégibb építménye, a 13. század elején (1200 és 1230[3]) építették későromán stílusban.
- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája 1927-ben épült. Oltárképét Viktor Krupec akadémiai festő készítette.
- A tér déli részén egy kis utikápolna is áll.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Žilinský večerník a.s., Dolný val 16, 010 01 Žilina: Sedem divov Žiliny' (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 16.)
Források[szerkesztés]
- Jozef Moravčík - Vladimír Rábik - Andrea Paráčová - Drahomír Velička - Peter Bronček 2018: Závodie