Szejdi Ahmed pasa
Szejdi Ahmed (? – 1661. június 17.) cserkesz származású török pasa, Buda későbbi főparancsnoka.
Életpályája
Eredetileg rabszolga volt és az egyiptomi pasánál szolgált. Miután az urát megfojtották, átkerült a szultán szerájába, ahol felszabadult, s egyre magasabb tisztségekbe emelkedett. 1659 márciusában a szultán, IV. Mehmed szultán budai pasává nevezte ki. Ezután a nagyvezírtől, Köprülü Mehmedtől azt a parancsot kapta, hogy vonuljon Erdélybe és segítsen Barcsay Ákosnak II. Rákóczi György ellen. Az országba betörő pasa Zajkánynál vereséget mért Rákóczira, ezután a közeledő tél miatt visszavonult Temesvárra. 1660 tavaszán nagy méretű hadjáratba kezdett a Tiszántúl és Erdély területén (elsősorban Biharban). Török és tatár csapatok élén számos falut égetett fel, ezreket ölt meg, felgyújtotta Szoboszlót (Hajdúszoboszló), s a többi hajdúvárost is feldúlta, Debrecent pedig 100 ezer tallér sarc megfizetésére kötelezte. Ezt a hadjáratot a történelem róla nevezte el Szejdi-dúlásnak.
1660. áprilisban viszont a nagyvezír az új szerdár, Kösze ("Kopasz") Ali pasa alá rendelte. Május 22-én Szászfenesnél megsemmisítő vereséget mért Rákóczi Györgyre. Kihasználta, hogy Várad őrsége a fejedelem holttestét kísérte Gyulafehérvárra, megtámadta az erősséget és véres ostrom után elfoglalta a Kösze Ali pasával. Ennek ellenére eléggé nagylelkűen viselkedtek a foglyul ejtett védőkkel, akiknek szabad elvonulást engedélyeztek. Magukkal vihették javaikat, valamint a főiskola és a nyomda felszerelését; továbbá leszállították a kirótt adót és nem követeltek hadisarcot.
Még 1660-ban a budai pasaságból leváltották, 1661. elején kanizsai pasa volt.
Kösze Ali pasa - 1661. június 17-én - Köprülü Mehmed nagyvezír parancsára, kivégeztette Szejdi Ahmedet. Miért döntött így a nagyvezír (formálisan azonban a szultán), azt nem tudjuk pontosan, de tény az, hogy 1656 végén, Köprülü Mehmed ellenében, nagyon sokan, Szejdi Ahmedet szerették volna nagyvezírnek; lehet, hogy Köprülü Mehmed úgy gondolta, most leszámol Szejdi Ahmeddel.
Budára, a helyébe, a sógorát, Izmail pasát helyezték.
A fia, Mehmed, 1684-ben, Vácnál esett el
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Szejdi Ahmed
- R. Várkonyi Ágnes: Megújulások kora, Magyar Könyvklub, Budapest 1999. ISBN 963-547-070-3
- Csorba Csaba - Estók János - Salamon Konrád: Magyarország Képes Története, Magyar Könyvklub, Budapest 1998. ISBN 963-548-961-7
- B.Szabó János: Erdély tragédiája, 1657 - 1662, Corvina, Budapest, 2019.
- Magyarország történeti kronológiája, II. kötet, 1526 - 1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.
- Magyarország hadtörténete II., Az oszmán hódítás kora, 1526 - 1718. Szerkesztette: Mészáros Kálmán. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020.
- Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657 - 1665). [1] - 2021. május 16.
